Háborús menekültként 108 indiai orvostanhallgatónak nyújtott átmeneti menedéket a csepeli önkormányzat a Hollandi úton található ifjúsági táborban csütörtök késő este. Az egyetemistákat két napra rá, március 5-én, szombaton az indiai nagykövetség elszállította, illetve hazautaztatta. A 20-25 év közötti indiai fiatalok az Ukrajna déli részén fekvő nagyvárosból, Zaporizzsjából menekültek a nyugati határra, ahol az indiai nagykövetségük tanácsára és segítségével érkeztek Magyarországra. A rendkívüli helyzetben a csepeli önkormányzati cégek vezetői a katasztrófavédelemmel és a rendőrséggel összefogva két óra alatt megteremtették annak a lehetőségét, hogy elegendő ágy, matrac, élelem álljon rendelkezésre az indiai menekültek fogadására.
A 25 éves Rashid így számolt be az élményeiről:
„Amikor kitört a háború, tudtuk, hogy menekülnünk kell. Mindannyian orvostanhallgatók vagyunk: vannak, akik most kezdték el az egyetemet, én végzős vagyok. Már csak a bizonyítványomat kell megkapnom, de nem tudom, mikor térhetek vissza Ukrajnába. Úgy indultunk el, hogy mindent hátrahagytunk, én mindössze a kis kézitáskámat hoztam magammal, benne az iratokkal. Van nálam némi költőpénz és a bankkártyám, hogy szükség esetén fizetni tudjak. Zaporizzsjából a magyar határra több mint harminc óráig tartott az út; utaztunk vonattal, busszal, amivel lehetett. Felmerült, hogy Lengyelországba vagy Romániába megyünk, de végül Magyarország mellett döntöttünk. A nagykövetségünk segített, hogy átjussunk a határon. Gondoskodnak rólunk, intézik a továbbutazásunkat. Úgy néz ki, hogy hamarosan repülővel hazautazhatunk Indiába. Beszerzik a repülőjegyet, várjuk a fejleményeket. Indiában élő hozzátartozóinkkal telefonon tartjuk a kapcsolatot, mondtuk nekik, hogy ne aggódjanak, már biztonságban vagyunk.
Sosem jártunk Magyarországon, itt mindenki segít bennünket. Már a határon a gondunkat viselték. Csepelen elszállásoltak, enni adtak, tisztálkodtunk, segélycsomagot kaptunk. Hadd szorítsam meg a kezeteket, mert hálásak vagyunk. Köszönjük nektek, magyarok!”
Cs. A.