Németh Szilárd igennel, Szabó Szabolcs nemmel szavazott

- Polgármester úr! Tegnap este az Országgyűlés elsöprő többséggel, 133 igen, 53 nem és 0 tartózkodás mellett fogadta el az önkormányzati választási rendszer módosításáról szóló törvényjavaslatot. Mit kell tudnunk a bennünket érintő változásokról?

- A javasolt módosítások Budapestet érintik leginkább: olcsóbb, egyszerűbb és demokratikusabb lesz a fővárosi közgyűlés az őszi önkormányzati választás után. Hatékonyabb is lesz a döntéshozatal. Budapest fejlődése magasabb sebességbe kapcsolhat. Nem élnek többé „külön életet” a főváros és a kerületek. Közös gondolkodás, közös tervezés és közös végrehajtás segíti majd Budapest fejlődését.

- Az új szabályok alapján hány fős lesz, és kikből áll majd a Fővárosi Közgyűlés?

- A főpolgármester, a kerületi polgármesterek, így az ősszel megválasztandó csepeli polgármester, és 9 kompenzációs listáról bekerült képviselő lesznek a Közgyűlés tagjai. Összesen 33-an. A kompenzációs listára a főpolgármester-jelöltek és a polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezetekéi, amelyek legalább 12 kerületben polgármester-jelöltet tudtak állítani. Így tehát a listára azoknak a polgármester-jelölteknek a szavazatai mennek, akik nem nyertek mandátumot. Budapestnek így végre olyan képviselői lehetnek, akikre a budapestiek valóban közvetlenül szavaztak. Ahogy ez, az ország többi településén is van. Kevesebb fizetett pártkáder lesz a közgyűlésben.

- Megfelel az új választási rendszer a közvetlenség és az arányosság elvének?

- Igen. A főpolgármestert és a polgármestereket most is közvetlenül, személyükre leadott szavazatok alapján választjuk meg. De teljes mértékben biztosított lesz az arányosság is. Hiszen a kompenzációs listára jutó töredékszavazatok szétosztásánál a nagyobb kerületekből származó voksokat súlyozni kell a lakosság száma alapján. Így a kerületek méretének különbözősége itt is arányosan érvényesül.

- Hogyan születnek majd a közgyűlés döntései?

- Az arányosságot az új Közgyűlés döntéshozatalaiban is érvényesítettük, hiszen bevezettük, az Európai Unióban már ismert és alkalmazott, kettős többség elvét. A kerületek, azaz a polgármesterek szavazata a lakosságszámtól függően súlyozott lesz. Egy döntéskor egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt legalább annyi kerületi polgármester igen szavazata is kell majd, ahányan Budapest összlakosságának több mint felét képviselik. Így a Fővárosi Közgyűlés által meghozott döntések mögött a választók többsége áll majd. Nem fordulhat elő, hogy egy-egy döntést olyan képviselők visznek keresztül, akik kevesebb, mint a felét képviselik a budapesti összlakosságnak.

- Megfogalmazódtak alkotmányossági aggályok is a nemmel voksolókban.

A törvénymódosítás ki fogja állni az alkotmányosság kontrollját, mert bebizonyítottuk, hogy minden demokratikus alapelvnek megfelel.

- Rövidke hozzászólásában azzal vádolta meg a Fideszt Szabó Szabolcs csepeli képviselő, hogy a jogi és szakmai érvek nem hatottak Önökre.

Nem mondott igazat! Több jogi természetű módosító indítvánnyal erősítettük alaptörvényi és szakmai meglapozást, és folyamatosan egyeztettünk az ellenzékkel is. Sőt, támogattuk azokat az ellenzéki módosító indítványokat, amelyek azt szolgálják, hogy könnyebb legyen elindulni az önkormányzati választáson. Nem akarunk lehetetlen adminisztratív gátakat állítani a függetlenek és a kis pártok jelöltjei elé. Ezért értettünk egyet az LMP azon előterjesztésével is, amely a jelölési határok csökkentéséről szólt. De támogattuk a független Fodor Gábor indítványát is, amely lehetővé teszi a többes ajánlást, mert ez szintén megkönnyíti az indulást. A visszaélés lehetősége pedig kizárt, mert az önkormányzatiképviselő-jelöltként vagy polgármester-jelöltként való indulást nem támogatja az állam, nincs kampánytámogatás. A módosítások négypárti támogatást élveznek.

- „Az a helyzet, hogy ha a 23 kerületi lobbinak kiteszik a fővárost, akkor soha az életben ebben a városban nem lehet egységes városfejlesztési koncepciót majd kidolgozni” – mondta Szabó Szabolcs képviselő úr. Talán Ő nem látná szívesen a leendő csepeli polgármestert a Közgyűlésben?

- Ezt tőle kérdezzék meg. De valóban furcsa, hogy Szabó Szabolcs, a csepeliek által megválasztott országgyűlési képviselő épp a csepeli érdekérvényesítés ellen küzd a Parlamentben. Egyébként a bukott álbaloldal, az MSZP-Gyurcsány-Bajnai összeborulás képviselői ezúttal is csak zsigerből, a botránykeltés érdekében támadják az új rendszert. Másrészről kizárólag saját, személyes egzisztenciájukkal vannak elfoglalva. Hiszen vége lett annak a korszaknak, hogy az elvtársak parlamentből kihulló pártkádereinek a temetője a Fővárosi Közgyűlés. Az új szabályozással a működés egyszerűbb, olcsóbb, demokratikusabb és hatékonyabb lett a réginél. A fővárosban és a kerületek vezetésében végre egymással szorosan együttműködve születhetnek a döntések. A budapestiek és a kerületek számára erősebb érdekérvényesítést, átláthatóbb képviseleti rendszert tesznek lehetővé a módosítások. A Fővárosi Közgyűlés munkája így már ősztől sokkal inkább a budapestiek, mint sem a pártérdekek mentén alakulhat.

Csepel.hu

fotó: fidesz.hu