Magyarországon is dúl az influenzajárvány, egyre többen dőlnek ágynak kellemetlen tünetek miatt.  Mit kell tudni erről az évente jelentkező  betegségről?

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Az influenza hirtelen kezdődik, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. 

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával alakulnak ki. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első néhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással társulnak.  Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot.

A betegséget nem kell kiizzadni!

Sokan úgy vélik, hogy a betegséget a sportolás során fellépő intenzív verejtékezéssel ki lehet „izzadni”. Ezt a tévhitet azonban semmiféle adat nem támasztja alá, sőt, veszélyes lehet, ha erőteljes edzéssel próbáljuk kikúrálni a betegséget.  Mindenképpen ágyban kell maradni, ha a betegség kiterjedtebb és súlyosabb tüneteket okoz. Vagyis eszünkbe se jusson edzeni, ha légzőrendszeri fertőzésünk van, ha lázzal, nyelési nehézségekkel, és erős fájdalmakkal küszködünk. Ilyenkor lehetőség szerint az egész napot pihenéssel kell tölteni. 
Enyhébb tüneteknél még jót is tehet egy kis mozgás, séta vagy könnyebb testmozgás, de fontos tudatosítanunk, hogy a komoly betegség csak úgy gyógyulhat meg, ha a pihenéssel megadjuk az esélyt a szervezetnek a felépülésre.   
Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy a közepesen intenzív, rendszeres mozgást végző embereknél az influenza elleni oltás kevesebb mellékhatást okoz és könnyebben is vészelik át az egyéb szezonális betegségeket.

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. Figyelem: az antibiotikum nem gyógyítja a vírust, ne szedjük feleslegesen. Ilyen típusú gyógyszerre akkor lehet szükség, ha valamilyen felülfertőzés – például melléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás – alakul ki.

A változó hármas

A, B és C – ez az influenzavírusok három csoportja. Míg az első kettő felelőssé a szinte minden évben megérkező járványokért, a C típus szelíd: rendszerint enyhe légúti tüneteket okoz – ha okoz egyáltalán. A vírusok állandóan változnak, főleg mutációk révén. Ez a folytonos alakulás teszi lehetővé, hogy a vírusok kijátsszák az immunrendszert: a szervezetünk ugyan termel ellenanyagot egy előző évi fertőzés ellen, azonban ez már nem véd az „új” vírus ellen, s megint kialakul a fertőzés.

Hogyan kerülhetjük el?

• Zsebkendőbe tüsszentsünk, így távol tarthatjuk a vírusokat a kezünktől.
• Minél gyakrabban mossunk kezet, és lehetőleg ne nyúljunk az arcunkhoz. Viseljünk kesztyűt, így a vírus nem kerül a kezünkre. Figyelem: a tárgyak is közvetítik a vírust.
• Gyakran szellőztessünk, így kevesebb vírus marad a légtérben.
• Kerüljük a szoros kapcsolatot a betegekkel, ha kell, viseljünk maszkot.