A Dél-Budai Önkéntes Mentőcsoport és az Észak-Budai Önkéntes Mentőcsoport tagjai november 9-én szombaton, rendszerbeállító gyakorlaton vettek részt. Budapest III. kerületében, a Pók utcában reggel kilenc órakor már érkeztek a katasztrófavédők, a polgárőrök, a mentősök, a cserkészek és a búvárok, majd nem sokkal később felsorakozva várták feletteseik eligazítását.
Veres Péter tűzoltó alezredes, az Észak-Budai Kirendeltség vezetője, Pócsik Attila tűzoltó alezredes, a Dél-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, valamint Gudor István tűzoltó alezredes, az Észak-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelőjének eligazítása után kezdődhetett az a gyakorlat.
A gyakorlat során a mentőcsoportok az árvízi védekezésre, illetve a rendkívüli időjárási viszonyokra történő felkészülés érdekében vízkár-elhárítási feladatokat hajtottak végre. Az önkéntesek homokzsákokból készült nyúlgát és ellennyomó medencék építésével, bordás megtámasztással, szivattyúk telepítésével, valamint buzgárok elfogásával készültek fel jövőbeni feladataik ellátására.
A feladatokat és azok végrehajtását Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a fővárosnál szakmai látogatáson levő német küldöttségnek kommentálta.
A gyakorlat során a résztvevők vezetési- és lakosságtájékoztatási pontot, a lakosság ideiglenes befogadására alkalmas befogadó- és elsősegélynyújtó helyet alakítottak ki.
Elsőként a vezetési pontot állították fel, majd fokozatosan húzták fel azok a sátrakat is, amelyekben az elsősegélynyújtó-, a pihentető- és az étkező helyeket alakították ki. Annak ellenére, hogy kaptam egy részletes, mindenre kiterjedő anyagot, fontosnak láttam megszólaltatni Czifra Ferenc tűzoltó hadnagyot, a Dél-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgárvédelmi felügyelőjét.
- Mit láthatunk, milyen feladatokat hajtanak végre az önkéntesek?
- A gyakorlat szerint most még nem érkezett meg az árhullám, ezért megelőző feladatokat végzünk, a szükséges előkészületeket tesszük meg. Ilyen esetekben nagyon fontos a vezetési pont felállítása, a buzgárok elleni védekezésre történő felkészülés és a szükséges nyúlgátak megépítése.
- Kérem, hogy tájékoztassa a Csepel.hu olvasóit az előbb elhangzott fogalmakról!
- A buzgár a töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet, amely ellen homokzsákokból épített ellennyomó medencével tudunk védekezni. A nyúlgát földből, vagy homokzsákból és pallókból rövid idő alatt létesíthető ideiglenes gát, amely a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható. Gyakran, így a jelen esetben is homokzsákból építjük és magassága eléri a 60-70 centimétert is.
- Ahogy látom, nem először végzik el azt a feladatot.
- Valóban, a júniusi dunai árvízi védekezésben a mentőcsoport több tagja is önkéntes volt. Jelen gyakorlatot megelőzően elméleti oktatásban részesültek, valamint riasztási gyakorlatot is végrehajtottunk.
A mi kerületünk a Dél-Budai Önkéntes Mentőcsoporthoz tartozik.
- Kik tartoznak meg ide?
- Ennek a csoportnak a Lágymányosi Polgárőr Egyesület, a Budafok-Tétény Polgárőr Egyesület, a Dél-Csepel Polgárőrség, a Csepeli Búvár SE, a Magyar Cserkészszövetség és a Központi Különleges Mentőszolgálat a tagja. Körülbelül ötvenen vagyunk és az eltérő feladatokra külön rajokat alakítottunk ki.
- Várható-e bővülés?
- Természetesen azon vagyunk, mert a mentőcsoportunk elsődlegesen a Dél-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén bekövetkező veszélyhelyzetek kezelésére került létrehozásra. Csepelen is szeretnénk megkeresni különböző szervezeteket, hogy bemutathassuk a működésünket és felhívjuk a figyelmet arra a munkára, amit veszély esetén, együttesen, közös erővel végzünk.
A Csepel.hu nevében megígérhetem, hogy minden fontosabb eseményről tájékoztatni fogjuk a kedves olvasókat.
Czapp József