Marcsi néni nagyon zárkózott élet élt, nehezen osztotta meg másokkal titkait. Mégis, akinek sikerült, egy végtelenül jóindulatú, kedves embert ismert meg. Bárkinek baja, bánata volt, igyekezett, hogy megvigasztalja, s bölcs tanáccsal lássa el. Az élet által megedzett, mindenki nagymamájaként szerette óvta a gyerekeket. Tanította őket jóra, szépre, a természet szeretetére, udvarias szokásokra. Egy pénteken kiment a csoportszoba ajtaján kellemes hétvégét kívánt és arra intett, hogy vigyázzunk magunkra. Soha többé nem fog belépni azon az ajtón, de emléke itt marad velünk örökre. Szakmai útja Csepelről indult és ott is ért véget. Szíve visszahúzta.

Gyászolják kollégái és a gyerekek, felnőttek, akik ismerték.

Nyugodjon békében.