Ahogy országszerte, úgy Csepelen is január 31-ig kellett leadniuk az önkormányzati képviselőknek a vagyonbevallásukat. A Csepel.hu úgy tudja, hogy a képviselő-testület 21 tagjából 20 tett eleget ennek a kötelességének. Az egyetlen, aki nem teljesítette a törvényben előírt feltételeket, Borka-Szász Tamás, a csepeli MSZP frakcióvezetője.

Valamenyi országgyűlési és önkormányzati képviselő, polgármester és alpolgármester vagyonbevallása nyilvános, így bárki betekinthet a dokumentumokba. Internetes közzétételükig mindössze egy "betekintő lap" kitöltése szükséges.

Németh Szilárd polgármester az önkormányzat képviselő-testületi ülésén adta át a minisztérium kitüntetéseit a kerület elismerésre méltó pedagógusainak.

Németh László-díjban részesült Krassói Kornélia, a Jedlik Ányos Gimnázium pedagógusa, valamint Vitányi György, a Karácsony Sándor utcai Általános Iskola igazgatója. Karácsony Sándor-díjat kapott Varjúné Horváth Edit, az Eötvös József Általános Iskola igazgató-helyettese. Arany Katedra Emlékplakettet vehetett át Dencsné  Bélteky Katalin, a Lajtha László Általános Iskola   igazgató-helyettese; Herczku Józsefné, a Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa; Schubert Katalin, a Kerek Világ Óvoda vezetője és Szilvássy Terézia, a Jedlik Ányos Gimnázium pedagógusa.

A Csepp TV kitüntetetteknek készített meglepetésfilmjét itt lehet megtekinteni.

Tisztelt Csepeliek!

Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el Budapesten, mert az egészségre ártalmas kisméretű szálló por koncentrációja két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.

Budapest esetében a közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom eredménye. A jelenlegi légszennyezettségi szint további romlásának megelőzése érdekében ezért a főpolgármester úr a lakosságot a következő önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kérte fel:

 

• a fővárosi úti célok eléréshez a gépjárműhasználat szüneteltetését, a közösségi közlekedés igénybevételét;
• a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklését;
• a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának csökkentését (hivatkozva az üzemeltetők társadalmi felelősségvállalására);
• a rendszámtáblán fekete és piros színű hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek használatának szüneteltetését;
• a szilárd- és olajtüzelésű berendezések (ha egy háztartásban létezik földgáztüzelési mód, akkor a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák) használatának mérséklését.

A személygépkocsik használata azért is kerülendő, mert a mérések szerint a gépjárművekben a levegőszennyezettség sokkal nagyobb, mint ugyanazon a helyszínen a járdán vagy a közösségi közlekedési eszközön.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése (csillószőrös hámja) kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba (tüdőhólyagokba). A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint toxikus anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.

Lehetséges egészségkárosító hatások:

• izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
• a por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

Veszélyeztetett népességcsoportok: légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok. Javasolt elővigyázatossági intézkedés: elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az érintett útszakaszokat a Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer nappali közúti konfliktustérképe narancssárga és piros színnel jelöli a következő elérhetőségen:

http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.htm

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.

A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat twitter oldalán is elérhetőek: http://twitter.com/budapestfovaros

Németh Szilárd
polgármester

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint a Richter-skála szerint 4,8 erősségű volt a szombaton kora este történt földrengés, amelynek epicentruma Oroszlány térsége volt, de Gödről, Székesfehérvárról, Budapestről, Pécsről, Dorogról valamint Tatabányáról is érkezett jelentés. A földmozgást kerületünkben is jól lehetett érezni, több panelházban megmozdultak különböző tárgyak, beremegett a padló, összezörrentek a poharak. Két budapesti épületben is károk keletkeztek.

A Távirati Iroda információi szerint a földmozgást Dél-Szlovákiában is lehetett észlelni. Ottani jelentések szerint háromnegyed hét előtt néhány perccel 3-4 másodpercig földmozgást észleltek Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagyszombatban és néhány más városban is. A XXI. kerületben is 18:45 környékén volt érezhető a rengés, ami körülbelül 5 másodpercig tarthatott. A GFZ Potsdam nevű földrengésfigyelő szerint a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű rengésről volt szó.

Az egyik tudományos internetes oldal beszámolója szerint viszont 4,2-es erősségű földrengés történt. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztályának tudományos munkatársa elmondta: utórengésekről nem érkezett jelentés, de szinte biztos, hogy számítani lehet rá. Szakértők szerint Magyarországon 1985-ben, Berhidán lehetett hasonló erősségű földmozgást érezni.

Összehívták vasárnap a Védelmi Bizottságot

Vasárnap reggel Németh Szilárd polgármester, a Kerületi Védelmi Bizottság vezetője megbeszélést hívott össze, amelyen a földrengés csepeli hatásait vizsgálták meg, elemezték a történteket.

A kerületi rendőrkapitányság, a tűzőrség, a mentők vezetőivel történt egyeztetés után megállapítható, hogy Csepelen a földrengés – noha érezhető volt – sem személyi sérülést, sem anyagi károkat nem okozott.

Légrádi Gábor – Csepel.hu

Élénk érdeklődés kísérte a csepeli képviselő-testület csütörtöki ülését, amelyre olyan sokan érkeztek, hogy az ülésterem előtti tér is jócskán megtelt. A képviselők között a legnagyobb vitát az iskolák sorsa váltotta ki, a témához több lakó is hozzászólt. A gerincút építése körüli kellemetlenségek miatt is számos érintett lakó megjelent. Németh Szilárd polgármester jelezte, hogy minden lakót személyesen felkeres a közeli napokban.
Németh Szilárd polgármester örömmel fogadta, hogy a lakók szép számmal jelentek meg az ülésen, amire a korábbi önkormányzatok idején nem volt példa. Ha máskor is ekkora lesz az érdeklődés, akkor legközelebb nagyobb helyszínen tartják meg az ülést. Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője nehezményezte, hogy jó néhány érdeklődőnek nem jutott ülőhely, mire Németh Szilárd felajánlotta saját székét, s végig állva maradt, amíg a teremben mások is állni kényszerültek. Borbély Lénárd alpolgármester sajnálattal megjegyezte, hogy a korábbi önkormányzat 50 millió forintot költött az ülésterem felújítására, mégis ilyen szűkös maradt a hely.
A képviselő-testület nem tűzte napirendjére azt a javaslatot, amely a gerincút építésével kapcsolatos felmérésekre vonatkozott, miután a jegyző törvényességi észrevételt tett ebben az ügyben. Németh Szilárd ugyanakkor közölte a megjelent lakókkal, hogy személyesen felkeresi őket a közeli napokban, majd egyeztető tárgyalásokat folytat a hivatalos szervekkel. A lakók az építkezés kellemetlenségeire panaszkodnak, illetve azt veszik zokon, hogy a gerincút melletti ingatlanjaik értéke csökkenhet. A polgármester elmondta, hogy ismeri a lakók gondját, hiszen korábban számtalanszor találkozott velük. Nem változott meg a véleménye azóta, hogy ellenzéki képviselőből polgármester lett. A helyi lakók annak isszák meg a levét, ahogyan a gerincút építését annak idején eltervezték, és az érintettek érdekeit figyelmen kívül hagyták.

A legélesebb vita a kerületi közoktatási intézmények jövőbeni sorsáról robbant ki. Borka-Szász Tamás, Szenteczky János, Gergely István, Dobák István szocialista képviselők szerint iskolák bezárásáról van szó, s egyebek mellett arról faggatták az előterjesztő Morovik Attila alpolgármestert, hogy milyen összegű megtakarítást akar elérni az önkormányzat, illetve milyen előzetes számításokat végeztek a témával kapcsolatban. Szerintük nemcsak a tanulók, hanem a várhatóan elbocsátandó pedagógusok is nehéz helyzetbe kerülnek. Gergely István úgy fogalmazott, hogy noha valóban racionalizálni kell a kerületi oktatási intézményeket, ezt nem lehet egyoldalúan, kapkodva megtenni. Ehhez kapcsolódva kaptak szót azok a lakók, akik a Szárcsa utcai iskola támogatása mellett érveltek.
Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy az előterjesztés nem iskolák bezárásáról dönt, hanem a szakmai és a törvényben előírt egyeztetések megkezdéséről. A Fidesz ellenzékben is az intézmények fennmaradásáért szállt síkra, s ez a hozzáállása nem változott. Minden tényezőt megvizsgálnak, hogyan lehetne célszerűen tovább működtetni az iskolákat. Ennek érdekében a polgármester minden iskolaigazgatóval, érintettel találkozni fog. Örvendetesnek tartotta azt is, hogy a mostani ülésen a szülők közül többen is kifejthették véleményüket, miközben korábban, az MSZP-s vezetés idején erre csak két perces időkeretben engedélyeztek egyetlen hozzászólást.
Tóth János, az oktatási ágazat vezetője közölte, hogy sem a Csete Balázs Középiskola, sem más iskolák sorsáról nem született döntés. A pedagógusok sincsenek veszélyben, mert bárhogyan alakuljon egy iskola sorsa, a pedagógusokra szükség van. A Jedlik Ányos Gimnáziumban a diákok 60 százaléka csepeli, tehát az önkormányzat mindenképpen felelősséggel tartozik irántuk; a Csete Balázs Középiskolában viszont ez az arány csak 29 százalék.

Borka-Szász Tamás szerint nem igaz, hogy a korábbi önkormányzat, illetve az MSZP az oka, hogy iskolákat készülnek bezárni. Az sem igaz, hogy az önkormányzat a csőd szélén áll. Kétségtelen, hogy takarékoskodni kell, de szerinte nem ilyen felkészületlenül. Pákozdi József (Jobbik) álszent hozzáállással vádolta meg a szocialistákat, mert szerinte éppen ők voltak azok, akik 16 éven át intézményeket zártak be, s a Szárcsa utcai iskolát is megszüntetésre ítélték. Tenk András (LMP) politikai vagdalózásnak nevezte a vitát, s emlékeztetett arra, hogy a Rákóczi telephelyet már régóta fel akarták számolni. Németh Szilárd újból arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat rendkívül súlyos pénzügyi helyzetben van, s ezt megörökölték a szocialistáktól. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Fidesz három hónapos vezetése alatt kerültek szinte lehetetlen helyzetbe az oktatási intézmények. Azt sem árt tudni, hogy a legújabban napvilágra került adatok szerint a szocialista alpolgármesterek a fizetésükön felül több tízmillió forint jutalmat vettek fel, de volt olyan államtitkár is, aki 9,5 millió forintot markolt fel úgy tanácsadásért, hogy a tanácsoknak semmi nyomuk. Hát többek között erre folyt el a csepeli adófizetők pénze! - emelte ki.
A képviselő-testület elfogadta azt a javaslatot, amely jóváhagyta, hogy az önkormányzat nem fizeti ki a Csepel SC Alapítványt bitorló offshore cégnek az előző évi támogatás második felét, 11.250.000 Ft-ot, mert az alapítvány – ígéretével ellentétben – semmit nem tesz a csepeli sportért. Borka-Szász Tamás MSZP-s frakcióvezető ellenkező véleményen volt, valamint Takács Krisztián azt szorgalmazta, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást az egyesületeknek. Németh Szilárd közölte, az alapítvány 2,5 milliárd forint kölcsönt vett fel, amivel a Béke téri stadiont és a Hollandi úti kajaktelepet terhelték meg jelzálogként, ám ebből a hatalmas pénzösszegből a csepeli sportolók semmit nem láttak. Az önkormányzat a legfőbb ügyészhez fordult, mivel az alapítvány működése körül súlyos, anyagi jellegű visszaélések gyanúja merült fel. Másrészt mivel az alapítvány nem az általa megfogalmazott alapcélokat valósítja meg, a bíróságnak mérlegelés nélkül meg kell szüntetnie az alapítvány működését.
Csarnai Attila – Csepel.hu

A Csepel SC Alapítvány továbbra sem hajlandó együttműködni a kerületi önkormányzattal, ezért a városvezetés a legfőbb ügyészhez fordul az alapítvány működésével kapcsolatos jogi visszásságok miatt- jelentette be Németh Szilárd, Csepel polgármestere azon a sajtótájékoztatóan, melyet az egykori patináns egyesület jelenlegi helyzetével kapcsolatban tartottak.
A tájékoztató elején egy kisfilm bejátszásával szemléltették a sajtó képviselőinek a hajdanán szebb napokat látott Csepel Sport Club sikeres időszakát, és a kerület vezetője azon reményének adott hangot, hogy a klub talán újra feltámadhat poraiból. A polgármester kivetítő segítségével szemléltette az egyesület rendszerváltást követő időszakát: 1991-ben a Csepel Művek jogutódai hozták létre a Csepel SC Alapítványt, amelynek az volt a feladata, hogy Csepelen és vonzáskörzetében sportolási lehetőséget biztosítson a gyár dolgozóinak és azok családjának, valamint tegye lehetővé a Csepel SC sportegyesületi működését.

Időközben az alapítvány vagyoni helyzete egyre rosszabbra fordult, a felhalmozott tartozások, a működési nehézségek elvitték az ingatlanvagyon nagy részét. Ezt követően Podolák György, egykori szocialista országgyűlési képviselő lett a szervezet kuratóriumának első embere, aki – az alapítványt létrehozó 10 cég jogutódainak hathatós közreműködésével-, nemes egyszerűséggel átjátszotta az alapítói jogokat a Cs.sziget Invest Befektető és Termelő Kft.-nek, 2005 és 2006 között.
Erről a cégről időközben kiderült, hogy az Indotek csoporthoz tartozik, amely különböző, - adóparadicsomnak számító- offshore hátterű cégcsoportokhoz köthető. A társaság egyik prominens személyisége Jellinek Dániel, akinek nevéhez 156 Magyarországra bejegyzett offshore cég köthető valamilyen módon.
A cégbíróság első és másodfokon nem jegyezte be az alapítványt, tekintve, hogy Jellinek nem lehetett volna kuratóriumi tag, hiszen olyan erős befolyása volt abban a cégben, amely átvette volna az alapítványt, hogy ezt a Ptk. sem tette lehetővé. Másodsorban a jogutódok sem mondhattak volna le azok nevében, akik nem szerepeltek az alapítók között.
Mindezt kiküszöbölve 2006-ban született egy olyan igazságügyi minisztériumi határozat, ami végül lehetővé tette a Csepel SC Alapítvány bejegyzését az új tulajdonos részére. Mint köztudott, az új kézbe került alapítványnak is kötelessége volt egy kezelőszervet, kuratóriumot létrehozni, amelynek a megfogalmazott alapítványi célokat kellett volna végrehajtania. „Ez eszük ágában sem volt a tulajdonosoknak”- tette hozzá Németh Szilárd, aki azt is elmondta, hogy belső cégeikkel gyártattak mindenféle sportkoncepciónak nevezett tanulmányokat, amivel a lakosságot, a sportolókat, sportvezetőket „kábították”.
Nem kis meglepetésre egyetlen önkormányzati tagot sem delegáltattak a kuratóriumba, így a kerület vezetése sportnyelven szólva partvonalon kívülre került. Mindez után, 2008-ban a Béke téri sporttelepet, valamint a Hollandi úti kajak-kenu telepet 8 millió euró és járulékai erejéig jelzálog és vételi joggal terhelték meg, a CIB Bank Zrt. javára. Ezt az összeget máig nem derült ki, hogy kik és mire használták fel, csupán egy biztos: a sportlétesítményekre nem költötték, hiszen azoknak állapota jól láthatóan katasztrofális. A csepeli stadionnál már biztonsági őr sem véd senkit és semmit a hívatlan látogatóktól napközben, így az jár-kel az intézményben, aki csak akar…
Észrevehetően az alapítvány nem gyakorolja sem jogait, sem kötelességeit, ám a bankkal kötött jelzálogszerződést titkosították, még az önkormányzatnak sem hajlandóak abba betekintést engedni. A XXI. kerületi városvezetés – bízva abban, hogy a legfőbb ügyész figyelmét is felkelti- kérdéseket fogalmazott meg, miszerint: milyen szerződés képezte a jelzálog és a vételi jog alapját, kik a szerződő felek, a szerződést kik, mikor és milyen felhatalmazás alapján írták alá és miért titkosították?
A polgármester kiemelte: az alapítvány tulajdonosai megpróbálták megváltoztatni a szervezet működési célját is, amivel már gazdasági tevékenységet is végezhettek volna, például az érdekeltségükbe tartozó ingatlanok bérbeadása is felmerült, de ezt a bíróság végül elutasította. Egészen 2010-ig Csepel Önkormányzata évi több százmillió forinttal támogatta a Csepel SC Alapítvány működését, minek okán joggal fordul az ügyészséghez, hiszen ebből fejlesztésre- láthatóan- egyetlen forintot sem költöttek el.
„Megvalósult a tökéletes bűntény ”- idézte Németh Szilárd polgármester, egykori csepeli birkózóedzője szavait, majd hozzátette: ez nem maradhat büntetlenül.
A témában véleményt nyilvánítani, hozzászólni a Csepel.info hírblogon lehet.
Légrádi Gábor - Csepel.hu

Kósz Zoltán, a 2000-es sydneyi olimpián bajnok vízilabda csapat kapusa látogatott Csepelre január 24-én. Az egykori kitűnő sportember ma a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) sportnagykövete, s ebben a minőségében tartott előadást a Jedlik Ányos Gimnáziumban, a „10 000 kézfogás a jövőért” mozgalom keretein belül.

Az Európa-bajnoki bronzérmes, Világkupa-győztes, KEK-győztes, magyar bajnok, Magyar Kupa-győztes, Horvát Kupa-győztes egykori sportoló az elkövetkező hetekben, hónapokban az ország körülbelül 100 középiskolájában tesz látogatást, hogy saját példáján keresztül ismertesse meg az egészséges és felelősségteljes életmód, a környezetvédelem, a sport, illetve a tanulás örömét és fontosságát. Előadásában - amely megtöltötte a gimnázium egyik tantermét- szót ejtett a sportolással töltött évek nehézségeiről, áldozatvállalásáról, örömeiről, és ehhez kapcsolódóan a tudatos, egészséges életmódról. Az olimpiai bajnok elmondta, hogy a MÜTF remek lehetőséget ad a továbbtanulók számára, különösen, ha valamelyik sportágban jeleskedik.

Ezt követően Ács Márk, a főiskola végzős hallgatója vette át a szót, aki a társadalmi felelősségvállalásról és az esélyegyenlőségről mesélt a Jedlik diákjainak, tanárainak, s kiemelte, hogy mennyire fontos manapság a „zöld gondolkodásmód” terjesztése, azaz a minél alacsonyabb szintű környezetszennyezés. Érdekes példákkal hívta fel a figyelmet a fenntartható fogyasztásra. ami – a többi között- kevesebb energiafelhasználással jöhet létre. Nagyon fontos példaként említette a céltudatos karriertervezést, amelyhez a főiskola megpróbál kinevelni egy változtatásra képes generációt. A végzős hallgató elmondása szerint a közeljövő három húzóágazata az oktatás, az agrár, valamint az ipari szektor kizöldítése lehet, melyhez nagy segítséget nyújthat a szaktantárgyakban megjelenő fenntartható fejlődés gondolata.

Az előadásból az is kiderült, hogy a MÜTF intézményei Budapesten és Tatabányán is ÖKO szisztéma szerint működnek, vagyis a természetes energia felhasználását helyezik előtérbe, ezzel is jó példát mutatva leendő és jelenlegi diákjaiknak. A program befejeztével Kósz Zoltán és Ács Márk készséggel válaszoltak a hallgatók kérdéseire, s osztották meg információikat, tapasztalataikat az érdeklődőkkel.

Légrádi Gábor - Csepel.hu

A csepeli önkormányzat nem tervez megszorító intézkedéseket, többek között ésszerű átszervezésekkel szeretné átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tenni a kerület pénzügyeit. Borbély Lénárd alpolgármestert a Csepeli Hírmondó kérdezte a 2011-es kerületi költségvetésről.

A beszélgetést az alábbiakban olvashatják.

 

 

 

Milyen szempontok – külső és belső tényezők – alapján állítják össze a 2011. évi költségvetést?

A ránk hagyott önkormányzat a csőd szélén táncol. Az eredetileg fejlesztésekre szánt, de jelentős részben felélt észak-csepeli pénz gyakorlatilag elfogyott. Ugyanakkor véget kívánunk vetni annak a gyakorlatnak, hogy az önkormányzat a saját vagyonát éli fel. Ezért az a legfontosabb szempont a költségvetés tervezésénél, hogy az alapfeladatok működését legalább a megszokott szinten, de ha lehet, akkor jobban, hatékonyabban biztosítani tudjuk. Emellett hangsúlyosan kezeljük a közterületi rend megteremtését, a közbiztonság erősítését, és azon is dolgozunk, hogy az ígért fejlesztések, így például az új csepeli uszoda is megvalósuljon. Ehhez keressük az ideális helyszínt és a pénzügyi forrásokat.

Az elmúlt évek öröksége mennyire hatja át az idei év gazdálkodását?

Ha csak a pazarlás lett volna az elmúlt évek öröksége, akkor akár jó hírek sokaságával szolgálhatnánk, hiszen csaknem minden területen sok közpénzt tudunk megtakarítani. Csakhogy az üres kassza mellett óriási az adósságállományunk, a fejlesztések és ésszerűsítések elmaradása miatt pedig több ágazat is sokkal költségesebben működik, mint kellene.

Terveznek-e megszorításokat? Ha igen, mely területeket érinthet?

Nem tervezünk megszorításokat. Csak ésszerű átszervezéseket és spórolást tervezünk, de azt mindenhol. Például saját önkormányzati takarítócsoportot szervezünk, akikkel ki fogjuk váltani a sok esetben drága, és alvállalkozónak továbbadott takarítási szerződéseket. Továbbá megszüntetjük a saját ingatlanjaink felújítására, karbantartására kölött méregdrága és aránytalan vállalkozói szerződéseket, és azt is mi magunk fogjuk elvégezni. Van Csepelen éppen elég tisztességes szakmunkás, aki akar és tud is dolgozni. Csak egy példát mondok: a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkot a tervezett százmillió forint helyett töredékáron fogjuk majd rendezni, ha a munkát a csepeli közfoglalkoztatási program keretén belül tudjuk megoldani.

Elengedhetetlen az oktatási-nevelési, egészségügyi intézmények hatékony működtetése. Veszélybe kerülhet-e ezeknek a feladatoknak a maradéktalan ellátása?

Figyelünk arra, nehogy így legyen. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezekre a kötelezően ellátandó feladatokra koncentrálunk a leginkább. Racionalizálni viszont itt is szükséges.

A kötelező és nem kötelező feladatok rendszere hogyan alakulhat majd a következő időszakban?

Ahogyan az előbb is utaltam rá, az állam által előírt, kötelezően ellátandó feladatok végrehajtására koncentrálunk. Ilyen az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a településtisztaság biztosítása; a közbiztonság fenntartása, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Ha őszintén nézzük, akkor bizony az elmúlt években ezeket az egyébként kötelező feladatokat se tudta már maradéktalanul ellátni a csepeli önkormányzat. Minden más csak ez után jöhet. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a pénzek elosztása többé nem történhessen kampányszerűen vagy pártszimpátia alapján, szavazatszerzési célból.

A mandátumuk négy esztendőre szól. Az idei költségvetés alapja lehet-e – és ha igen, hogyan – egy fejlődő, átalakuló, komfortosabb Csepel megteremtésének?

Az idei költségvetés fő számait még a korábbi, felelőtlen gazdálkodás következményei nyomják el. Ugyanakkor már ez a költségvetés is megjelenít az általunk igazán fontosnak vélt értékek és irányvonalak közül néhányat. A költségvetésnek a csepeli embereket kell szolgálnia, védenie kell a helyi értékeket és biztosítania kell a kerület fejlődését. Erre törekszünk.

Forrás: Csepeli Hírmondó

Maga az Európai Unió is megszenvedheti a magyar belügyek uniós ügyekkel való összekeverését – utalt a sokat bírált hazai médiatörvénnyel kapcsolatban gerjesztett nemzetközi vitára az Európai Parlament előtt elmondott beszédében Orbán Viktor, aki eredetileg a magyar EU-elnökség programjának ismertetése kapcsán szólalt fel az uniós végrehajtó testület előtt. A jogszabály és az azzal kapcsolatos kifogásáradat azonban – amint arra számítani is lehetett – a szerdai strasbourgi ülésre is rányomta bélyegét.

 

Ne keverjék össze a magyar belpolitikai kérdéseket érintő kritikákat az európai uniós elnökséggel – kérte a képviselőktől Orbán Viktor az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén elmondott beszédében. A magyar miniszterelnöknek – aki a bevett szokás szerint a tanácsot elnöklő ország vezetőjeként eredetileg hazánk EU-elnökségi programjának ismertetésére utazott Strasbourgba –, ahogyan arra már előre számítani lehetett, a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokról is szólnia kellett az EP előtt. „Ez nem szkander vagy hiúsági kérdés” – fejtette ki a szabályozással kapcsolatban megfogalmazott kritikákra utalva Orbán Viktor. „Én készen állok a harcra” – mondta a kormányfő, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a magyar belügyek uniós ügyekkel való összekeverését maga az EU is megszenvedheti. Megismételte, amit José Manuel Barroso már január 7-i, budapesti látogatása során is egyértelműen elmondott: amennyiben a magyar médiatörvényt az Európai Bizottság szakértői nem találják megfelelőnek, vagy alkalmazásával kapcsolatban politikai kifogások merülnek fel, akkor módosítani fogják a jogszabályt. Orbán kitért arra is, hogy a magyar kormány ennek érdekében örömmel fogadja a bizottságtól az építő kritikákat és a jogos aggályokat a médiatörvény kapcsán.

A magyar miniszterelnök beszédének kezdetén egyébként néhány képviselő a médiatörvénnyel kapcsolatos vitákra emlékeztetve fehér szalaggal leragasztott szájjal, magasba emelt transzparensekkel demonstrált a szabályozás kapcsán vélelmezett cenzúra ellen. Egyik plakátjukon különös módon lapunk neve is szerepelt, annak ellenére, hogy a Magyar Hírlap – néhány laptársától eltérően – nem tiltakozott ilyen formában a médiatörvény ellen. „Otthon érzem magam, mintha csak a magyar parlamentben lennék” – reagált a magyar miniszterelnök a liberális és baloldali képviselők tiltakozására, akiknek parlamenti csoportjai egyébként már eddig is élesen támadták a magyar médiatörvényt.

A soros magyar EU-elnökség munkaprogramjára rátérve Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy kormánya az ’56-os forradalmárok hitével akarja szolgálni az európai egység ügyét. Az egységhez azonban erő kell, ezt az erőt a munka jelenti, amivel a mai Európa egyik legnagyobb kockázata, nevezetesen az adósság is legyőzhető – fejtette ki Orbán Viktor. Elmondta, a magyar elnökség munkájának középpontjában éppen ezért a gazdasági kérdések állnak.
Orbán a gazdaságpolitikai koordinációt és a fenntarthatóságot is a fontos elnökségi célok közé sorolta, amelynek megvalósításához a gazdaságpolitikai koordinációt elősegítendő hatos jogszabálycsomag megalkotásához kért együttműködést a parlamenttől. A magyar elnökség további kiemelt céljaként az energiapolitikát és az innovációt említette, és röviden szót ejtett a romastratégiáról, a bővítés kérdéséről is.

Forrás: Magyar Hírlap

Nem hajlandó kifizetni a csepeli MSZP a frakció képviselői irodájának kábeltévé díját – értesült a Csepel.info. Borka-Szász Tamás frakcióvezető ezt azzal magyarázza, hogy a korábbi, MSZP-s önkormányzati vezetés beleegyezésével, jogosan nézhették a tévét közpénzből. A frakcióvezető egy hivatalos levélben még azt is leírta, hogy a 2010 őszén megalakult MSZP frakció és az ugyancsak általa vezetett korábbi MSZP-frakció nem ugyanaz, így az önkormányzat számlakövetelése a jelenlegi MSZP-frakcióra nem vonatkozhat.

A csepeli önkormányzat fideszes vezetői ugyanakkor nem tágítanak. Szerintük a televíziózás nem tartozik a közpénzből támogatható képviselői munkához, ezért a számlát, ha utólag is, de az MSZP frakciónak ki kell fizetnie.

A Csepel.info úgy tudja, hogy a hivatalos leltár szerint az elmúlt években 2,3 millió forintot költött a csepeli önkormányzat MSZP-s vezetése pártjuk képviselői irodájának berendezésére – mindezt a csepeli adófizetők pénzéből. Míg az akkori ellenzéki képviselők ennek a pénznek a tizedrészéből meg tudták oldani a munkához és a fogadóórák tartásához szükséges képviselői iroda berendezését, a leltár alapján az MSZP-nél a közpénz elköltésének célja kevésbé a képviselői fogadóórák kulturált körülményeinek, sokkal inkább a választási kampányok valamint a kényelem és szórakozás környezetének kialakítása lehetett.

Így vásároltak a bútorok mellé televíziót és hozzá kábeltévé-előfizetést, a munkavégzéshez aligha szükséges mikrohullámú sütőt, számítógépeket és monitorokat, magnót, fóliázó-gépet, plakáttartókat, profi fénymásolót és nyomtatót. (Ezek után nehéz elképzelni, hogy a párt választási kampányokban felhasznált tetemes irodaszer- és papírszükségletét a saját pénzéből vette volna.) A frakcióban nem kis számban ülő egykori kommunista kádereknek akkor se kellett a szeleteléssel vesződniük, ha nosztalgiából zsíros kenyérre vágytak: még az elektromos kenyérvágó gépet is közpénzből vették az irodába.

 

„Ez a képviselőcsoport nem az a képviselőcsoport”

A Csepel.info úgy tudja, hogy az MSZP frakciónak Németh Szilárd polgármester küldött hivatalos levelet arról, hogy a leltár szerinti elszámolást követően fizessék vissza a képviselői munkához nyilvánvalóan szükségtelen kábeltévé díját is. Borka-Szász Tamás frakcióvezető azonban ezt megtagadta.

A politikus válaszlevelében kiemelte: „a korábbi díjösszegek (mindösszesen 110.904,- Ft) az önkormányzat részéről már kifizetésre kerültek. Ez véleményünk szerint egyértelmű ráutaló magatartás a hivatal részéről arra, hogy elfogadta a szerződéskötés tényét, valamint azt, hogy ezeket a tételeket a hivatal fizeti. Ezzel ellentétes jelzés – tudomásom szerint – az elmúlt 3 évben az önkormányzat részéről soha semmilyen formában nem érkezett az MSZP képviselőcsoportja felé.”

A politikus szerint a közpénzből kifizetett számlákat azért sem tudják kiegyenlíteni, mert, mint fogalmazott, „ez a képviselőcsoport nem az a képviselőcsoport, akinek a képviselői irodát az önkormányzat korábban biztosította”.

„A közpénz nem préda, a munka pedig komoly dolog”

- Az MSZP-s önkormányzati vezetés sok éven keresztül korlátlanul és szégyentelenül szórta a közpénzt Csepelen. Itt százötven milliót el lehetett költeni egy internetes portálra, a hivatalba hat Népszabadság járt. Biztos azért, hogy mindenkinek jusson, ha egyszerre akarják a lapot olvasni. De a vagyonkezelőnél ötmillió forintba került egy 60 m2-es szociális lakás felújítása, nyolcszáz millió forint értékben kaphatott megbízásokat a vezérigazgató barátja, és a sort sokáig lehetne folytatni – jelentette ki Borbély Lénárd alpolgármester.

- Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy már nem MSZP-s vezetésű önkormányzat van, és az MSZP-nek is meg kell tanulnia, hogy a közpénz nem préda, a képviselői munka pedig komoly dolog. A televíziózás árát azért kell kifizetni, mert az nem a képviselői munka része – hangsúlyozta az alpolgármester.

- Az MSZP frakció neve ugyanaz, mint az előző ciklusban volt. Korábban is Borka-Szász Tamás volt a frakcióvezető, és a képviselők közül is többen ugyanazok, mint akik a korábbi MSZP frakcióban ültek. Jogi végzettség se kell ahhoz, hogy a jogfolytonosság is egyértelmű legyen az előző MSZP-frakció és a mostani között. Tudathasadásos és nevetséges tehát az a védekezés, hogy ők most nem azok, akik néhány hónappal ezelőtt voltak, és ezért az akkori adósságukat nem kell megfizetni. Ha egy csepeli ember ilyesmivel próbálkozna a gáz- vagy villanyszámla kifizetésénél, csak kinevetnék. Sajnálatos, hogy ezt egy párt frakciója mégis ilyen nyíltan meg meri próbálni – fogalmazott Borbély Lénárd alpolgármester Borka-Szász Tamás MSZP-s frakcióvezető ellenérveiről.

 

Forrás: Csepel.info