A repülés története természetesen nem Magyarországon, hanem a fejlettebb nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban kezdődött, de hazánk sem maradt le túl sokkal, hiszen 1909-ben emelkedett a magasba az első magyar repülő a légtérben. A jó üzleti érzékkel megáldott Weiss Manfréd hamar fantáziát látott a repülőgépgyártásban, ezért 1912-ben megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t. Gyorsan közeledett az I. világháború, amikor a repülőgépeknek egyre nagyobb szerepet szántak a légi felderítésben, később pedig a bombázásokban is. A háború utolsó évében hétszáz repülőt gyártottak Magyarországon, ami jelentős szám volt, de így is jócskán elmaradt Franciaországtól és Angliától, ahol több mint 20 ezret állítottak elő.
A csepeli repülőtér 1929-ben készült el a Francia-öböltől északra fekvő üres területen, ahol felépítették az első nagy szerelőhangárt is. A legemlékezetesebb esemény 1931 március 29-én történt, amikor a korabeli beszámolók szerint legalább 30 ezer ember tódult ki a csepeli repülőtérre. Ekkor landolt a Németországból érkező híres léghajó, a Graf Zeppelin. A léghajó földet érésére olyan hírességek is kíváncsiak voltak, mint Horthy Miklós kormányzó, aki személyesen fogadta a repülőből kiszálló utasokat, többek között fiát, Horthy Istvánt. Budapesten abban az időben még nem létezett a Ferihegyi repülőtér, a budaőrsi légikikötő pedig dombos, hegyes vidék között terült el, ami a Zeppelin landolására nem felelt meg. A nevezetes léghajónak ez volt az egyetlen útja Magyarországra. A közönség soraiban volt Vezér Endre csepeli helytörténész édesapja is, aki jó néhány fényképet készített a helyszínen. Ezeken jól látható a léghajó jókora mérete, a leszállás pillanatai. Amikor a Zeppelin földet ért, katonák tucatjai segédkeztek a szerencsés, de egyszerűnek nem mondható landolásban. A léghajót ugyanis kötelekkel kellett a föld felé húzni és a talajhoz rögzíteni.
A csepeli repülőgépgyártás fellendülése új munkahelyeket biztosított a helybelieknek. A Fokker típusú közelfelderítő gépeket 1933-ban kezdték el gyártani, majd hamarosan előálltak a nagyobb teljesítményű változatával, amely képes volt távolfelderítésre és 240 kilogramm bomba szállítására. A csepeli repülőteret 1939-ben bővítették, majd 1941-ben Tökölön hoztak létre új fel- és leszállópályát. Ekkor készült el a Dunai Repülőgépgyár, amely már a II. világháború katonai szükségleteit elégítette ki. Ezt követően azonban gyászos időszakok következtek, mert az ellenségnek számító szövetséges hatalmak légiereje folyamatos bombázásokat hajtott végre a csepeli ipari létesítmények ellen. Csepelt és környékét 1944-ben több alkalommal érték bombatalálatok. Április 13-án az Olaszországból felszálló 567 bombázó és 227 vadászgép támadt Magyarországra, amelyeknek kiemelt céljuk volt a repülőterek, olajipari létesítmények megsemmisítése. Az attak következtében több százan meghaltak. Tönkrement a csepeli repülőtér, amely használhatatlanná vált a továbbiakban. Július 2-án 620 nehézbombázót vetettek be ellenünk, július 27-én pedig a Szent Imre teret lőtték rommá.
A II. világháború után lényegében megszűnt a csepeli repülőgépgyártás. A Dunai Repülőgépgyár helyén a Csepel Autógyárat hozták létre 1949-ben.
Cs. A.