Közel négyezer háztartás több évtizedes szennyvízproblémája nyert megoldást a közelmúltban befejeződött csatornahálózat-bővítéssel Csepelen. A vezetékek fektetése rekordgyorsasággal, tíz hónap alatt valósult meg. A beruházással fontos környezetvédelmi célok teljesülnek: az érintett háztartások szennyvize többé nem károsítja a talajt és a Duna vize is tisztább lesz. A kerületben összegyűjtött szennyvizet a legkorszerűbb eljárásokkal tisztítják meg a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen. A 12 milliárd forint értékű beruházást Budapest Főváros Önkormányzata az Európai Unió Kohéziós Alapja és a Magyar Állam támogatásával valósította meg.
Nagyszabású környezetvédelmi fejlesztés zárult le Csepelen, a fővárosnak azon kerületében, amely az utóbbi három évben többet kapott, mint az azt megelőző két évtizedben. Az 54 kilométernyi szennyvízvezeték és a háztartások csatlakozását biztosító több mint 3500 bekötővezeték rekordidő, tíz hónap alatt került a föld alá, nem ritkán egyszerre 40 utcában épült az új, környezetbarát hálózat – jelentette ki Tarlós István. A beruházás – azon kívül, hogy hatására javul a lakosság közérzete – fontos környezetvédelmi előírásoknak is eleget tesz. A fejlesztésnek köszönhetően a Duna vízminősége is jelentősen javulni fog – tette hozzá a főpolgármester.
Csepel csatornázottsága 40 év után teljessé válhat, a kerület évtizedek óta várt már erre a fejlesztésre, melynek köszönhetően jobb életkörülményeket, tisztább környezetet biztosíthatunk a jövő nemzedékek számára is – fogalmazott Németh Szilárd. Csepel polgármestere hangsúlyozta: a vezetékrendszer összesen közel négyezer csepeli család szennyvízproblémáját oldja meg, az új hálózathoz eddig több mint 1600 háztartás csatlakozott. A csepeli önkormányzat aktív szerepvállalása eredményeként - bizonyos műszaki indokok esetén - a csepeli ikerházak is külön szennyvízbekötést kaptak, és az eredeti terveken felül további 2 kilométer csatornaszakasz is elkészült a beruházás keretében.
Az átfogó fejlesztés részeként az új csatornahálózat kiépítése mellett sor került a kerület szennyvizét fogadó Vas Gereben utcai szivattyútelep teljeskörű korszerűsítésére is. A létesítményt egy szintén új, 6,5 kilométeres nyomóvezeték-pár kapcsolja össze a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Teleppel. A tavaly év végén átadott elemeknek köszönhetően Csepel szennyvize, amely korábban megfelelő tisztítás nélkül közvetlenül a Dunába került, a jövőben már a Központi Szennyvíztisztítóba jut, így nem károsítja tovább a folyó vizét.
A szennyvízhálózat megépítése új fejezetet jelent a csepeli családok és a kerület egésze számára. A csatlakozó háztartások végleg megszabadulhatnak a szippantás okozta kényelmetlenségtől és komfortosabb körülmények között élhetnek, nő az ingatlanok értéke. Többé nem károsítja a környezetet az elavult derítőkből, házi szennyvíztárolókból elszivárgó szennyvíz.
Az összesen 40 millió euró (12 milliárd forint) értékű fejlesztéshez az Európai Unió Kohéziós Alapja 26 millió, a Magyar Állam 8 millió, míg Budapest Főváros Önkormányzata 6 millió euró támogatást nyújtott.
Háttérinformáció:
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei Projekt Közép-Kelet-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása, amely, nagymértékű kapacitásbővítést eredményezett, és amelynek köszönhetően tisztább lett a Duna vize Budapestnél. A Csepel-sziget északi részén épített tisztítómű biztosítja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a korábbi 51%-os értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen.
A beruházáshoz kapcsolódóan Európai Uniós támogatásból a Főváros számára további korszerűsítésekre, hálózatfejlesztésekre nyílt lehetőség. 2010-ben kiegészítő projektelemekként Budapest hat kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épültek, illetve megtörtént az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szivattyútelepek záporoldali fejlesztése. Ezeket a fejlesztéseket követték a 2011-2012-ben megvalósuló újabb projektelemek, így a csepeli szennyvízhálózat fejlesztése, valamint városszerte további tehermentesítő gyűjtőcsatornák építése. A beruházás finanszírozása 65%-ban Európai Uniós támogatásból történik, a fennmaradó részből 20% a Magyar Állam támogatása, további 15% pedig a Fővárosi Önkormányzat önrésze.
2013. november 7.