Többek között a Balaton, a Hajdúböszörményi házak, a Szentesi tanya, Az udvar belső, a Czóbel Béla 1953 és a Római part című festmények fogadták azokat a művészetet kedvelőket, akik február 15-én megjelentek az Erdei Éva Galériában, ahol Böszörményi-Kovács Gábor állította ki műveit. A galéria tulajdonosa, a házigazda Erdei-Kvasznay Éva előbb a művészt, majd a megnyitó beszédet tartó Zsellér Jenőt mutatta be, aki mint fogalmazott, a mai művészeti délután főszereplője.

A kiváló művészeti író emlékeibe kutakodva, elénk varázsolta a csodálatos balatoni tájat, ahol találkozott a festővel. Böszörményi-Kovács Gábor miután meglátta kezében a gitárját, megkérte barátját, hogy játsszon el egy neki tetsző számot. Korábban ő az időszaknak megfelelő Beatles, és divatos twist számokat „pötyögött” le a hangszerén, ezért furcsállotta a kérést. Ismét segítségül hívta kiváló emlékező tehetségét és elmondta, hogy Budán az egyik nagyáruház melletti presszóban, egy Berente Imre nevű zongorista játszott, aki nap, mint nap előadott egy csodálatos melódiát. Mint utólag kiderült, ez a saját száma volt. Zsellér Jenő most is gitárt ragadva „lepötyögte” és, elénekelte nekünk ezt a dalt. Az idősebbeknek nem volt nehéz felismerni, hiszen a hatvanas évek nagy slágeréről, a Tűzpiros virágról volt szó, amit Kovács Erzsi vitt sikerre.

A zenei csemege után a festő bemutatása következett Zsellér Jenőtől. „Hosszú és tanulságokkal szolgáló életutat mondhat magáénak, a most bemutatkozó festő barátom. Böszörményi-Kovács Gábor az elmúlt század második felében, olyan időszakban kezdte el tevékenységét, amikor is a hazai képzőművészetünk kilábalt a válságból. Ezt a művészet, szocialista realizmusnak nevezi. A Képzőművészeti Főiskolán a tanárok adták az élte5tő közeget, amelyből az akkori pályakezdő művész tanulságokat és bátorságot meríthetett. Tényként megállapítható, hogy Gábor élt is ezzel a lehetőséggel. Visszagondolva azokra a főiskolás évekre, amikor is szellemi és anyagi vasfüggöny mögött élte minden napi életét. A nyugatról becsempészett képzőművészeti kiadványok és katalógusok, addig soha nem látott távlatokat nyitott meg, a fiatal művészgeneráció előtt. Böszörményi-Kovács Gábor képei emberi minőségek, erkölcsi szellemei értékek hordozóivá váltak, így festészete igazi teljesítmény. Böszörményi-Kovács Gáborban a tékozló fiú hazatért, és letett valamit az asztalra,- fejezte be megnyitóbeszédét Zsellér Jenő.

Képeit látva erről mi is meggyőződhettünk, és ha a kedves olvasó is kíváncsi erre, akkor  még március tizedikéig, megtekintheti a kiállítást. Előzetes bejelentkezés: 06 1 420 0334

Czapp József