Magyarország bruttó hazai terméke 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,2, az előző negyedévihez képest 1,1 százalékkal emelkedett. A most közölt számok megegyeznek a május közepén közölt előzetes adatokkal. A KSH közlése szerint az építőipar, valamint a feldolgozóipar teljesítménye jelentősen bővült január-márciusban.

A GDP az idei első negyedévben negyedik negyedéve mutatott növekedést, az éves mutató öt negyedéves csökkenése tört meg a múlt év második negyedében. Az előző negyedévhez képest az adatok 2013 első negyedévében kezdtek emelkedni, azaz akkor ért véget a 2012-ben három negyedéven át tartó recesszió.

A termelési oldalon, az ipari termelésben, a hozzáadott érték növekedési üteme 6,7 százalékra gyorsult az előző negyedévi 3,3 százalékról, amiben benne van a bázisidőszak 3,4 százalékos visszaesésének hatása is. A közúti járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítók teljesítményének felfutását tükrözve a feldolgozóipar 9,6 százalékos növekedést ért el az előző negyedévi 5,1 százalékot követően a tavaly első negyedévi 3,0 százalékos csökkenés bázisán.
Az építőipar viszont már a múlt év első negyedében is szerény, 1,9 százalékos növekedést mutatott, amihez képest az idei első három hónap 25,2 százalékos szárnyalása az ipari beruházásokon, a vasút-felújításokon és útépítéseken, illetve kisebb mértékben az egészségügyi épületeken végzett munkáknak, valamint a kedvező időjárásnak is köszönhető.

A mezőgazdaságban az előző év kimagasló teljesítményéhez képest, amikor az első negyedévben 6,3 százalékos volt a növekedés, az idén 5,8 százalékkal csökkent a hozzáadott érték. A szolgáltatások 1,5 százalékos növekedéséhez, az idegenforgalmi szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás 3,5 százalékos növekedése járult hozzá. Az ipari növekedésre rácsatlakozva a szállítási, raktározási szolgáltatások 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit az idén január-márciusban. Miután az első negyedévben mind a vállalatok, mind a lakosság nettó hiteltörlesztő maradt, gyakorlatilag több hitelt fizetett vissza, mint amennyit felvett, 2,1 százalékkal csökkent a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye. Ebben része volt annak is, hogy a biztosítók növelték tartalékaikat és teljesítményük elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
A GDP első negyedévi 3,5 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, az építőipar 0,5 és a szolgáltatások 0,9 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP emelkedését - közölte a KSH.

A felhasználási oldalon a beruházások járultak hozzá legnagyobb, 1,7 százalékpontos mértékben a növekedéshez, a lakossági fogyasztás 1,1, a nettó export 0,5 százalékponttal vett részt a növekedésben.

A nemzetgazdasági ágazatok döntő többségében növekedett a beruházási teljesítmény - állapította meg jelentésében a KSH és a nagyobb súlyúak közül a feldolgozóipart, a szállítás, raktározást, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátást, az infokommunikációt és a mezőgazdaságot is felsorolta. A 13,3 százalékos növekedéshez az épület és gépberuházások egyaránt hozzájárultak, a bázisidőszakban mért 5,5 százalékos csökkenéssel egyetemben.

A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a közlekedés, a szabadidő és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nőtt a volumen, míg az élvezeti cikkek (szeszes italok, dohányárúk) körében folytatódott a visszaesés. A növekedéshez az alacsony bázis is hozzájárult, amely 0,8 százalékos csökkenést jelentett 2012 első negyedéhez képest.

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 580 milliárd forint aktívum keletkezett az első negyedévben. Az áruk és szolgáltatások exportja, importja csaknem azonos mértékben 7,5, illetve 7,6 százalékkal emelkedett. Az áruforgalom kivitele 8,5, behozatala 8,4 százalékkal, az idegenforgalmat is felölelő szolgáltatások exportja 1,9, importja 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében Magyarország 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékpont feletti mértékben is meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán a részletes első negyedéves GDP-adatok közzététele után.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a GDP 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,2, az előző negyedévihez képest 1,1 százalékkal nőtt.

Az NGM szerint a 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb. A bővülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belső kereslet is támogatta a növekedést. A termelési és a fogyasztási oldal szinte valamennyi szegmense hozzájárult a növekedés gyorsulásához. Mindezek mellett a külső és a belső egyensúlyi mutatók is javultak: a külkereskedelmi egyenleg tartós többletet mutat, az államháztartás hiánya 2014-ben is alacsony marad.

A tárca közölte: az ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelő szektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben. Az iparban és az építőiparban is jelentős mértékben emelkedett a hozzáadott érték. A közlemény szerint az ipari termelés bővülése több tényezőnek is köszönhető: az autóipari kapacitásbővítéseknek, az élénkülő belső és külső keresletnek, míg az építőipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. 2013 második felétől az élénkülő belső kereslet valamint a szolgáltató ágazat is támogatja a növekedést. A fogyasztás élénkülése nagy mértékben hozzájárult a kereskedelemi ágazatok bővüléséhez. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátás forgalmát, az ipar javuló teljesítménye a szállítást erősítette - olvasható a közleményben.

Az NGM hozzáfűzi: a felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bővülése az ipar és ezen belül a járműgyártás kiemelkedő teljesítményével, valamint a külső konjunktúra élénkülésével magyarázható. Közölték: a belső kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulását több tényező segíti: a vállalati szektor növekvő aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvező növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a növekedési hitelprogram és a kedvező üzleti környezet.

Kedvező fejlemény a minisztérium szerint, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevő mértékben bővültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhető meg.

A beruházások dinamikus bővülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott - írja az NGM.

A tárca kiemeli: a gazdasági növekedés a munkaerő-piacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezően hatnak az államháztartás bevételére is - olvasható a közleményben.

Híradó