Könyvbemutatóra és kiállításra került sor a lengyel-magyar barátság jegyében, az Erdei Éva Galéria Kvasznay Péter termében, április 4-én. Udvarhelyi Nándor Magyar Szentek Temploma című kötetéhez, a fotókat Mudrák Attila készítette. Mielőtt rátérünk a megnyitón történtekre, ismerjük a könyv létrejöttének miértjét és történelmi hátterét is.

A Magyar Királyság északi kapujában, a lengyel–szlovák határtól alig tizenkét kilométerre, északra van egy Orawka nevű település, amelynek fatemplomában az összes – zömében árpád-házi –, magyar szent és boldog arcképe és neve megtalálható. Az orawkai fatemplom legfőbb érdekessége, hogy bár a faluban sohasem laktak magyarok, mégis ott található a magyar szentek és boldogok legnagyobb népi festésű szentképgyűjteménye. A katolikus Magyar Királyságban - ebben a többnyelvű, és különböző népek által lakott országban -, igen erősen élt a közös hazához való hűség és ragaszkodás érzése, a „hungarus-tudat”, amit tovább erősített a magyar szentek kultusza. Az első magyar szentek példája, szakrális küldetése századokon át irányt mutatott Európa népeinek. A templomot 2000-ben az UNESCO felvette, a kulturális világörökség listájára. Ezzel az egész emberiség kincsévé vált.

Erdei Kvasznay Éva művészetszervező képzőművész, bevezetőjében elmondta, hogy most úgy érzi magát mintha templomban lenne. „ A magyarság átlagosnál nagyon sokkal több szentet adott a világnak, mint más nemzet. Már régóta szerettem volna szentjeinkről egy kiállítást rendezni és most Dr. Prokopp Mária professzorasszony jóságából, és jóvoltából adódott a lehetőség. Egy hete voltam egy csodálatos kiállításon, ahol Popieluszko atyára a lengyel mártír papra emlékeztünk. Ez a kiállítás mintha rímelve a már említettre, és a lengyel-magyar barátságra. Nagyon érdekes a két nép kölcsönös tisztelete, egymás irányában. Számszerűleg is nagyon sok magyar szent és boldog van, akiket a könyvben és többségüket most itt láthatunk”

Ulrich Ágoston atya királyerdei plébános szerint a képeket nem azért készítették, hogy megnézzük és értékeljük, vagy elhelyezzük őket korban, stílusban, hanem azért, hogy áhítatra indítsák az embereket. „Akik ezeket a képeket készítették, alázatos, egyszerű emberek voltak, és azt adták, amire képességük volt. A képekről áhítat árad a lelkünkbe. Ha egy templomba bemegyünk, az egy szent hely. Az Istennek szentelt hely, és ott csak szent dolgok történhetnek. Ha onnan elhozzuk azokat a képeket, gondolatokat, érzéseket, amelyet ezekkel a szentekkel akartak sugallni, akkor bennünk is azt kell, hogy keltse, hogy ez a helység is Istenekre foglalt hely.”

Dr. Prokopp Mária professzorasszony történelmi kitekintésében, először a könyv megjelenésék történetéről, majd Árva váráról és a török időkről beszélt. „A lengyelek rendkívül nagy tisztelettel vannak a magyar, de a közös szentjeink iránt is. A templomról a lengyelek nagyon sok kiadványt jelentettek meg. A képeknek nagyon fontos szerepük van, szentjeink megismerésében. A könyv megjelenésével pedig az életrajzukat, és ez által hazánk történelmének egy részét még jobban megismerhetjük.”

A kiállítás április huszadikáig tekinthető meg.

Czapp József