Csepel 2010-ben az itt élők akaratából új utakon indult el. Miközben a szocialisták alatt megállt az élet s a politikusok elfelejtették a kerületet, manapság az új utakkal és környezetvédelmi beruházásokkal nemcsak korszerűbb, hanem tisztább, élhetőbb lett a városrész. A rendszerváltás óta halogatott beruházásokat sikerült megvalósítani az elmúlt négy évben.
Már nem kell a dugóban ülni és a levegő is jobb lett ugyanis Csepel egyik meghatározó és a leginkább halaszthatatlan beruházásaként megvalósult a gerincút. Miközben évek óta sokan panaszkodtak a zajproblémák miatt, az új kétszer kétsávos úttal nyugodtabb, csendesebb lett Csepel belvárosa. A Németh Szilárd polgármester javaslatára Teller Ede nevét viselő két és fél kilométeres gyorsforgalmi úton napi 14 ezer jármű halad át és kerüli el a belső lakóövezeteket, amelyeket új zajvédő falak is óvnak.
A Weiss Manfréd út-Szállítók útja és a Posztógyár utcát összekötő részen 9 jelzőlámpás csomópont is létesült. Ennek keretében Csepel bevezető szakaszán egy Európában újnak számító körgeometriájú csomópontot alakítottak ki, kiküszöbölve ezzel a forgalmi torlódásokat. Az egyik legnagyobb horderejű változásokat eredményező fejlesztésnek köszönhetően nemcsak a zajszint és a porszennyezettség javult, de a közel kétezer cserje és fa elültetésével és a több tízezer négyzetméternyi füvesítéssel előtérbe került a környezettudatosság is. A beruházással végül nemcsak a helyiek, hanem az agglomerációban élők közlekedési feltételein is sikerült javítani. Az 1993 óta ígért projekt első szakasza hétmilliárd forintból valósult meg- négymilliárd uniós forrás felhasználásával- és a fővárosi önkormányzat kiemelt projektje volt.
A gerincút mentén a legkorszerűbb műszaki feltételeknek megfelelő kerékpár út is épült, amellyel összekötötték a belvárost Csepellel megkönnyítve ezzel a biciklisek életét. A kerületben egyébként évtizedek óta nagy hagyománnyá vált a kerékpározás, ahol egyre többen használják közlekedésre, munkába járásra is. A rendszerváltás óta halogatott projekt végül 2012-ben készült el. A Kvassay hídtól a Weiss Manfréd úton és a Kossuth Lajos utcán egészen az Ady Endre útig végig haladó 3.2 km hosszú kerékpárút megépítésével biztonságosabban közlekedhetnek a kerékpározni vágyók. De azokról sem feledkeztek meg, akik a belvárosba már tömegközlekedéssel utaznának: Csepelen 3 helyen, 30 új férőhelyet alakítottak ki, hogy a bicikliket biztonságosan lehessen tárolni. Az útpálya kivitelezése az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program (KMOP) részeként valósult meg 7,2 milliárd forintból, melyből az EU-támogatás összege 3,9 milliárd forint.
A kerület nagyszabású terveként vált közismertté a szennyvízhálózat bővítése: Rekord idő alatt, tíz hónap alatt készült el Csepel legmodernebb csatornahálózata, amellyel közel négyezer háztartás évtizedes szennyvízproblémáját oldotta meg a város. A fejlesztéssel kettős célt is sikerült elérni: az érintett háztartások szennyvize többé nem károsítja a talajt és a Duna vize is tisztább lett. A 13 milliárd forintba kerülő környezetvédelmi projekt során 54 kilométernyi csatornát fektettek le a Királyerdő és a Háros területén továbbá a Kertváros, Szabótelep és Ófalu egyes részein. A tempó gyorsaságát mutatja, hogy néha egyszerre negyven utcában folytak a munkálatok, amellyel 5300 darab bekötővezeték is a föld alá került. A projekt keretében elkészült házi bekötések esetében közműfejlesztési hozzájárulást sem kellett fizetnie a csepeli lakosoknak.
Németh Szilárd és Tarlós István főpolgármester példás együttműködésének köszönhetően Csepel ma már nem mostohagyermeke a fővárosnak: az ikerbekötéseknek és a rákötési pályázatnak köszönhetően több száz család ráköthetett az elkészült csatornahálózatra – olyanok, akiknek fővárosi és önkormányzati forrás híján nem lett volna módjuk erre.
A beruházás a lakosság közérzetének javulásán kívül fontos környezetvédelmi szempontoknak is megfelel. Korszerűsítésének teljes költsége 40 millió euró, ennek 65 százalékát Brüsszel, 20 százalékát a magyar kormány, 15 százalékát pedig a fővárosi önkormányzat fedezte. Német Szilárd polgármester ezekkel kapcsolatban hozzátette: „a kerékpárutat 1991-ben, a kerület belső részeit kikerülő gerincutat 1993-ban, míg az 54 km-nyi csatornát már 1971-ben megígérték a kerület akkori vezetői. Most mindezek megvalósultak.”
A fürdő egyébként januártól korszerű finn szaunát is kapott és téliesített öltözők is várják immáron az ingyenes úszásoktatásra eljáró általános iskolásokat. A téli üzemmódnak hála a csepeli öttusázóknak és a kispesti vízilabdásoknak sem kell máshová menniük, itt egész évben edzhetnek a nagymedencében.
Csepel Kapuja
A városrehabilitációs program keretében megindultak a panelépületek korszerűsítései de a közterületek biztonságosabbá tételével ma már bátran kiruccanhatnak a csepeli családok a környék népszerű kirándulóhelyeire is.
A hetven-nyolcvanas években épített panellakások sok ezer ember lakhatását biztosították, de az elmúlt években inkább az elhanyagoltság és a nemtörődömség jelképeivé váltak. A minden második családnak lakást biztosító csepeli lakótelepek sorsa azonban 2010-től új lendületet vett: az önkormányzat sikerrel indult Európai Uniós pályázatokon ezzel elkezdődhetett Csepel lakóépületeinek modernizálása. Ady, a Csepel Kapuja és a Csepel Déli Lakóközpont-projekt céljai az életfeltételek minőségi változását jelentik, amellyel szebbé, korszerűbbé és élhetőbbé válhatnak a lakóépületek.
A közel 15 ezer családot érintő összesen 4 és félmilliárdos programmal pedig már vidám színekben pompáznak a korábbi szürke betonépületek, parkok megújultak, a gyalogos sétányok új burkolatot kaptak, a belvárost pedig új padok, kerékpártárolók teszik még hangulatosabbá. A városrehabilitációs projektnek köszönhetően 14 lakóépület vált komfortosabbá, 4 lakótelepi park közel négyezer négyzetméteren lett rendezettebb, immáron teljes pompában a Kossuth Lajos Műszaki Szakközépiskola, két közösségi ház is várja az érdeklődőket a Csete Balázs Sétányon és az Ady Endre úton, sőt 2014-ben további 5 lakóépület újul meg a Csepel Déli Lakóközpont projekt keretében, amely nemcsak teljes körű panelfelújítást, hanem a Szent Imre tér zöldterületi rekonstrukcióját, új közösségi tér kialakítását, iskolai-és munkaerő-piaci felzárkózást is tartalmaz. Megkezdődnek ugyanakkor a korszerűtlen épületek víz-és hőszigetelése, ablakcseréje, a társasházi bejáratok előtereinek felújítása-amellyel lehetővé válnak a nagymértékű energiamegtakarítások- és a liftkorszerűsítés is.
A 2013. évi TÉR_KÖZ pályázatnak köszönhetően három csepeli városrehabilitációs projektrészesül támogatásban: gazdasági célú pavilonsor a Szent Imre téren és a polgármesteri hivatal külső homlokzat-felújítása 98.500.000 forintos fővárosi támogatással, és a Kis-Duna part közvilágításának kiépítése 68.871.000 forintból. Emellett a Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont korszerűsítése keretében szálláshelybővítés és egyéb felújítási munkák történnek 78.741.000 forintból. A pályázatok önerejét a csepeli önkormányzat biztosítja, mely összesen 115.459.778 forint.
De a modern, felújított épületek mellett a csepelieknek fontos, hogy biztonságban, tiszta környezetben végig lehessen menni az utcán. A képviselő testület éppen ezért már 2010-től döntött a közterületek rendjének megszilárdításáról. A csepeli önkormányzat megalakulása előtt csak 9 térfigyelő kamera működött a városban. Ma már a közbeszerzési eljárás eredményeképpen 40 kamera pásztázza a kerület utcát, a közhiedelemmel ellentétben mindegyik kiválóan működik. A helyi lakók kérésre a hivatal további 12 veszélyeztetett csepeli utcában szereltetett fel térfigyelő kamerákat, de 6 lakótelepi járda kapott 64 új közvilágítási lámpát is. Ezzel immáron 52 térfigyelő kamerarendszer a nap 24 órájában figyeli a közterületeket. De tervben van a bővítés is: rendszámfelismerő berendezések fogják a csepeliek mindennapi életét megkönnyíteni a kerület összes ki-és bevezető útjain, amelytől nemcsak a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedők kiszűrését, hanem az autólopások visszaszorulását is várják. Mindeközben a közterület felügyelők száma megnégyszereződött; 11-ről 44-re nőtt, ezzel lehetővé vált, hogy a kerület 2011-ben önálló csoportot állítson fel a közterületi rend javítása érdekében. A bejelentéseket 0-24 órában várják a Kossuth Lajos utcai központban.
A közbiztonság mellett a városrehabilitációs program részeként kiemelten ügyelnek a környezet tisztaságára is: Csepeli Városgazda munkatársai a kerület közterületeiről évente 5300 köbméternyi szemét elszállításáról gondoskodnak. Több kerületi park megtisztítása mellett a csepeliek újra élvezhetik a Daru-domb nyújtotta lehetőségeket. De tovább szépül a Kis-Duna part, ahol a 320 méteren kiszélesített új sétányon 16 új pad várja a kirándulni vágyókat és a sportolókat. A lakókat egyébként ápolt környezet és gondozott növényzet várja mindenütt, köszönhetően annak, hogy a 2.5 millió négyzetkilométernyi területet évi ezer köbméter zöldhulladéktól tisztítják meg.
Az önkormányzat döntése értelmében már tavaly megkezdődött a kerület zöldterületeinek a megújítása is. A siker egyértelmű bizonyítéka a tavaly nyáron újjászületett és átadásra került a három közismert csepeli közpark: Az akácfa utcai Kiserdő, a Tamariska-domb és a Kis-dunai Liget. A cél az volt, hogy egészséges, biztonságos közterekkel gazdagodjanak a csepeliek. -A tisztességes szándékú, jó levegőre vágyók számára az Akácfa utcai Kiserdő eddig megközelíthetetlen volt. Az elvadult és a szeméttel telehordott erdőt visszaadtuk a természetnek, visszaadtuk a közösségnek. Közös feladatunk, hogy rendben és lélekben megbecsülve adjuk örökül gyermekeinknek-mondta az átadás napján Német Szilárd polgármester. A közparkokat egyébként 25 millió forintból tették rendbe.
A 13 hektáros megújult Kiserdő egyébként nemcsak a pihenésre, hanem az aktív kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt: az erdőben 20 fős pihenőhely, 2 tűzrakó hely és 1.8 kilométeres, a helyi kerékpárúttal is összekötött erdei út várja az ide látogatókat. De ugyanezen a napon került átadásra a Tamariska dombnál és a Kis-Duna Ligetnél felállított díszkapuk. A Sárossy Tibor szobrászművész által készített városkapukat Csepel címerével ékesítették.
De ma már könnyebben és gyorsabban eljutnak a csepeliek a piacra és a templomhoz is: a rengeteg lakossági észrevétel alapján Németh Szilárd javasolta a 71-es autóbusz eredeti útvonalának visszaállítását. Erre azért volt szükség, mert 2004-ben megváltoztatták több megálló helyét-ez ellen hiába gyűlt össze 1500 aláírás- nem történt semmi. A mostani önkormányzat viszont fontosnak tartotta, hogy a lakosok óhaját ebben is figyelembe vegye csakúgy, mint a gyermekrendelő előtti zebra kialakításával. 2014 februárjától a Királyerdőben élők megelégedésére pedig a 148-as busz is gyakrabban közlekedik szintén a polgármester közbenjárása nyomán.
Összetartozunk
Erdély, Vajdaság, Felvidék szemet gyönyörködtető tájai sok csepeli diáknak csak a képzeletében létezett. Most viszont a kormány programjának és a helyi önkormányzatnak köszönhetően az álmok valóra váltak. Kiemelt támogatásban részesülnek továbbá a kisgyermekes családok és gondoskodnak az idősekről is.
A csepeli önkormányzat számára fontos a kerületi fiatalok és gyermekek sorsa és a nemzeti összetartozás ügye, ezért Magyarország kormányának támogatásán túl az önkormányzat 18 millió forinttal támogatta a „Határtalanul” program keretében utazó diákokat.
A projekttel, amely összeköti a külföldön élő magyar diákokat az anyaországgal, többnapos tanulmányi úton vettek részt a diákok Erdély, Felvidék, a Vajdaság, valamint Horvátország és a Muravidék magyarlakta területein. Azt izgalmas kirándulásokat felkészítő foglalkozások előzték meg, hogy a diákok még alaposabban megismerjék úticéljukat. Népdalokat, tánclépéseket tanultak, volt, ahol a technika óra keretében székelykapu faragására is sor került, másutt gyűjtést rendeztek rászoruló, határon túli magyar gyerekeknek. Csepelről egyébként 16 általános és középiskola 750 diákja és 79 tanára összesen 20 ezer kilométert tett meg.
De a nemzeti összetartozás hangsúlyozása mellett fontos a család intézménye is. A csepeli önkormányzat is ebben látja a lehetőséget ezért első lépésként ingyenessé vált a kerületben a házasságkötés, amellyel évente legalább 200 párnak válik könnyebbé közös életük elkezdése. Ha pedig ikrek születnek otthoni gyermekgondozói segítséget biztosítanak, de összesen 18 millió forintot jut tisztasági csomagokra is. Sőt, gondolnak a legkisebbekre: a 206 bölcsődést és 2653 óvodást gyerekenként 6300 forinttal támogatja a hivatal. A kerületben élő lányoknak pedig ingyenes HPV elleni védőoltás vált elérhetővé, amellyel korunk népbetegségének próbálnak útjába állni. Ám a nagyobbakról sem feledkeztek meg: a régi Bisztró helyén ma már a Domino Ifjúsági Tanoda mentorai várják a környék iskolásait havonta több mint 200 órányi értékes, tanulást segítő és szabadidős programmal.
Nemcsak gyermekeink jövője, hanem nagyszüleink ápolása, gondozása is nélkülözhetetlen a teljes élethez. Ehhez a csepeli önkormányzat a 70 év felettieknek ingyenes házi gondozást, nappali ellátást és díjmentes biztonsági jelzőrendszert biztosít. 2014-ben pedig megnyitja kapuit a Csepeli Nyugdíjas Közösségi Ház a Kossuth Lajos utcában.
Befektetés az egészségügybe
Az önkormányzat alapvető feladatként tekint a csepeliek megfelelő egészségügyi ellátásának biztosítására. Ezért, és a kerületiek érdekeit szem előtt tartva újulnak meg az orvosi intézmények és vásárolnak többmilliós orvosi felszereléseket.
Málló csempék és roskadozó falak helyett korszerű épületben várják a betegeket az új orvosi rendelőben Csepelen ugyanis március 3-án átadták a felújított rendelőintézetet a Szent István út 217. szám alatt. Ide költöznek azok a háziorvosok is, akik korábban a Szent István út 234. szám alatt rendeltek. A modern, korszerű berendezésekkel ellátott intézmény Királyerdő egészségügyi központjaként fog működni.
A csepeli önkormányzat által teljes egészében önerőből finanszírozott beruházás csaknem 100 millió forintba került, ami negyedével kisebb összeg az eredetileg tervezetthez képest. Az épület egyébként rekordidő alatt készült el: szeptemberben indultak a munkálatok, de már decemberre készen álltak. Az összesen nyolc praxis működtető rendelőintézettel kapcsolatban Németh Szilárd polgármester megjegyezte, hogy 2003-ban az akkori önkormányzati vezetés veszni hagyta a csepeli kórházat és ezzel az új épülettel némileg javulhat a környékbeliek egészségügyi ellátása.
De az önkormányzat mással is hozzájárul a kerületiek egészségének biztosítása érdekében. A Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat új CTG eszközt, szűrő audiométert, fogászati berendezéseket, két fizikoterápiás kezelőegységet, valamint kolonoszkóp műszert kapott, amellyel apróbb műtéteket is el lehet végezni. A 6.8 millió forint értékű diagnosztikai eszközt 2013 januárjában adományozták az intézménynek, amit a gasztroenterológiai szakrendeléseken részeben terápiás célokra, részben szövettani mintavételre alkalmazzák a szakorvosok. De mérföldkőnek számított az a 2013 decemberében átadott nyolcmillió forintos 4D nőgyógyászati ultrahangos készülék, amelyet a hivatal saját forrásból biztosított.
A csepeli mentőállomást eközben egy új légzésfigyelő monitorral szerelték fel, sőt a kerületi betegeket ellátó Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egy korszerű inkubátorral, az intézmény urológiai osztálya pedig egy világszínvonalú 3D videó laparoszkópos toronnyal gazdagodott, ami nagyban segíti az urológia megbetegedések XXI. századi technológiai színvonalon történő műtéti ellátását. A Németh Szilárd polgármester előterjesztésére megvásárolt 40 millió forintba kerülő berendezéssel végre olyan háromdimenziós műtéti eljárásokat, urológiai beavatkozásokat alkalmazhatnak, amelyek kisebb fájdalommal és gyorsabb felépülési idővel járnak. Sőt, bizonyos urológiai műtétek esetében a gyógyulási esély az eddigi 30 százalékról akár 95 százalékra is növekedhet a modern eszköznek köszönhetően. De az új eljárás és technológia nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók életét is megkönnyíti, biztosítva ezzel a mintegy 80 ezer csepeli lakos magas szintű orvosi ellátását. Megújult a sürgősségi osztály is. A felújítási munkálatokhoz az önkormányzat kétmillió forinttal járult hozzá, amellyel többek között új nővérpultot, felújított kórtermeket, sokktalanítót, nővértartózkodót és betegfürdető helyiséget kapott az intézmény. Kialakítottak egy négyágyas detoxikáló részleget is. „A sürgősségi betegellátó osztály felújítása és az orvosi csúcstechnológiai laparoszkóp beszerzése fontos mérföldköve kórházunknak. Célkitűzésünk, hogy a térség meghatározó egészségügyi intézményévé, sürgősségi és traumatológiai központjává váljunk. Ehhez minden adottságunk adott, hiszen jó a közlekedési infrastruktúránk, rendelkezünk helikopter leszállópályával, számottevő az ellátási területünk, és ami a legfontosabb, meghatározó a különböző szakterületek magas színvonalú egyidejű jelenléte” – mondta dr. Ralovich Zsolt főigazgató.
A szakmai munkához ugyanakkor elengedhetetlen felszereléseket kapott az önkormányzattól a Dél-pesti Kórház Szülészeti-és Nőgyógyászati osztálya: a magzati szívműködést regisztráló CTG készülék mellé két betegellenőrző monitor, valamint egy 3 és fél milliós inkubátor gazdagítja a kórház felszerelését.
Forrás: Takó Szabolcs, Demokrata