A Nemzetközi Holokauszt Emléknapja alkalmából egész napos ünnepi megemlékezéseket és kulturális műsorokat rendezett Csepel Önkormányzata.

A Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában kezdődött Radnóti Miklós nyolcórás versmondó nap ünnepélyes megnyitóján Kormosné Laboncz Johanna intézményvezető köszöntötte Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselőt, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, Tóth János tankerületi igazgatót, Mérey Ritát, a Fővárosi Szakképzési Osztály képviselőjét, az iskolák intézményvezetőit és a megjelent vendégeket.

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben január 27- ét a holokauszt nemzetközi évévé nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui legnagyobb és leghírhedtebb haláltábor. A náci rezsim által irányított népirtás mintegy hatmillió emberáldozatot követelt – hangzott el a Csete szakközépiskola intézményvezetőjének megemlékezésében.

Németh Szilárd ünnepi beszédében az áldozatokra emlékezett: „Nekünk, magyaroknak különös számvetést kell tennünk. El kell gondolkodnunk azon, hogyan jutott Magyarország erre a rossz sorsra. Mit jelent nekünk az a négy és ötszázezer közöttire becsült áldozat hiánya, akik a haláltáborban pusztultak el. Azok a családok, akik megszenvedték ezt a korszakot, akik elvesztették szeretteiket. A gyász és fájdalom mellett hatalmas veszteség ez a magyar nemzetnek. Csepelről 960 embert vittek el, s mindössze hatvanan élték túl. Csepelen nem volt olyan zsidó család, akit teljes egészében el nem tüntettek volna, vagy akinek valakije nem veszett volna oda a haláltáborokban” – tette hozzá a polgármester, majd felidézte a Weiss család történelmét.

Németh Szilárd bejelentette, hogy a csepeli önkormányzat ösztöndíj pályázatot hirdet végzős egyetemisták részére, hogy kutassák fel Weiss Manfréd családjának és egykori gyárának történetét. Ezután az országgyűlési képviselő felolvasta dr. Fónagy János államtitkár emlékező beszédét, aki távollétében magyar kormányt képviseli a mai napon Auschwitz-Birkenauban.

Az ünnepségen Csercsa Attila diák meggyújtotta a tisztelet jegyében égő jelképes örökmécsest, mely azt szimbolizálja, hogy soha többé népirtás ne legyen a világon. Radnóti portréja előtt a csepeli diákság nevében helyezett el koszorút Faragó Barbara és Erdélyi Fanni, majd a kerületi diákok egy-egy szál virágot.

A holokauszt és Radnóti Miklós tiszteletére rendezett versmondó napot a Fasang Árpád Zeneiskola hangszeres játéka nyitotta meg. Az ünnepi műsor Kocsis Gyöngyi tolmácsolásában Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének szavalatával folytatódott, amit megható verssorok követtek. A Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének nevében a résztvevőket köszöntő Béke Mirjam saját költeményét adta elő, melynek címe: "Egy holokauszttúlélő gyermekének fohásza", melyet negyven évvel ezelőtt 23 évesen írt a haláltábort megjárt édesanyjához.

Az ünnepi megemlékezések a Nefelejcs utcai izraelita temetőben folytatódtak, ahol Fináli Gábor vallási vezető mondott beszédet: „Idén tavasszal lesz 70 éve, hogy Magyarországon is utolérte a zsidóságot az Európában sokak által nekik szánt sors. A magyar zsidóság kétharmadát a saját államuk mészároltatta le a szövetségesével, a fennmaradó tízezreket sajátkezűleg gyilkolták meg a Dunába lökve vagy a keleti fronton munkaszolgálatosként embertelen körülmények között. Senki sem okolja Magyarországot önmagában, hiszen a gyűlölet uniójához csatlakozott, amit sok ellentét mellett egy közös érdek tartott össze a zsidóság gyűlölete és a zsidókérdés megoldása. Ukránok, litvánok, szlovákok, norvégok, lettek, hollandok, osztrákok, franciák, románok tízezrei, százezrei meneteltek együtt egy faji felsőbbrendűségtől fűtött vérorgiába ezzel kívánva elhozni egy új világot. Zagyva filozófiájuk, neopogány teológiájuk, melyet a sovinizmus és a rasszizmus azt megelőző száz éve teljesen torzzá tett emberáldozatot követelt, emberek millióit” – hangsúlyozta a vallási vezető.

Az auschwitz-birkenaui haláltábor 70. évfordulójának felszabadulásakor a Nefelejcs utcai izraelita temető emlékműveit megkoszorúzták a csepeli városvezetők, Fidesz-KDNP képviselői és a résztvevők a kegyelet köveivel és mécsesekkel rótták le kegyeletüket.

A holokauszt megemlékezések következő helyszínén a Petőfi téri Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola emléktáblájánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat elöljárói, az intézmény képviselői, a Fidesz-KDNP küldöttei, az MSZP csepeli képviselői, valamint Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének elnöke.

A Salgótarjáni úti izraelita temetőben Weiss Manfréd síremlékénél néma főhajtással rótták le kegyeletüket a csepeli városatyák és a megjelent tiszteletadók. A XXI. kerületi önkormányzat nevében a sírhelynél koszorút helyezett el Németh Szilárd polgármester.

A délelőtti események a Weiss Manfréd úti emlékmű megkoszorúzásával zárultak, ahol a csepeli városvezetők, a Fidesz-KDNP képviselői és a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének emlékezői tisztelegtek.

A holokauszt emléknapi rendezvények a Jedlik Ányos Gimnáziumban folytatódtak, ahol Radnóti-emlékműsort adott Bálint András színművész. Este 18 órakor a Radnóti Miklós Művelődési Házban Huzella Péter előadói estjét tekinthetik meg az érdeklődők.

Antal Zsuzsa

Fotó: Halászi Vilmos