Gerincút, csatornázás, új uszoda, felújított parkok és utak, oktatási, szociális és egészségügyi fejlesztések sora, a megújult Kis-Duna parton kikapcsolódó családok tömegének látványa fogadja azokat, akik hosszabb idő után tévednek a főváros XXI. kerületébe.

És még koránt sincs vége a sornak, tervek sokasága vár megvalósításra. Csepel szemmel láthatóan előnyére változik. Németh Szilárddal, Csepel polgármesterével beszélgettünk.

Még a megrögzött baloldaliak is sűrűn bólogatnak, ha az elmúlt évek változásai kerülnek szóba. Többen megjegyzik, hogy a rendszerváltás óta nem fejlődött ennyit a kerület, tisztábbak a közterületek. Hogyan lehetséges, hogy a gazdasági válság ellenére ilyen fordulat történt?

A korrupció visszaszorításával, a pénzügyek rendezésével hatalmas tartalékokat szabadítottunk fel. A 2010-es költségvetési évhez képest évi kétmilliárd forinttal csökkentettük a kiadásokat. Egyszerre szabadultunk meg a növekedő hiánytól, a korrupt elv- és üzlettársaktól, és növeltük az önkormányzati szolgáltatásokat. Ma már nem az fontos, hogy ki részesüljön a közpénzből, hanem a fejlesztési célok elérése.

A saját forrásaink mellett jelentős hozzájárulást kaptunk – vagy sikerült pályázatok útján elérnünk, kilobbiznunk – uniós, fővárosi illetve kormányzati forrásokból. A legnagyobb projektek, a gerincút, a kerékpárutak, a három sikeres város-rehabilitációs programunk, a vele párhuzamos panel-felújítási programok valamint a csatornázás is ilyenek voltak. Az is részben a kormány által bevezetett közmunka-programnak köszönhető, hogy ezer emberrel többen dolgoznak a kerület tisztábbá, biztonságosabbá és élhetőbbé tételén, mint korábban. A vagyonkezelő fizikai állományában nyolcszoros a növekedés, a közterület-felügyeletnél ötszörös.

Ha jól tudom, egyszerre több szinten történnek a fejlesztések. Hogyan néz ki ez a valóságban?

Harminc éven keresztül, a nyolcvanas évektől kezdődően csúszott egyre lejjebb a kerület. A gyárat és a hozzá kapcsolódó vagyontárgyakat, értékeket darabokra törték, eladták, szétlopták. A lakótelepekkel, panelos házakkal a kutya nem törődött. A grundok, közterületek egyre elhanyagoltabbá váltak, az uszodát és a kórházat bezárták, Észak-Csepelt eladták. A fejlesztési pénzeket elvtársi zsebekbe csatornázták. A több évtizedes lecsúszás miatt arra koncentrálunk, hogy minden területen történjen előrelépés, és azt minden korosztály érezze meg. Az a célunk, hogy jó legyen itt élni, jó legyen csepelinek lenni.

Nem a paradicsom jött el. De mindenhol elindultak a legjobban várt beruházások. A leghátrányosabb helyzetű Hároson a csatornázást és a közvilágítás kiépítését vittük előrébb. Még bőven van tennivaló, sok a szegénységben, kilátástalanságban élő család. A családi házas területeken a csatornázás befejezése és az útépítések kerültek a középpontba. Itt a csapadékvíz-elvezetéssel és a további útépítésekkel szeretnénk folytatni a fejlesztéseket. A lakótelepeken a panelprogramot, a három legelhanyagoltabb részen város-rehabilitációs programot vittünk végig vagy kezdtünk el. Sok milliárd forintot sikerül Csepelre hoznunk. Még vannak lakótelepek, ahová nem jutottunk el a rehabilitációval, de elődeinkhez képest hatalmasat tudtunk előrelépni.

A parkok, közterületek állapota siralmas volt 2010 októberében. A Daru domb vagy az Akácfa utcai Kiserdő környéke szó szerint hajléktalan-telepekké és szemétteleppé váltak. Ég és föld a különbség. Ma BMX-pálya, fitneszpark, sétányok, erdei tornapálya van ezeken a helyeken, rengeteg kikapcsolódni vágyó csepelivel. Tízszer több csepeli jár ki a Kis-Duna partra, mint korábban. De fontos a kerületünk országosan védett természeti értéke, a Tamariska-domb is. Bekerítettük, megvédjük a motoros, kvados vandáloktól. Elbontattuk a sugárzó átjátszótornyot, helyére sportudvart építünk az óvodában. Az elhanyagolt, szemetes terültet megtisztítottuk, revitalizáltuk. Egy csodálatos tanösvényt hoztunk létre. Megvettük az ottani gázcseretelepet is, amiből zöld játszóház és a domb természeti értékeinek bemutató központ létesül. Folytatjuk a fejlesztéseket, még a megszépült Daru dombnál is akad tennivaló.

Minden korosztály számára próbálnak valami pluszt adni…

A babákat születésük után várja a Csepeli Babacsomag, amivel az első heteket próbáljuk segíteni. Az ikerszülő kismamák külön, ingyenes gondozási segítséget kapnak. Az óvodák férőhelyeit növeljük, a gyerekeknek az önkormányzat ingyen gondoskodik tisztasági csomagról. Az iskolásoknak kezdeményeztünk már színházi programot, telente korcsolyázni tanulnak a Szent Imre téren, sport- és természettudományos tagozat indult és több százmillió forint értékű oktatási fejlesztések is megvalósultak. A nyugdíjasoknak már épül egy új közösségi ház, amely színvonalas kulturális és klubéletet tesz majd lehetővé.

Csepel sokáig munkáskerületként élt a köztudatban. A rendszerváltás vesztesei közül sokan élnek itt. Szociális, egészségügyi területen is tudtak előrébb lépni?

Azt remélem, hogy ismét munkáskerület lehetünk, a szó legnemesebb értelmében. Vissza akarjuk szerezni a munka és a munkából élő emberek becsületét. Csepel akkor volt virágzó település, amikor működött az ipar, prosperált a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek. A gyár szétesésével kezdődött a kerület lecsúszása. Ezért indítottunk el egy programot a Csepel Művek rendbetételére. Azt szeretnénk, ha újra modern és környezetbarát ipar települne a kerületünkbe. De ez nem néhány éves folyamat; varázslók nem vagyunk.

A szociális területen nem mindig a rászorulók kaptak régen szociális lakást. Sokkal inkább a tűzhöz közel állók. Az MSZP-s időszak utolsó öt évében összesen 26 lakást pályáztattak meg, mi három év alatt 85 szociális lakásnál tettük ugyanezt. A rászorulókat a szociális ellátás mellett igyekszünk télen tüzelőanyaggal, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetéssel, és ha kell, adósságkezelő programokkal támogatni. De a legfontosabb, hogy akit csak lehet, azt visszavezessük a munka világába. Ezt a célt szolgálja a közmunkaprogram.

A szociális lakbér mellé bevezettük az önkormányzati alapon működőt. Ezzel további több tucat lakást adtunk bérbe rendőröknek, közszolgálatban dolgozóknak. Ezt a lehetőséget kiterjesztettük a mentősökre és tűzoltókra is.

Az egészségügyben a csepeli lányok részére méhnyakrák elleni (HPV) oltásprogramot indítottunk. Felújítottunk egy háziorvosi rendelőt, számos új gyógyeszközt vásároltunk, bevezettük az éjjel-nappali központi orvosi ügyeletet. A napokban adtunk át a csepelieket ellátó Jahn Ferenc Kórháznak egy 40 millió forintos, világszínvonalú műtétekre képes laporoszkópos tornyot is. Ez az eszköz csak Amerikában és egyes nyugat-európai országokban érhető el, a térségünkben és hazánkban egyedülálló.

Ha azt kérdeznék, hogy mire a legbüszkébb, mit emelne ki?

Leginkább azt, hogy Csepel visszafordult arról harmincéves negatív pályáról, amelyet a lecsúszás, az elhanyagoltság, a reméytelenség és a fejlesztések hiánya jellemzett. Az elmúlt évek munkája azt a célt szolgálja, hogy Csepel ismét fejlődő kerület legyen, ahol jó élni. Ezen az úton indultunk el.

Büszke vagyok arra a csapatra, a munkatársakra, akikkel lehetővé vált a fordulat. Orbán Viktor miniszterelnök úr és Tarlós István főpolgármester úr segítségét, támogatását külön is ki kell emelnem. A csepeli Fidesz-KDNP frakció is végig mellettem állt. Egészséges vitáink voltak, de nem kellett marakodással, frakción belüli ellentétekkel foglalkozni. Még az ellenzék nem MSZP-s részével is csak konstruktív vitáink voltak. Az MSZP ugyanakkor hozta a formáját. Még Csepel teljes csatornázását is próbálták megakadályozni.

A legjobban az esik, amikor régi ismerősök mondják el, hogy mennyire örülnek a változásoknak. Például, hogy az unokákkal már nyugodtan végigsétálhatnak a Kis-Duna parton vagy a Kiserdőben, a Tamariska dombon. Jó érzés, ha azt hallom, hogy jó az új fedett uszoda.

Mik a legfontosabb jövőbeni fejlesztések?

A munkahelyteremtés mellett a panelprogram, a városrehabilitáció, az út- és járdaépítések, valamint a csapadékvíz-elvezetés is folytatásra vár. A közbiztonság erősítése érdekében az ötszörösére emeltük a közterület-felügyelet létszámát, több a rendőr, működőképessé tettük a térfigyelő kamerákat. De többség ezt kevésnek érzi, tehát még több energiát kell erre fordítanunk. További lépéseket kell tennünk Háros felzárkóztatásáért, a temető környékének rendezéséért és így tovább. Tudjuk, hogy csak elkezdtük a munkát, nem dőlünk hátra. De azt, hogy kitörtünk lepusztuló, lecsúszó Csepel-képből, és a kerület ismét fejlődni kezdett, egyértelműen bizonyítottuk.

Forrás: Takó Szabolcs, Demokrata