„Miért is ne következhetne egy darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak” - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök gróf Tisza István emlékművének újjáavatásán, hétfőn.

Az eseményen részt vett többek között Kövér László házelnök, Boros Péter volt miniszterelnök, több egyházi méltóság, a Tisza család tagjai, valamint miniszterek és országgyűlési képviselők.

"A nemzet főtere megújul, ezt az ígéretet tette néhány évvel ezelőtt a kormány azoknak a magyar embereknek, akiknek elegük lett abból, hogy a Kossuth tér szégyenszemre egy kordonokkal körbezárt parkoló" – mondta a miniszterelnök.

„Most már a maga valóságában is megtapasztalhatja minden magyar, és a hazánkba látogató külföldi vendégek is, mire gondoltunk, amikor ennek a hatalmas vállalkozásnak nekifogtunk” – emelte ki. Egyúttal emlékeztetett: arra vállalkoztak, hogy befejezik azt, amit eleink Budapestre, az Országház elé és köré megálmodtak. „Befejezzük, mert befejezhetjük, akaratunk mindig is volt rá, önöktől, a választóktól pedig erőt is kaptunk hozzá” – jegyezte meg.

„HELYREÁLLÍTOTTUK MAGYARORSZÁG BECSÜLETÉT ÉS MEGVETETTÜK AZ ALAPOKAT AHHOZ, HOGY ISMÉT LEGYEN ÉRTELME MAGYAR JÖVŐRŐL BESZÉLNI A XXI. SZÁZAD EURÓPÁJÁBAN.”

Orbán Viktor hangsúlyozva, hogy egy köztéri szobor mindig önmagán túlmutató értéket hordoz, kifejtette: „oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek szobrok ledöntésével. És, ha egy szobor ledöntése egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét”.

A miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy a mi esetünkben az emlékmű újjáavatása annak az új korszaknak a kezdetét jelenti, amiért 2010-től „folyamatosan és megfeszített erővel dolgozunk”. „Helyreállítottuk Magyarország becsületét és megvetettük az alapokat ahhoz, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a XXI. század Európájában” – mutatott rá.

A kormányfő felidézte, hogy a Tisza István emlékére 1934. április 22-én állított monumentális szoborkompozíció sokkal erősebben összefonódott a magyar miniszterelnök sorsával, mint ahogy alkotói eredetileg gondolták volna.

„Ahogy 1918 novemberében szilánkjaira hullott a monarchia, úgy hullott darabjaira 1945 után a Tisza emlékére állított szoborcsoport” – fogalmazott. Az első tragédia Tisza István meggyilkolásával, a második szobrának ledöntésével kezdődött el – vélekedett Orbán Viktor.

Leszögezte: „van, akit egyszer nem elég megölni. Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg”. Tette mindezt azért, mert Tisza úgy gondolta, hogy egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Tisza úgy tekintett a nemzet egyes tagjai közötti szolidaritásra, mint amely képes áthidalni a társadalmi osztályok közötti különbségeket – közölte a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Tisza István miniszterelnöki szolgálatának kezdetén „egy minden felől ostromlott várat örökölt, ahol a politika atlétájaként kellett befutnia azt a pályát, amely számára rendeltetett”.

A volt miniszterelnök egyik parlamenti beszédét idézve Orbán Viktor úgy fogalmazott: „a hipermodernek szerint nacionalisták vagyunk, hiszen ők ma már nem beszélnek nemzeti szempontokról, csak nacionalista előítéletekről, mi édeskeveset bánjuk az egész emberiség boldogulását, ha az a magyar nemzet haladásával, virágzásával, nagyságával nincs egybekötve.”

"TUDJUK, HOGY AZOK A NEMZETEK, AMELYEK KIVÍVTÁK SZABADSÁGUKAT MÉG EGYÉB FELADATOK ELŐTT IS ÁLLNAK."

„Márpedig a magyar nemzet sorsát az biztosította egy viszontagságos évezreden át, hogy elsajátította a nyugati kultúra összes vívmányait, de annak csak egészséges hajtásait ültette át a nemzeti élet talajába, és reá tudta azokra nyomni nemzeti egységének, egyéniségének, speciális viszonyainak, érdekeinek és felfogásának bélyegét” – zárta az idézetet a miniszterelnök.

Ugyanakkor aláhúzta, hogy nemcsak nemzeti alapokon, de a szabadság oldalán is állunk, megjegyezve: tudjuk, hogy azok a nemzetek, amelyek kivívták szabadságukat még egyéb feladatok előtt is állnak.

A kormányfő ennek kapcsán arról beszélt, hogy „az igazi nagy feladat, amely elé a történelem a nemzeteket állítja”, hogy élni tudjanak ezzel a szabadsággal, hogy könnyelmű játék során ne veszítsék el azt, amit apáik vérrel szereztek.

„Sorsszerűnek látszik, hogy a háború első lövése azt ölte meg, aki soha nem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekének védelméről szólt” – vont párhuzamot Ferenc Ferdinánd és a mártírhalált halt miniszterelnök halála között Orbán Viktor.

A miniszterelnök végül felvetette azt, „ha Tisza meggyilkolása, majd emlékművének lerombolása egy-egy nemzetvesztő korszak kezdete volt, most az újraállítása talán egy új nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”. „Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetépítő korszakká? Miért is ne következhetne egy darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?” – fogalmazott.

Főhajtás, tisztelet, dicsőség és hála Tisza Istvánnak, a magyarok miniszterelnökének – zárta köszöntőjét a kormányfő.

Az emlékbeszédet követően Orbán Viktor Elek Imre szobrászművésszel leplezte le a szoborcsoportot.

(fidesz.hu)

fotó: Beliczay László (MTI)