Mintegy kétszáz MSZP-s, DK-s és Együtt-PM-es aktivista vett részt a Csepeli Munkásotthon előtt azon a demonstráción, amelyen az ellen tiltakoztak, hogy az intézmény visszakerüljön csepeli köztulajdonba. Az intézmény súlyos anyagi helyzetben van, amin az önkormányzat segíthetne: a támogatást azonban az az üvegzseb-feltétel miatt eddig visszautasították.

A Munkásotthon a rendszerváltásig köztulajdonban volt, utána azonban a gyári cégek privatizációját, megszűnését kihasználva a csepeli MSZP érdekkörébe került. Bár a kerület több tízmillió forinttal támogatná az intézményt, az önkormányzat feltételül szabta a működtetés átláthatóvá tételét. Mint ismert, a támogatást ezért visszautasították – legutóbb harminc millió forintra mondtak nemet. A patthelyzetet Németh Szilárd csepeli országgyűlési képviselő olyan törvénymódosítással oldaná meg, amely a megszűnt vagy eltűnt alapítójú alapítványokat a helyi önkormányzatok tulajdonába vonná. Ezzel a Csepeli Munkásotthon 25 év után ismét köztulajdonba, méghozzá az alapító atyák akaratának megfelelően csepeli köztulajdonba kerülne.

A tiltakozó megmozduláson Nagy József korábbi MSZP-s képviselő, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriumi elnöke nem titkolta, hogy a 95 éve épült intézmény súlyos pénzügyi gondokkal küzd. Nagy kijelentette: a demonstrációt azért szervezték, mert ragaszkodnak a függetlenségükhöz, és meg kívánják őrizni az intézményi autonómiát.

Takács Mónika MSZP-s képviselőasszony, a Csepeli Munkásotthon igazgatóhelyettese bejelentette, hogy az Alapítvány a médiában megjelent rágalmazások miatt büntetőfeljelentést tesz. Majd mindenkit nyugtatgatott, szerinte ugyanis az alapítvány törvényes keretek között, átláthatóan működik. A törvényjavaslatot álságosnak nevezte, amely – ahogy fogalmazott – csak Németh Szilárd hatalmi kielégülését és az alapítvány ellehetetlenítését szolgálja. Az önkormányzati képviselő asszony a legnagyobb veszélynek azt nevezte, hogy a törvényjavaslat értelmében az alapítói jogok az önkormányzati tulajdonú gazdasági társasághoz kerülnek. A rendezvényen felszólalt még Drucker Tibor, akit 1956-ban nevezett ki a Rákosi Mátyás által vezetett MDP a Munkásotthon élére, valamint Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. Mindketten elítélték, hogy csepeli köztulajdonba kerüljön vissza az intézmény.

A beszédek után a résztvevők élőláncot alkottak az épület előtt. A rendezvényen egymás kezét fogva vett részt Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, Szabó Szabolcs, az MSZP-DK-Együtt-PM által támogatott országgyűlési képviselő, Horváth Gyula, a csepeli DK önkormányzati képviselője. Kunhalmi Ágnes kérdésünkre elmondta: azért tartotta fontosnak a demonstráción való részvételt, mert a Csepeli Munkásotthon a szabadság, az autonómia és az újrakezdés szimbóluma a Fidesz erőszakos politikájával szemben.

– Jól jelképezi a Fidesz politikáját, hogy egy törvénymódosítással a fideszes csepeli önkormányzat tulajdonába akarják adni azt, ami majdnem száz éve az embereké, pusztán azért, mert szükségük van az ingatlanra. A Munkásotthonban csak egy drága ingatlant látnak, és nem érdekli őket, hogy a falai között sok értékes kulturális, civil rendezvényt tartanak. Vannak olyan csepeli ismerőseim, akik világhírű művészek lettek, és a Munkásotthonból indultak el. A Kádár-rendszer hagyta, hogy a csepelieké legyen, úgy látszik, a Fidesz az új kommunista mentalitásával már nem hagyja – mondta a szocialista politikus, majd hozzátette, Csepelen kellene falat építeni a Fidesszel szemben, és nem az országhatárra.

Csepel.hu