Álláskeresésben, tanulási nehézségekben, családi és szociális ügyekben, valamint egyéb élethelyzetekben ingyenesen nyújtanak segítséget alternatív utcai mentorok a kerületben. Az itt élőkkel közvetlen kapcsolatteremtő munkájukat tavaly november óta sikerrel végzik, hiszen pártfogásuknak köszönhetően számosan találtak már munkát, kaptak tanácsot, útmutatást különféle problémáikhoz. Folyamatos jelenlétük a rehabilitációval érintett akcióterületen (Vermes Miklós utca – Kossuth Lajos utca – Karácsony Sándor utca – II. Rákóczi Ferenc út) zajlik.
A támogató szolgáltatás a „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt részeként indult azzal a céllal, hogy a mentorálásban résztvevők eredményesebben kezeljék, oldják meg problémáikat, nehézségeiket. A program keretében négy, a gyermek- és családvédelem, az utcai szociális munka és a kortárssegítés területén tapasztalatokkal rendelkező szakember nyújt segítséget a hozzájuk fordulóknak. A mentorok munkájukat az elmúlt év decemberében nyílt, ideiglenesen a Kossuth Lajos utcában működő Alternatív Utcai Mentorirodában végzik. Ide várják heti négy alkalommal az érdeklődőket korosztálytól függetlenül.
„Az adott korcsoportokra tervezett rendszeres programokkal és foglalkozásokkal várunk mindenkit. Egyéni segítségnyújtást biztosítunk tanulási, életvezetési és munkakeresési ügyekben, az aktív álláskeresést internet hozzáféréssel és felhasználói segítségnyújtással támogatjuk. Önéletrajzírásban, álláskeresésben (telefonálás, önéletrajzküldés e-mailen) segítünk legtöbbször, de személyes állásinterjúra is felkészítettünk már bejelentkezőket. Előfordult olyan eset, hogy valaki csupán egy megértő beszélgetésre vágyott, meghallgattuk. Látogatottságunk változó, főként középkorú álláskeresők fordulnak meg nálunk. A fiatalokat inkább az utcán érjük el, ahol többet is vagyunk. Tevékenységünket kellő támogatással tudjuk végezni, mely az önkormányzat és a Csepeli Városgazda Közhasznú nonprofit Zrt. részéről adott” – osztotta meg eddigi tapasztalatait Boglacsik Tímea projektvezető.
A mentorok támogatásával három héten belül talált munkát Kabai László csepeli lakos, aki két évig keresgélt sikertelenül. A 44 éves nagycsaládos apuka a családsegítő szolgálat ajánlására vette fel a kapcsolatot az alternatív utcai mentorokkal. „Az építőiparban, segédmunkásként helyezkedtem el. Nagyon kemény fizikai munka, napi 14 órát dolgozom. A mentorok az irodában rendesek és segítőkészek voltak. Nem értek az internethez, levélírást, nyomtatást, telefonálást, mindent szívesen megoldottak. Rendkívül jó véleménnyel vagyok róluk, ajánlottam ismerőseimnek is” – tette hozzá László.
Mentori iroda elérhetősége:
1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 76. (korábbi mezőgazdasági bolt)
Telefon: 06-70-620-3597
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.csepeldelilakokozpont.hu
Nyitva tartás:
Hétfő: 8.00-19.00
Szerda: 14.00-20.00
Péntek: 14.00-20.00
Szombat: 10.00-19.00
Antal Zsuzsa
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a polgármester és az önkormányzati képviselők ünnepélyes eskütételére. Az ünnepség keretében sor kerül a város kulcsának átadására.
A rendezvényt követően szeretettel várjuk Önöket a képviselő-testület alakuló ülésére is, melyet a polgármesteri hivatal nagytanácstermében tartunk.
Pontosan 39 napot kellett várni az első tanítási szünetre, mely idén rekordhosszúságú lesz: 11 napig nem kell iskolába menni a gyerekeknek. Bár hivatalosan október 27-től október 31-ig tart az őszi szünet az általános, közép- és szakiskolákban.
Először november 3-án, hétfőn kell iskolába menni.
A másfél hetes szabadság után sokszor nehéz visszarázódni az iskolai élet mindennapjaiba. Minél hosszabb a vakáció, annál nehezebb a visszaszokás, de a rövidebb szünetek is felboríthatják a megszokott menetrendet.
A szünetben a kerületi általános iskolások ügyeletét a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola látja el. Öt napon át reggel hat órától délután 17 óráig tartózkodhatnak itt a gyerekek. A nyári vakáció kivételével, ősszel igényelnek a legtöbben ügyeletet, mert általában a szülők a téli szünet idejére tartalékolják szabadságukat. Idén több mint hetven gyerek jelentkezett ügyeletre – tájékoztatta lapunkat Kerepesi Ágnes, a szolgálatot ellátó iskola intézményvezetője.
Az iskolában, három csoportban pedagógusok és pedagógiai asszisztensek foglalkoznak a diákokkal. Szabadidejük eltöltésére – többek között - kézműves- és sportfoglalkozásokat, különböző társasjátékokat és filmvetítést terveznek. Rendszerint az intézmény közművelődése is bekapcsolódik a programszervezésbe, mindig az évszakoknak megfelelő témákkal készülnek. Az aktuális tematika most a halloween köré csoportosul – mondta el Bolyhos Andrea, a Nagy Imre ÁMK művelődésszervezője.
Az intézmény közművelődési részlege mindegyik szünetben szervez kézműves- foglalkozásokat. Jól bevált szokás, hogy nyitott programjaikra 13-15 óra között várják a családosokat.
Tanulás vagy pihenés?
Szülők és pedagógusok között is megoszlanak a vélemények arról, hogy szünetben pihenjenek vagy tanuljanak a gyerekek. A megkérdezett tanár véleménye szerint a szünet lehetőleg a pihenésé legyen: olvassanak és legyenek sokat a szabad levegőn a gyerekek. A pedagógus negatív példának tartja, ha a gyerek ebben az időszakban magára van hagyva, s csak a számítógép vagy a tévé az egyetlen társa. Véleménye szerint bármennyire is nehéz megoldani a szülőknek a szünet alatti programokat, a kisiskolásoknak bizony nagy szükségük van a pihenőre: négy hónapot egyfolytában nem bírnak ki. Mindenképp jó, ha rövidebb szünetes szakaszok megbontják a tanévet. A leghasznosabb időtöltés ilyenkor a szülőkkel való együttlét.
Tippek: mivel töltsük a szünetet?
Kirándulhatunk a természetbe, közben őszi terméseket vagy különböző formájú és színű faleveleket gyűjthetünk.
Sokan ismerik és szeretik a „Kincsvadászat” elnevezésű játékot, amelynek során különböző eszközöket, tárgyakat rejtünk el az udvaron és azt meg kell találnia a gyermeknek.
Készíthetünk közösen télire madáretetőt, de a gyerekek akár segíthetünk a házi munkában is segíthetnek. A közös főzés, sütés jó mulatság lehet.
Menjünk el együtt a könyvtárba, s válasszunk olyan könyvet, amit közösen olvasunk el.
A mozik, színházak is kínálnak olyan előadásokat, amik az egész családnak jó szórakozást nyújtanak.
Antal Zsuzsa
http://pixabay.com/hu/csal%C3%A1di-kir%C3%A1ndul%C3%A1s-gyermek-tov%C3%A1bb-421653/
http://pixabay.com/hu/%C3%A1ll%C3%B3-erd%C5%91-l%C3%A1bak-l%C3%A1b-n%C5%91-farmer-336554/
Tisztelt Csepeli Lakosok!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy október 27-31. között kaszálási és fűnyírási munkákat végzünk az alábbi helyszínen:
Kérjük megértésüket és türelmüket a munkavégzés során.
Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.
Zöldterület fenntartási Osztály
Az amerikaiak rendre „barátként” fordulnak hozzánk, miközben minapi lépésük egyáltalán nem nevezhető barátinak.
Eddig ugyanis csak a „lator” országok vezetőit tiltották ki területükről. Birodalomként az Egyesült Államok a saját érdekét követi, ám szerencsénkre „kegyes hegemónként” viselkedik, ami a Szovjetunió gyakorlatához képest mindenképpen előnyösebb számunkra. Mindez mit sem változtat azonban azon a tényen, hogy egy integráció kisebb tagja ugyanúgy nem vagy csak alig tudja a fő hatalommal szemben saját jól felfogott érdekét érvényesíteni.
Az amerikaiak világhatalmi helyzete komoly veszélyben van, a szétbomlott Szovjetunió után most éppen Kína számít esélyes kihívónak. A kínaiak világhatalmi törekvésükben nem a kétszer is kudarcot valló németeket másolják, hanem pont az USA-t, amely fortélyosan vette át a britektől a világ vezető hatalmának szerepét. Az amerikaiak szépen kihasználták a britek szorult helyzetét, amikor azok két világháború során próbálták megőrizni gyarmatbirodalmukat és világméretű befolyásukat. 1940-ben néhány tucat ósdi rombolóért cserében átvették a britek stratégiai fekvésű támaszpontjait, majd fegyver- és élelmiszer-szállítmányaikkal jelentős kereskedelmi befolyásra tettek szert.
A közös ellenség legyőzése után az amerikaiak fokozatosan vették át a világpolitika irányítását, erre a – nekünk, magyarok számára sorsdöntő fontosságú – szuezi válság volt az egyik első példa. Ahogyan az amerikaiak a britek korábbi stratégiájának átvételével a 20. század második felére egyértelműen a világ vezető hatalmává váltak, úgy akarnak most a kínaiak is az amerikaiak módszereinek másolásával megerősödni. Talán azért is támogatják az ukrán válságban elszigetelődő Moszkvát, hogy majd cserében kérhessenek valamit.
Természetes, hogy az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül, ahogyan kihívói szép csendben erősödnek. Az sem tetszik nekik, ahogyan „saját” integrációjuk perifériája – Finnországtól Magyarországig – egyre többet kacsint Kelet felé. Sajnos megint mi vagyunk az a pofozóbábu, amelyen példát statuálnak, a mi megfegyelmezésünkkel próbálnak másokat – most éppen a szlovákokat, a franciákat, a bolgárokat – a józan ész és a gazdasági kényszer által előre jelzett úttól elrettenteni. Előbb baráti hangon üzennek, majd ha kérésük süket fülekre talál, akkor fokozzák a nyomást. Most is ez várható.
Napjainkban legalább két komoly konfliktus feszül Washington és Budapest között. Az egyik az ukrán válság. Budapest jól felfogott érdeke, hogy párbeszédben maradjon mindkét féllel, így Moszkvával is. Magyar részről botorság lenne az erősödő orosz gazdasági kapcsolatot aktuálpolitikai okokból feladni, hiszen a KGST összeomlása után is évtizedekbe tellett, amíg ismét eljutottunk a kétoldalú forgalom érezhető növekedéséig. Azt is jó előre sejtjük, hogy a Nyugat nem fog minket gazdasági veszteségeinkért kompenzálni.
Egy másik vita az amerikai cégek adózása körül zajlik, ami nálunk a reklámadó kapcsán került az érdeklődés homlokterébe. Írországban ugyanis olyan hézagos adószabályok vannak, amelyek alapján számos – köztük több amerikai – konszern csak minimális adót fizet. Az Európai Bizottság ezeket a kiskapukat be szeretné záratni. Mi magyarok is abban vagyunk érdekeltek, hogy a nagy konszernek a helyben realizált forgalom után helyben fizessenek adót, és azt ne könyvelhessék át adóparadicsomokba. Ebben számíthatunk az unió többségének támogatására.
Magyarországon belül ez már 2010 óta megváltozott, nálunk ugyanis korábban a főváros körüli települések alacsony adókkal csalogatták magukhoz a nagy cégeket. Most Írországnak és Luxemburgnak kéne változtatni.
A politikai nyomásgyakorlást persze általában valamilyen ügybe csomagolják. Hasonló példát láthattunk nemrégen Görögországban is. Franciaország egy bűnbánó svájci bankártól megszerezte az egyik nyugati nagybankban titkos számlákon pénzt parkoltató görögök listáját. Ezt átküldték Athénba, ahol a bizonyítékot a legmélyebb fiókba rejtették, és véletlenül sem indítottak adóvizsgálatot, mondván, a franciák ipari kémkedéssel jutottak a listához.
A Nyugatnak a listával az volt a célja, hogy a görögöket rábírja a következetes adóbehajtásra, így csökkentve a megmentésükhöz szükséges külső források iránti igényt. Látva azonban a görögök tétlenségét, a franciák egy velük együttműködő újságírónak játszottak ki az ismertebb neveket, és a hír megjelent az oknyomozó Hot Doc magazinban. Athén először beperelte az újságírót, akit a bíróság 2012 november elején felmentett. Az adócsalók ellen vontatott eljárás indult.
A mostani esetben is valami hasonlót várhatunk.
Ha Budapest nem reagál az amerikai „kívánságokra”, várható, hogy az amerikaiakkal együttműködő hazai újságírók és médiumok szerkesztőségébe a szél „véletlenül” befúj néhány információt, így növelve a nyomást a kormányon.
Az efféle nyomásgyakorlás Magyarországon eddig azért sem volt eredményes, mert rendre csak a külső érdeket nyíltan kiszolgáló híroldalakra és médiumokra korlátozódott. A magyarok józan többsége mintha érezné, hogy a „baráti aggódás” mögött csupán Amerika nyers nagyhatalmi érdeke rejlik. Talán ezért sem szeretik a világon sehol, ha jelentős politikai véleményformáló képességű médiumok vannak külföldi érdekcsoportok kezén. Különösen Amerikában nem.
MHO
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket és hozzátartozóikat 2014. november 7-én, a Magyarországi Holokauszt Emlékév alkalmából tartandó megemlékezésre
Program:
- 17.30 - Radnóti Miklós mellszobrának ünnepélyes koszorúzása; helye: Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti terület
- 18.00 - Radnóti emlékest - zenés irodalmi koncert a Napra-zenekar közreműködésével; helye: Radnóti Miklós Művelődési Ház színházterme (1214 Budapest Vénusz u. 2., Tel: 278-2757)
Megtisztelő jelenlétére számítunk!
Borbély Lénárd
polgármester
Nemzeti ünnepünkön, október 23-án rendezték a BBU félmaratoni futóversenyt, amelyen több csepeli sportoló is részt vett és teljesítette a 21,1 kilométeres távot.
A héten rendezték a Győr-Budapest ultramaratoni futóversenyt, amelynek utolsó szakasza október 23-án volt Budakeszi és Budapest között. A 21,1 kilométeres távot Steib Péter teljesítette a leggyorsabban, 1:26:29 óra alatt, és végül a háromnapos versenyt is ő nyerte.
Csütörtökön sok csepeli sportoló is elindult a félmaratonin és teljesítette a távot Budakeszitől a MOM Sportközpontig. Azt a távot, amelyet a 2008. július 15-én edzés közben elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus emlékének ajánlottak a szervezők.
A csepeli sportolók közül teljesítette a félmaratoni futóversenyt Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenus, Simon Sebestyén serdülő válogatott kenus, többszörös korosztályos magyar bajnok és ORV győztes. A fiatalabb korosztályból Zupkó Bálint ifjúsági válogatott, Zupkó Balázs serdülő válogatott és többszörös magyar bajnok, az év legjobb utánpótlás korú kenusa vett részt a csepeliektől a BBU félmaratonin.
Érdekesség, hogy a versenyt elindító sportért felelős államtitkár, Simicskó István is lefutotta a távot.
A szervezők ígérete szerint a jövő évi jubileumi, huszonötödik ultramaratoni versenyt a klasszikus útvonalon, Bécs-Sopron-Győr-Tata-Budapest érintésével, ötnapos viadalként rendezik meg.
Csepel.hu 
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni - közölte az EU állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök.
A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Orbán Viktor elmondta: tekintettel arra, hogy a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést.
A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez. Hozzátette: abban az esetben azonban, ha a jövő év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezetők újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat.
Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének - hivatalából hamarosan távozó - elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jövő év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki Van Rompuy.
A magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a csúcsvezetők nem kötötték meg a saját kezüket ebben az értelemben: az is elképzelhető tehát, hogy Párizs után - az ottani, esetleg nagyon ambiciózus globális célkitűzések elfogadása nyomán - az EU a mostaninál is nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentésről dönt, de az sem kizárt, hogy visszafogja a mostani elhatározást, ha Párizsban szerényebb eredmények születnek.
A kormányfő elmondta: a mostani EU-csúcson Magyarország elérte azt a célkitűzését is, hogy semmi olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, vagyis a rezsicsökkentést, továbbá hogy továbbra is minden ország saját maga dönthessen arról, miként éri el a szükséges kibocsátáscsökkentést.
"Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológiasemleges megközelítés érvényesül" - állapította meg Orbán Viktor.
Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak minősítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával - ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az időközben elfogadott uniós jogi előírások között keletkezett.
Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat - Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit - elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történő áttelepülésre ösztönözzék.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséről is. Magyarország gazdasági mutatói - mondta - az előrejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következő esztendőre. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvetően az EU-csúcsot közvetlenül követő eurózóna-csúcstalálkozó résztvevőire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban - mondta.
Az állami közműholding lesz a legolcsóbb - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a lapnak adott interjúban elmondta: rövidesen dönthet a kormány arról, hogy új áramszolgáltató építésével vagy egy meglévő társaság felvásárlásával biztosítja-e a villamos energiát a lakosságnak a közműholdingban.
Az államtitkár kifejtette: a hónap végére készül el az a szakmai háttéranyag, amely a villamosenergia-szolgáltatás területét érinti, ez elemzi azt, hogy mivel jár egy új vállalat felépítése, emellett egy már meglévő szolgáltató felvásárlásának lehetőségével is számolnak.
Németh Lászlóné elmondta: a fogyasztói energiaárak alakulásáról a kormány dönt, a közműholding ezekre a döntésekre nem vállalhat felelősséget, garanciát. Az azonban leszögezhető, hogy a közműholding garantálja a legalacsonyabb disztribúciós költségeket - tette hozzá.
Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson - közölte Herman Van Rompuy. Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.
Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.
"Nem volt könnyű, egyáltalán nem" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető - foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre. Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.
Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.
Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni. A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként - mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.
Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben - vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.
"Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek" - hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.
Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség.
