Megkezdődött a nagyböjti időszak, ami lényegében fokozottabb felkészülés a húsvét átélésére. Amilyen a nagyböjtünk, olyan lesz a húsvétunk is, tartja a régi mondás. Ez valóban így van, hiszen minden lényeges dologra alaposan fel kell készülni, különben könnyen kudarcot vallunk a várt eseménnyel. Felkészülés nélkül a vizsgák általában sikertelenek.

Ha egy fontos családi eseményre nem készülünk, lapos ünneplés lesz abból. Mit jelent számunkra a nagyböjt? Lemondás valamiről, általában bizonyos ételekről – főleg a húsfélékről – Istenért. De ez a lemondás  lehet más jellegű is. Például szóböjt. Ez nehezebb, mint a hústalanság. Folytonos figyelmet követel. Nem szólok meg másokat, nem vágok a másik ember szavába, külön figyelek arra, hogy ocsmány, vagy kétértelmű kifejezések nem hagyják el a számat. A nagyböjti időszak a maga negyven napjával, jó alkalom az önmagunkba tekintésre is. Ki vagyok én valójában az állarcaim nélkül? Gyakoribb imádságaink, templomba járásunk, a tiszta válaszokban segítenek. Ahogyan Szent Efrém, keleti egyházunk nevezetes lelki vezetője fogalmazza meg, a böjti időszakban görögkatolikus templomunkban gyakran elhangzó imájában: „Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóravaló restség, könnyelműség, pénzvágy  és a megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy mindörökké! Ámen.” Érdemes ezt a rövid imát az újsággal együtt eltenni és a húsvét előtti időszakban azt végiggondolni és magunkban elimádkozni. Eredményes felkészülést kívánok!

Aki a Krétai Szent András Alapítványunkat (adószáma: 18671630-1-13 ), adója 1%-ával szeretné segíteni, azt ebben az évben is nagyon köszönjük.

Prodán Gábor atya