Egy 46 éves magyar férfi halt meg a Görgey téren október 14-én nem sokkal 13 óra után. Járókelők értesítették a csepeli rendelőintézet ügyeletét, ahonnan előbb egy mentőtiszt, aztán a kardiológiai osztály munkatársai siettek a férfi segítségére. Csakhamar a mentők is megérkeztek, de hiába küzdöttek a férfi életéért majdnem háromnegyed órán át, már nem tudták megmenteni. A hozzátartozók és együtt érzők mécseseket helyeztek el a tragédia helyszínén.
Szemtanúk beszámolói szerint a középkorú férfi egy személygépkocsiból szállt ki, aztán a Görgey téren elindult a piac irányába. A Tóth Ilona Egészségügyi Szakszolgálat épülete előtt hirtelen rosszul lett, összeesett. „Épp ott voltam, amikor a tragédia történt. A férfi egy virágtartó dézsába kapaszkodott bele, amikor elvágódott a földön. Egy nő még odalépett hozzá, hogy megkérdezze, mi a baja, de felelni már nem tudott” – emlékezett vissza egy szemtanú.
Egy másik nő azonnal beszaladt a rendelőintézet ügyeletére, ahonnan egy mentőtiszt érkezett a bajba jutott férfi segítségére. Közben értesítették a kardiológiai osztályt, amelynek a főorvos asszonya és több munkatársa minden szükséges felszereléssel együtt szintén a férfi megmentésére sietett. Defibrillátort, oxigénpalackot és más életmentő eszközöket vittek magukkal. Riasztották a mentőket is, amely percekkel később szintén a helyszíne érkezett. Orvosok, mentők, ápolók igyekeztek újraéleszteni a férfit hosszú-hosszú perceken át. Az orvosok és mentőtisztek felváltva pumpálták a férfi mellkasát, a szájára egy csövön keresztül oxigénpalackot csatlakoztattak. Várták, hogy újra elinduljon a légzés és reménykedtek, hogy újra dobogni fog a szív. Eltelt tíz perc, húsz perc, fél óra, s még mindig abban bíztak, hogy sikerül az újraélesztés.
„Úgy éreztem, hogy legalább háromnegyed órán keresztül tartott a küzdelem, amikor az orvosok megállapították a férfi halálát” – mondta egy szemtanú.
A téren meg-megálltak az emberek, feszülten drukkoltak azért, hogy sikerüljön az életmentés. Csak elvétve lehetett hallani morgolódó hangokat, hogy ki lehet a hibás, ha egyáltalán bári is okolható egy váratlan haláleset kapcsán. Gyakorlatilag mindenki a szerencsétlenül járt férfiért aggódott és az orvosok sikeréért szorított.
Juhász György, a Tóth Ilona Egészségügyi Szakszolgálat főigazgató főorvosa arról számolt be, hogy a halál oka tüdőembólia vagy nagy kiterjedésű szívinfarktus lehetett. A pontos okot a boncolás során állapítják meg. A különféle szóbeszéddel ellentétben a 46 éves férfi magyar volt, a lányával az eset után nem sokkal felvették a kapcsolatot. Nem csepeli lakos, hanem a XVII. kerületben élt. Egy barátja hozta autójával a kerületbe. Az elhunyt férfi a csepeli rendelőintézet adatbázisában nem szerepel, ellátást itt nem kapott és nem is kért. Nem igaz, hogy a tragédia előtt az intézményben járt. Miután a járókelők értesítették a rendelőintézet ügyeletét, egy mentőtiszt azonnal a segítségére sietett. Ezt követően a kardiológiai osztály főorvos asszonya és munkatársai, majd a kiérkező mentők végezték az újraélesztést.
„A kardiológus főorvos asszony és orvoskollégái, valamint az ápolók mindent elkövettek, hogy megmentsék a férfit. A főorvos asszony már sokak életét megóvta, de most kudarcként élte át, hogy nem járt sikerrel. Rendkívül megviselték a történtek… Nem helyénvalóak és károsak azok a kijelentések, amelyek az orvosi szakmai munkát kárhoztatják ebben a sajnálatos esetben, hiszen dicséretes volt a küzdelmük. A felelőtlen beszédek megbontják az orvosokba vetett bizalmat, ami rontja a gyógyulás esélyét” – mondta Juhász György főigazgató.
Csarnai Attila