Ebből megtudtuk, hogy huszonkét fővárosi kezelésű helyen nem nyírják a füvet egy éve, „így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni”. Ez pedig jó a méheknek, darazsaknak, akik amúgy is a kihalás szélén vannak. Hogy mit szólnak a „rovarbarát” megoldáshoz a térdig gazban járó budapestiek, nem derült ki. Mint ahogy az sem, milyen komolyan vehető haszna van (már ha van) az ilyennek. Mert mit látunk? Néhány darázzsal több lett, és újfajta növényfajok teszik még keservesebbé az életünket abban a városban, ahol a statisztikák szerint minden második ember allergiás. Ráadásul a zöldprogramjára oly büszke Karácsony Gergely ezzel tovább csökkentette a hasznos zöldterületet az itt élőknek, hogy a kullancsok szaporodásáról és a házi kedvencét a toklászban nyakig sétáltató kutyatulajdonosokról ne is beszéljünk. Mindez újfent csak Karácsony Gergely és csapata alkalmatlanságának bizonyítéka. Hogy a főváros mára eljutott odáig, hogy az általa kezelt területeken a füvet sem képes lenyírni és mindenféle mondvacsinált okokra meg kutatásokra hivatkozva nem végzi el a feladatát. Mi pedig nyakig leszünk majd a gazban. A fővárosi balliberális elit budapesti uralkodását pedig méretes gyomtelepek, hektáros toklászerdők fogják szegélyezni.

A programot (sajnos) tovább folytatják, miközben a fővárosnak lenne hol füvet vágni Csepelen: a Weiss Manfréd út, a Teller Ede út, a II. Rákóczi Ferenc külső részei ki sem látszanak a gazból.