Döntött a Fővárosi Közgyűlés november 14-én: jövőre olcsóbb lesz a budapesti tömegközlekedés, a bérletek árát 10 százalékkal csökkentik. A fővárosi városatyák többsége támogatta annak a rendeletnek az elfogadását, amely jogellenesnek tartja a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. Ennek értelmében számos fővárosi terület mellett Csepel nagy része is tiltott zóna lesz a hajléktalanok számára.
Tarlós István főpolgármester és Németh Szilárd csepeli polgármester javaslatára egyhangúlag szavazott arról a testület, hogy 2014. január 1-től 10 százalékkal csökkenhet a közösségi közlekedésben a bérletek ára. A havi bérlet 10 ezer helyett 9500 forintba, az éves bérlet 114.600 helyett 103.000 forintba, a tanulóbérlet 3850 helyett 3450 forintba, a nyugdíjasbérlet 3700 helyett 3330 forintba fog kerülni jövőre. Németh Szilárd megjegyezte, hogy ez a fajta rezsicsökkenés komoly segítséget jelent a budapesti családoknak, egy kétgyermekes család évente 33.600 forintot takaríthat meg. Az elfogadott előterjesztés további módosításaként jövő hónapban a közgyűlés dönt a kismamabérletek 10 százalékos csökkentéséről is.
Németh Szilárd az ülés előtti sajtótájékoztatón arról beszélt: a fővárosi közlekedésben a rezsicsökkentést azt teszi lehetővé, hogy a főváros cégei jobban teljesítenek. A közösségi közlekedés jegyárbevétele idén 56 milliárd forintra várható, ami közel 4 milliárdos többletet jelent a 2012-2013-as években. Köszönhetően mindez többek között annak, hogy tovább tartanak nyitva a jegypénztárak, a buszsofőröknél is vásárolható jegy, bevezették az elsőajtós felszállást, és hatékonyabb az ellenőrzés. Emlékeztetett rá, hogy 2010 és 2012 vége között nem emelkedtek a BKV jegy és bérletárai.
A közgyűlés 21 igen és 12 nem szavazattal elfogadta azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy egyes közterületeken tilos az életvitelszerű ott-tartózkodás. Ezek közé tartozik 29 kiemelt fővárosi aluljáró, a játszóterek, valamint az oktatási és gyermekintézmények környéke és a Népliget. Számos kerület, köztük Csepel külön területeket jelölt meg, ahol a rendelet szerint tiltják az életvitelszerű tartózkodást.
Reagálva Város Mindenkié csoport bírálataira Tarlós István főpolgármester elmondta: „A főváros folyamatosan javítja a hajléktalan-ellátás feltételeit Nem az a demokrácia, hogy hagyjuk az utcán szenvedni, meghalni az embereket, hanem az, hogy gondoskodunk róluk. Manipulatív aljasság a híresztelés, hogy üldözzük a hajléktalanokat.”
A fővárosban 2010 óta közel ezerrel bővült a férőhelyek száma, hajléktalankórház épült, a főváros pedig szakmai konzorciumot hozott létre a hajléktalanügy kezelésére. A legfontosabb eredménye az elmúlt 3 évnek, hogy a töredékére csökkentett a közterületen kihűlés miatt életüket vesztettek száma. A rendelet elfogadásának célja többek között, hogy a jövőben a hajléktalanellátó intézmények jobb kihasználásával senki sem veszítse életét kihűlés miatt a főváros utcáin.
Csepel önkormányzatának tulajdonában lévő közterületek közül a következő helyszíneken nem engedik az életvitelszerű tartózkodást: az Ady Endre út – Ráckevei-Soroksári Duna ág – Királyerdő út – Tihanyi utca – Akácfa utcai kiserdő déli határvonala – Csepeli út – Kis nyírfa utca – II. Rákóczi Ferenc út – Klapka utca – Rév utca – Vas Gereben utca – II. Rákóczi Ferenc utca – Posztógyár utca – Mansfeld Péter utca – Teller Ede út – Károli Gáspár utca – II. Rákóczi Ferenc út – Corvin utca által határolt területen belül, és azok külső határvonalától számított 50 méteres távolságon belüli, önkormányzati tulajdonban álló területeken.
Szintén a nem engedélyezett részek közé tartozik a II. Rákóczi Ferenc út 345. szám alatti Vízművek lakótelepen az önkormányzati tulajdonban lévő terület, és a lakótelep külső határvonalától számított 50 méteres távolságon belüli, kerületi önkormányzati tulajdonban álló terület.
A közgyűlés 22 igen szavazattal elfogadta a Németh Szilárd képviselői indítványát is tartalmazó Budapest Márka cím adományozásáról szóló előterjesztést. Eszerint a Fővárosi Közgyűlés tagjai jogosultak javaslatot tenni a fővárosban előállított magas színvonalú termékre, szolgáltatásra, közszolgáltatásra és művészi alkotómunkára. Ennek köszönhetően többek között Budapest Márka címet kaptak a csepeli Rizmajer család sörfőzdéjének kézműves sörei is. Az egyedi ízvilágot és minőséget képviselő kézműves sörök két évtizede készülnek Csepelen, amelyet most a Fővárosi Közgyűlés is elismert. A Rizmajer Sörfőzde és Sörház 2012-ben elnyerte a „Csepel Örökség” díjat, így a palackokat Csepel Önkormányzatának hozzájárulásával a kerület címere díszíti, ezzel is öregbítve Csepel hírnevét. Ezentúl azonban büszkén viselheti a Budapest Márka logót is, ezzel nem csak Csepel, hanem Budapest főváros kitüntetett söreként indulhat a nemzetközi sörfesztiválokon és versenyeken.
Ezen kívül Németh Szilárd javaslatára 2014-ben emlékművet kap Dr. Rakovszky Iván politikus, miniszter a nemrégiben felújított margitszigeti szökőkút közelében. Rakovszky Iván a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökeként a Margitsziget fejlesztési munkálatainak irányítója volt. Városrendezési tervei alapján történt meg a sziget feltöltése és parkosítása, és jelentős szerepe volt a nemzeti sportuszoda és a csónakházak megépítésében. 1951-ben a megyei tanács határozata alapján a kommunisták által elrendelt budapesti kitelepítések során Jászapátira deportálták.
Cs. A.