Öt éve találkoztunk velük utoljára, amikor Junior Prima Díjat kaptak. (Az interjút a 2017. január 1-ei lapszámban olvashatják.) Mi történt velük az elmúlt időszakban, hol tart a Magyar Ikerregiszter összeállítása, mi az eddigi ikerkutatások tanulsága, milyen területeket vizsgálnak jelenleg?

Levél az ikreknek

„2020 januárja óta az Országos Onkológiai Intézet képalkotó osztályát vezetjük: én osztályvezető, Dávid központvezető főorvosként, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján pedig egyetemi docensi kinevezést kaptunk. Itt oktatási és kutatási munkát is végzünk a klinikum mellett. 2016 óta a csepeli ultrahang magánrendelőnkben is dolgozunk – mondja Tárnoki Ádám. Ez azonban még nem tisztségeik teljes sora: ez év januárjában új vezetőséget választott a Világikerkutatók Szövetsége. Az elnök Tárnoki Ádám lett, titkárnak Dávidot választották, és egy tanítványuk is bekerült a vezetőségi tagok közé. Ez is jól jelzi, mennyi figyelmet és megbecsülést kap az munka, amit a magyarok, s kiemelten a Tárnoki testvérek végeznek az ikerkutatás területén.

Az ikerkutatásban történt hazai újdonságokkal kapcsolatban mindketten kiemelik, hogy több éves, a Semmelweis Egyetemen zajló előkészület után 2021 elején Budapest Főváros Kormányhivatala elkezdte a levelek kiküldését az ikerpárok számára. Ezt természetesen hosszú szervezés előzte meg, hiszen nem csupán a Magyar Ikerregiszter, s így a kutatások minél szélesebb kiterjesztése a cél, hanem az is alapvető, hogy ez minden szempontból – jogi, adatvédelmi területen – támadhatatlan legyen. „Ebben sok segítséget kaptunk a Belügyminisztériumtól, és a Semmelweis Egyetem jogászaitól is. Mivel a rendszerváltás óta nem jegyzik a kórházak az ikerszüléseket, így csak megközelítő számunk volt arról, hány iker él Magyarországon. Az előzetes keresés során abból indultunk ki, hogy az ugyanabban a városban, egy napon született, azonos vezetéknevet viselő embereket kerestük, akiknek az édesanyját is ugyanúgy hívják. Persze a gyakori családnevek esetén voltak tévedések, de végül ezzel a módszerrel sokakat megtaláltunk. A levelek kiküldése után körülbelül 10 százalék jelzett vissza, s bár többre számítottunk, ez azért jó kezdet. Mivel csak a postacímre mentek az értesítések, így lehet, hogy sokan nem kapták meg. Ráadásul a járvány időszakában voltunk, ez is befolyásolhatta a jelentkezések számát, csakúgy, mint az a viszonylag hosszú kérdőív, amit ki kell tölteniük az ikreknek. Erre azért van szükség, hogy célzottan vonhassuk be őket egy-egy vizsgálatba. Jelenleg körülbelül 17 ezer iker jelentkezett – a nők sokkal aktívabbak ‒, de ez a szám folyamatosan nő” – avatnak be a regiszter bővítésének összetett szervezési feladatába.

Szűrés, környezeti hatások

A klasszikus ikervizsgálatok középpontjában az áll, hogy mely betegségek azok, amelyek inkább örökölhetők, illetve melyek azok, amik a környezeti tényezőkre, például a helytelen életmódra – dohányzás, étkezési szokások, mozgásszegény életmód – vezethetők vissza. Ahogy Tárnoki Dávid mondja, ha egy betegség hátterében a genetika játssza a meghatározó szerepet, s ezt vizsgálatok is alátámasztják, akkor az adott betegségben szenvedő szülők figyelmét érdemes felhívni arra, hogy gyermeküket vigyék szűrésre, hiszen átadhatják utódaiknak a betegségre való hajlamot.

S hogy miért fontos mindenki számára az ikerkutatás? Legegyszerűbben talán úgy lehet összefoglalni, hogy az e téren szerzett következtések általános érvényűek, vagyis nem csupán az ikrekre vonatkoznak: megtudhatjuk, hogy egyes betegségek esetén mi az örökletes háttér, és hogyan lehet ezt adott esetben életmóddal megváltoztatni. Egy konkrét példa. Korábban egy világhírű nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk a stroke-ra hajlamosító nyaki ütőérplakkok (lerakódások) hátterét vizsgálja. Ez egy kiemelkedő fokban örökletes betegségnek mutatkozott, vagyis a családokban, ahol ilyen előfordult, 66-76 százalékban megvan az esély arra, hogy az utódok esetén is kialakul, ha nem tesznek ellene. Egy másik ikervizsgálatot a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végeztek: a szív koszorúsereit vizsgálták CT-vel közel 100 ikerpár bevonásával. Az derült ki, hogy míg a meszes típusú koszorúsér plakkok hátterében nagyfokú genetikai meghatározottság van (itt meghatározó lehet a szűrés szerepe), a zsíros (lágy) típusú lerakodások megjelenését – ezek a veszélyesebbek az infarktus szempontjából ‒ inkább a környezeti tényezők befolyásolják. „Ez jó hírnek tekinthető, mert egészséges életmóddal megelőzhető lehet a baj kialakulása. Vizsgáltuk a láb, a comb ütőereit is az alsó végtagi érszűkület megjelenése okán. Itt is ugyanazt találtuk, mint a nyaki ütőerek esetén. Vagyis meghatározó a családi öröklődés, így itt is nagyon fontos a szűrés a genetikai meghatározottság miatt” – mondja Tárnoki Ádám. Egy jelenleg is zajló, Magyar Tudományos Akadémia által támogatott vizsgálatukban 70 év feletti egypetéjű ikerpárokat hívtak be. Azt keresik, hogy van-e különbség az egypetéjű ikrek tagjai között agyállományuk sorvadásában és a rosszabb agyi vérellátással összefüggő mikroinfarktusok jelenlétében. Ezzel összefüggésben nézik a kognitív funkciókat: milyen a gondolkodásuk, kialakult-e elbutulás, demencia. „Azt várjuk, mivel vélhetően nagyfokban öröklődő betegségekről van szó, hogy nem lesz különbség az egypetéjű ikrek között, ám mégis előfordulhat, amit a környezeti hatások okozhatnak. Követni fogjuk az ikrek életét, hogy ki tudjuk szűrni, kialakul-e valamilyen betegség, akár demencia, akár Alzheimer-kór a későbbiekben” – teszi hozzá Tárnoki Dávid. Egy következő, érdekes kutatásukban olyan egypetéjű ikerpárokat vizsgálnak majd, akik közül az egyikük, vagy mindkettőjük érintett melldaganat kialakulásban. Arra kíváncsiak, mi okozhatja a különbséget. Mikor játszik szerepet a családi hajlam, és milyen külső tényezők befolyásolhatják a rákos elváltozást.

Mitől jó egy radiológus?

A Tárnoki testvérek ‒ bármily hihetetlenül is hangzik ‒ az ikerkutatást főként hobbiként űzik, hiszen fő tevékenységük a radiológia, ahol szintén kitűnő eredményeket értek, érnek el. A kérdésre, hogy mitől válik kiemelkedő, jó szakemberré egy radiológus, azt mondják, elsősorban sok tapasztalat kell hozzá. Ehhez persze társulnia kell egyfajta radiológusi tehetségnek, és alaposságnak is. „A radiológia hatalmas terület, a törésen át a mélyvénás trombózison keresztül a fül –orr-gégészetig mindenhez érteni kell. Magyarországon általános radiológusképzés zajlik, még nem jellemző a specializáció, de természetesen minden radiológusnak van olyan területe, amihez jobban ért. A mi esetünkben ez a mellkasi radiológia” – mondja Ádám. Az Európai Radiológus Társaság ösztöndíjasaként Ádám Barcelonában tanult, míg Dávid Oxfordban szerezte meg a Brit Királyi Radiológus Társaság mellkasi-ultrahang képesítését.

Csepeli rendelőjükben egymásnak adják a kilincset a betegek. A páciensekkel való közvetlen kapcsolat mindkettőjüknek nagyon fontos, ezért is szeretik ezt a munkát. „Azt mindig nehéz a beteggel közölni, ha a vizsgálaton aggodalomra okot adó elváltozást találunk. Ilyenkor azt hangsúlyozzuk, hogy az a jó, hogy időben felfedeztük a gondot. Igyekszünk figyelni, mi történik a továbbiakban a beteggel: a nyomon követés, a beteg visszajelzése nekünk is fontos. Minden páciensünknek elmagyarázzuk, mi van az ultrahang leleten, és javaslatot teszünk a további vizsgálatokra, ha ez szükséges”‒ hangsúlyozzák.

S hogy mire marad idejük szerteágazó munkájuk mellett?

„Hétvégenként és a nyaralások során igyekszünk némileg pótolni azt az időt, amit távol töltöttünk a családjainktól, akik sokat segítenek a megértésükkel és a támogatásukkal abban, hogy jól végezhessük a munkánkat, a kutatásainkat. Általában nem egyszerre megyünk szabadságra, a másikunk tartja ilyenkor a frontot. Mindenben támogatjuk egymást, különleges a kapcsolatunk, amit igazán csak az egypetéjű ikrek érthetnek meg” – teszik hozzá.

MJ.

Csepeli Hírmondó/Facebook