Egy magánbeszélgetésen elhangzott mondatatait tették közzé manipulatív módon egy riportnak látszó írásban, amely Szenteczky Jánoshoz, a csepeli MSZP elnökéhez köthetők – vallotta tanúként Horváth József, aki a Fidesz csepeli országgyűlési képviselő-jelöltje volt 2006-ban. Ez Szenteczky János vádlott rágalmazás ügyének perén hangzott el a Kispesti Járásbíróságon május 5-én. A rágalmazási ügy lényege, hogy a 2010-es önkormányzati választások előtt a Csepel.info nevével visszaélve jelentettek meg egy Fideszt lejárató kampányújságot, amelyet a vád szerint Szenteczky János adott ki.

Horváth József úgy emlékezett a történtekre: Szenteczky János telefonon felhívta őt 2009-ben, hogy beszélgetni szeretne vele. A politikai életből 2006-ban visszavonult Horváth József beleegyezett a találkozóba, de arra nem számított, hogy Szenteczky titokban minden bizonnyal hangfelvételt készít a magánbeszélgetésről. Az történt ugyanis, hogy a kettőjük között elhangzott mondatok átszerkesztett módon később egy Fideszt lejárató kampányújságban jelentek meg az önkormányzati választások előtt. Horváth József megdöbbent az eseten, mert semmiféle interjút nem adott, és nem egyezett bele, hogy a Szenteczkyvel folytatott magánbeszélgetését lejárató kampánycélokra használják fel. Az ügy elképesztő hasonlóságot mutat a gyilkosságért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Deme Gábor praktikájával, aki arról volt közismert, hogy rendszeresen hangfelvételt készített magánbeszélgetéseiről lejárató célzattal. Szenteczky ügyelt rá, hogy látogatása spontán jellegű legyen: még a gyerekét is magával vitte, amikor a gyanú szerint be lehetett mikrofonozva.

Wirsching Viktória, a csepeli MSZP kampánystábjának korábbi tagja, aki jelenleg a DK kommunikációs ügyeivel foglalkozik, tanúként azt mondta, hogy a 2010-es kampányban részt vett a csepeli szocialisták kampányában. Emlékezett rá, hogy maga is látta a csepeli irodájukban a Németh Szilárd és Borbély Lénárd országgyűlési képviselőket lejárató kiadványt, de szerinte ahhoz semmi köze nem volt az MSZP-nek. Megjegyezte, hogy „Szenteczky Jánostól a kiadvánnyal kapcsolatban semmiféle utasítást nem kapott és az MSZP részéről senki nem határolódott el a lejárató újságtól.” Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a kiadványokról mindig Szenteczky hozott döntést. Szerinte az MSZP-nek nem állt szándékában negatív kampányt folytatni, inkább a pozitív üzeneteket szorgalmazta.

Ábel Attila alpolgármester tanúként azt mondta: a rágalmazó kiadványból nem derült ki, hogy ki volt a kiadás felelőse, de sejthető, hogy Szenteczky érdekében állt ilyen újság megjelentetése. A lapban kizárólag Szenteczky János politikai ellenfeleiről jelentek meg becsületsértő állítások, és a terjesztői is arra utaltak, hogy megbízóik nagyhatalmú emberek. Abban az időben pedig az MSZP volt hatalmon Csepelen.

A per egy korábbi tárgyalásán hallgatták meg R. Béla tanút, aki terjesztőként vett rész a becsületsértő és rágalmazó kiadvány megjelentetésében. Ő egyértelműen felismerte Szenteczky Jánosban azt az embert, aki a rágalmazó lap terjesztésére felkérte a csepeli MSZP Kossuth Lajos utcai irodájában 2010 őszén. A védelem az ő ismételt meghallgatását kérte, így a per szeptemberben folytatódik – és remélhetőleg már az ítélethozatallal zárul.

Cs. A.