A Gegesy Ferenc nevével fémjelzett SZDSZ-MSZP-s vezetés éveken keresztül költöztette át a ferencvárosi szociális bérházakból más kerületekbe, köztük Csepelre a legszegényebb és legnépesebb családokat. A bérházakat ezek után lerombolták, majd középosztálybelieknek építettek társasházakat, lakóparkokat. A többségükben cigány származású lakóknak más kerületekben vettek lakásokat. Oldják meg mások a problémáikat, a telkek többet érnek – gondolták. Miközben a balliberális politikusok százmilliárdos üzletet csináltak a telkekből, sok kitelepített család nem volt képes vagy nem is akart beilleszkedni új környezetébe. Ők Csepel több lakótelepén pokollá tették a mindennapos életet.

A Csepel.hu megszerezte a 2008-ig tartó áttelepítések helyi dokumentumait. Információink szerint az áttelepítések leginkább a VII., VIII., X., XIII., XX. és XXIII. kerületeket érintette, de több száz romát költöztettek Csepelre is. A Tóth Mihály polgármester, Horváth Gyula alpolgármester és fővárosi képviselő, Orosz Ferenc alpolgármester valamint Szenteczky János Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató által fémjelzett csepeli MSZP-s vezetés bizonyíthatóan tudott erről, mégsem tett ellene semmit. Lapunk most megmutatja a dokumentumokat és feltárja a bizonyítékokat.

A baloldal büszkeségei

Évekig ünnepelték és tartották példamutatónak a balliberális sajtóban az SZDSZ-MSZP-s vezetésű ferencvárosi önkormányzatot azért, mert egymás után bontották le a hírhedt szociális bérházakat a kerületben. Csakhogy a helyükön épült új házakban nem a többségében cigány származású és mélyszegénységben élő családok, hanem középosztálybeli, diplomás fiatalok élnek. Csoda történt, és az egykori lakókból lettek a jól képzett, tehetős középosztálybeliek? Aligha.

Lapunk úgy tudja, hogy az egykori bérlők egy része Ferencvárosban, más helyeken kapott szociális lakást, míg a többieknek más kerületekben: a VII., VIII., X., XIII., XX., XXI., és XXIII. kerületben vettek lakásokat, és költöztették át őket. Gyaníthatóan csak ott vásárolt ingatlanokat a ferencvárosi önkormányzat, ahol számítani lehetett az MSZP-s és SZDSZ-es párttársak diszkréciójára. Ezt bizonyítja, hogy egy 2008-ban kirobbant csepeli botrányig fennakadás nélkül mentek az átköltöztetések. Azt, hogy mivel hálálták meg a ferencvárosiak a hallgatást, ma már csak találgatni lehet.

Bombaüzlet volt, botrány lett a vége

Információink szerint az éveken át olajozottan működő ferencvárosi „lakosságcserét” az ingatlanpiaci árak hajtották. A szociális bérházak ugyanis kiváló adottságú telkeken álltak. Ez már a belváros, ahol a közösségi közlekedés, a boltok, iskolák, óvodák, szórakozóhelyek és irodaházak, gyakorlatilag minden karnyújtásnyira van. A telkek és ingatlanok árai a szociális bérházak miatt mégis a béka feneke alatt voltak.

A bombaüzlethez két problémát kellett eltüntetni: a házakat és a lakókat. Ehhez kellett a politika. A problémák elsikálásához egyaránt szükség volt az MSZP-SZDSZ-es helyi vezetésre, az MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetésre, és a hasonló színezetű kormányra. De leginkább a kitelepítések célpontjain hatalmon lévő, szintén pártbeli és lojális kerületi vezetőkre. Az ugyanis kiderült, hogy az áttelepítések célpontjain lakók és a közös képviselőik megkeresték a csepeli MSZP-s városvezetést problémáikkal: Csepel akkori vezetői azonban semmit sem tettek az érdekükben. A Tóth Mihály polgármester, Horváth Gyula alpolgármester és fővárosi képviselő, Orosz Ferenc alpolgármester valamint Szenteczky János Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója által fémjelzett csepeli vezetés tehát tudott az átköltöztetésekről, de a botrány kitöréséig hallgattak, akár a sír.

A folyamatnak aztán a Csepel.info által 2008-ban kirobbantott botrány és az ingatlanpiaci válság vetett véget. Miután ugyanis egy Szent László utcai társasházba is átköltöztettek egy ilyen családot, az ott lakók és a közös képviselő Németh Szilárd - akkor még ellenzéki - képviselőt is megkeresték. Ekkor írt a Csepel.info hírblog először az átköltöztetésekről és arról, hogy a csepeli önkormányzat nem tesz ellenük semmit. A történtekből botrány lett, és 2008-ban leállították a lakásvásárlásokat és az áttelepítéseket.

24 fő egy lakásban, 34 lakás Csepelen

Itt válik érdekessé egy IX. kerületi utca, amely az ingatlanpiaci bombaüzlet tipikus példája. A botrányt robbantó csepeli, Szent László utcai házba ugyanis egy Lenhossék utcai roma családot költöztettek át. Az egyébként rendesen dolgozó és rendezett körülmények között élő család még a hivatalos papírok szerint is 17 főből állt, és már a korábbi, gangos házban is csak a folyosónak volt köszönhető, hogy elfértek valahogy.

A valóságban azonban nem 17-en, hanem ennél többen – a házban lakók szerint 24-25-en – voltak. Hiába éltek rendezett életet, fizikailag sem fértek el az 52 m2-es lakásban. Mivel az MSZP-s vezetés nem akart tudni a romák tömeges átköltöztetésétől, a jelenlegi önkormányzat kérte ki közérdekű adatként a IX. kerület által megvásárolt lakások adatait: ekkor derült ki, hogy 34 lakásba költöztették át a ferencvárosi romákat. El lehet képzelni, hogy ha egyetlen lakásban 24-25 fő lakott, mennyi romát költöztethettek Csepelre.

Csak a városfejlesztés segít

A hivatalos adatokból kiderült ugyan, hogy az áttelepítések 2008-ban leálltak, de a lakáspiacot korlátozni nem lehet. (Többnyire a IX. kerület által megvásárolt lakásokat is eladták már). Az egyetlen megoldás, amivel egy település megfordíthatja a lakótelepek lecsúszását, az a folyamatos, külső-belső, közterületekre is kitérő fejlesztés. Ezekkel ugyanis nőni kezd az ingatlanok piaci értéke, megbecsülése – amit nem utolsó sorban éppen az áttelepítésekkel húztak le.

A jelenlegi városvezetés ezért fektetett olyan sok pénzt és energiát a lakótelepek lecsúszásának megállítására és a közterületek fejlesztésére. Csepelen az elmúlt években két város-rehabilitációs projektet sikerült végigvinni, a harmadik pedig jelenleg is nagy erőkkel folyik. A kerületi vezetés azt szeretné, ha valamennyi nagy csepeli lakótelep sorra kerülhetne. A harmadik nagy város-rehabilitációt, amely teljes egészében uniós pénzből folyik és a kerület központi, sétáló utca környéki lakótelepét érinti, csak a most összefogott balliberális pártok, élükön a polgármester-jelöltjük, Horváth Gyula bírálják, és állítanák meg.

A Fidesz visszaléptetné Horváth Gyulát és Gegesy Ferencet

A romák áttelepítésének ügye akkor került ismét fókuszba, amikor kiderült, hogy két főszereplő, Gegesy Ferenc ferencvárosi polgármester valamint Horváth Gyula csepeli alpolgármester is ringbe száll az őszi önkormányzati választásokon. Gegesy Ferenc ismét a IX. kerületben, Horváth Gyula pedig Csepelen indul a balliberális pártszövetség színeiben a polgármesterségért.

Ábel Attila csepeli alpolgármester, a Fidesz kerületi vezetője közleményben reagált a két politikus „reaktiválására”. Közleményében kiemelte, hogy az átköltöztetett ferencvárosi romák között több olyan család is volt, akik az életmódjukkal nem akartak beilleszkedni a csillagtelepi, Árpád utcai, Ady Endre úti lakóközösségekbe vagy egyenesen bűnöző életmódot folytattak. „Az ingatlanárak lezuhantak, megnőtt a “nyakláncletépős” bűnözés, a kertvárosi, királyerdei környezetben a besurranásos lopások száma, és ezzel együtt a cigánysággal szembeni előítéletek. Az áttelepítések óta jelentősen nőtt a radikális, cigányellenes vagy neonáci szervezetek csepeli támogatottsága is.” – fejtette ki az alpolgármester az áttelepítések hatásait.

Ábel Attila „az otthonaikért aggódó, jóérzésű és békeszerető csepeliek nevében” arra szólította fel az MSZP-t, a DK-t és az Együtt-PM-et, hogy a roma átköltöztetések miatt léptessék vissza mindkét érintett fővárosi jelöltjüket.

Csepel.hu