Öt éve annak, hogy 2009. január 7-én brutális kegyetlenséggel megölték Takács Józsefet, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjét és Papp László tanárt. A tetteseket még aznap éjjel őrizetbe vették. Kun Tamást, az iskola gondnokát később tényleges életfogytiglani, Deme Gábort, az iskola gazdasági igazgatóját szintén életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték azzal, hogy leghamarabb 36 év múlva szabadulhat feltételesen.

Az egész országot megrázó bűncselekmény előzményeiről akkor még kevesen tudtak. Ahogy azonban a tárgyalásokon egyre inkább világossá vált, Deme Gábor, aki gazdasági igazgatói beosztása mellett a csepeli szocialista frakció tagja is volt, sikkasztások sorozatát követte el. Saját tanúvallomása szerint erről az akkori önkormányzat és az MSZP csepeli szervezete valamennyi vezetőjének tudomása volt. Mégis mindenki úgy tett, mintha semmiről nem hallott volna. A Csepel.hu most napról napra felidézi az öt évvel ezelőtt történteket, és azt is, hogy milyen okok, indítékok vezethettek a tragédiához.

Miután Deme Gábort 2008. december 15-én elbocsátották az iskolából, egyre azon törte a fejét, hogyan bosszulhatja meg az őt ért sérelmet és miként kerülhet vissza pozíciójába. Öt évvel ezelőtt ezekben a napokban jóformán csak Kun Tamással találkozott, akivel közösen tervelték ki a tökéletesnek remélt gyilkosság forgatókönyvét.

Még azokkal a munkatársaival sem osztotta meg a jövőjére vonatkozó terveit, akikkel jó viszonyt ápolt az iskolában. Gyakorlatilag őket is megtévesztette, s felhasználta arra, hogy ördögi tervében szerepet osszon rájuk.

„Egész testében remegett”

U.-né K. Zsuzsanna pedagógus volt Deme egyik kedvezményezettje, aki a bíróságon azt vallotta, hogy Deme Gáborral kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. Nem hitt Takács Józsefnek, amikor az intézményvezető egy olyan számlát mutatott neki decemberben, amely bizonyította Deme pénzügyi visszaélését. Utólag viszont úgy látta, hogy a gazdasági igazgató összeugrasztotta a pedagógusokat. „A tanári kar hangulata megromlott, sokan nem beszéltek egymással. Deme mondogatta, hogy ő nem sikkasztott, s Takács József majd bocsánatot kér tőle.”

U.-né K. Zsuzsanna akkor döbbent rá, hogy súlyosan tévedett, amikor a gyilkosság után pszichológusok tárták fel a rémtetteket az iskolában. „Deme Gábor úgy irányította a dolgokat, hogy sokan nem is voltak hajlandóak egymáshoz szólni a tanári karban.” -- mondta a bíróságon.

U.-né K. Zsuzsanna hitehagyottan, megtörten állt a bíróság előtt tanúként. „Még be sem hívták a tárgyalóterembe, egész testében remegett, a keze úgy reszketett, hogy nekem kellett lefognom nyugtatásképp” – említette róla egy kollégája, aki vele volt.

A tragédiát követően ezekkel a szavakkal fordult Takács Mónikához, az elhunyt intézményvezető lányához: „Egy szavadba kerül, Móni, s elmegyek az iskolából…” – mondta szégyenében és esdekelve, de Takács Mónika nem táplált haragot, és nem akart rosszat tenni az akkor éppen várandós tanárnővel. U.-né K. Zsuzsanna még évek múltán is egyre ismételgette, hogy bocsássanak meg neki…

Telefonhívás a „csuklyás ismeretlenről”

H. Péterné pedagógus szintén Deme bizalmasai közé tartozott. „Meg tudott vezetni, képes volt manipulálni” – ismerte el a bíróságon. Olyan szinten befolyásolta a tanárokat, hogy mindenki azt gondolta, valós az, amit mond.

H. Péterné szerepe a gyilkosság utáni órában is jelentőséggel bírt, mert Demével háromszor is kapcsolatba lépett telefonon. Deme azt erősítgette neki, hogy már elhagyta a helyszínt, amikor lövöldözni kezdtek. Még arról is számot adott, hogy egy „csuklyás ismeretlen” volt a támadó, aki Kunt meglőtte. Állítása szerint minderről Kun tájékoztatta őt telefonon. Deme nyilvánvalóan hazudott, mert a mobiltelefonok híváslistáiból a rendőrök kiderítették, hogy Deme nem beszélt Kunnal a gyilkosságot követően, tehát nem tudhatott arról, mi zajlott le az iskolában. Az volt az igazi célja, hogy H.-nénak eleve alibit igazoljon, noha akkor még meg sem gyanúsították. Csakhogy nem tudott arról, hogy a tragédia perceit diktafon rögzítette, amely igazolta, hogy végig a helyszínen tartózkodott. A momentum, hogy H.-nénak eleve egy „csuklyás ismeretlenről” beszélt, egyértelműen mutatja: Deme és Kun előre kitalálta, milyen történettel fognak majd előállni.

H. Péterné a tragédia után önként távozott az iskolából.

Csarnai Attila