2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet minden évben október 18-án tartanak. 19-én az Erdei Éva Galéria az ünnephez kötődő kiállítással kedveskedett a festészet rajongóinak. Kopócsy Judit Örök vándorlás címmel mutatta be műveit. A művésznőről az öt évvel ezelőtt, a Csepel Galériában megnyitott kiállítása alkalmával Kováts Albert festőművész, művészeti író többek között a következőket írja:
„Kopócsyt megérintik a múlt tárgyai, maradványai. Elementáris felidéző ereje van számára egy-egy redves kartondarabnak, egykor hasznos töredéknek, kopott málló fal, kifakult felirat látványának.” Mindezeket a meghívón olvashattuk, de szemrevételezve a képeket megállapítható, hogy az említett gondolatok helyénvalók.
A kiállítást megnyitó Jász Attila költő és a vendégeket köszöntő Erdei Kvasznay Éva galériatulajdonos, művészeti vezető is a már említett gondolatkörhöz hasonlóan fogalmazott. Erdei Kvasznay Éva miután bemutatta Jász Attilát kiemelte, hogy idézem: „ilyen nagy létszámú ( a 30 főből 20-an voltak itt - a szerk. ) kórus első alkalommal lép fel nálunk. Köszönhető ez Kopócsy Juditnak, hiszen az ő barátai és kórus társai tiszteltek meg minket bennünket a jelenlétükkel és élményszámba menő előadásmódjukkal. Külön öröm számomra, hogy a Magyar Festészet Napja – amelyre inkább már hetet lehet mondani – alkalmából Róma az örök város kollázsait láthatjuk a Kvasznay Péter terem falain. Nálunk 2004-óta tartjuk meg ezt az ünnepet, amely minden évben Szent Lukács napjára esik. 2009-ben a nap egyik kitalálója, Bráda Tibor festőművész és felesége Deák Ilona állította ki itt a képeit. Végezetül pedig a kollázsról mint technikáról azt kell tudnunk, hogy sohasem ábrázol, hanem gondolatokat és érzelmeket fejez ki. A töredék alkalmazásával kifejezi a hangulatokat, jelen esetben a római élményeket.”
Jász Attila ( aki egyben Csendes Toll a középkorú indián ) a kiállítás létrejöttéről, majd az ő meghívásának a körülményeiről is beszélt. „Röviden csak annyit, hogy amikor Judit felhívott, hogy elvállalnám-e a kiállítás megnyitását, nem mondtam rögtön igent, hanem hosszan tipródtam. Nagyon régóta szeretem a képeit, de ismerve magamat nem biztos, hogy tudok majd róluk beszélni. Judit azzal folytatta, hogy római élményeit tervezi képekbe zárni. Ki lett mondva a hívó szó, amely a vesztemet okozta. Róma nevének a kiejtése, mintha valami imádott nő emlékét idézné fel, ezért teljesen ellágyultam, pedig korábban kemény harcosnak mutatkoztam. Amikor pedig kiderült, hogy Róma rétegesen és szervesen egymásra épülő kultúremlékei ihlették meg Juditot, akkor határozottan igent mondtam."
Kopócsy Judit arról beszélt, hogy miért pont az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály kórusa adja ma a képeihez az ének „kíséretet”. „Mindannyian Andor Ilona karnagy és zenepedagógus ( Liszt- díjas, érdemes- és kiváló művész, - a szerk. ) növendékei voltunk. 1995 őszén jöttünk újra össze és megalakítottuk a baráti társaságot és annak Kodály kórusát. Karnagyunk B. Horváth Andrea vezetésével, a hangversenyeinken autentikus előadásmóddal kívánjuk a kórusirodalom legszebb műveit, valamint Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusait megismertetni a hallgatókkal. Többször voltunk külföldön és csodálatosak voltak a római fellépéseink, de különösen a brüsszelire emlékszem. 2006 október 23-án a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján egy helyi szerző requiemjét énekeltük, míg idehaza a budapesti utcákon verték és lőtték a magyar honfitársaimat.
B. Horváth Andrea így emlékszik arra a fellépésükre, amely 1998-ban a Szent Péter téren volt. „A pápai audiencián Bárdos Lajos Tábortűznél című kórusművét énekeltük, ami olyannyira tetszett II. János Pál pápának, hogy még felénk is intett és magyarul köszöntött minket és az oda látogató honfitársainkat .Erről a vatikáni rádió még felvételt is készített. Emlékezetes fellépésünk még a 2002-es, Szent Péter Bazilikában adott hangversenyünk.”
Az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály kórusa a kiállítás megnyitásakor és a kis ünnepség végén Bartók Béla Egynemű karok című két- és háromszólamú női hangokra írt – világszerte legismertebb – kórusciklusából, a Ne hagyj itt, a Bolyongás és a Leánykérő című kórusdarabokat adta elő.
A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján (tel.: 420 – 1728 ) november 12- ig folyamatosan látogatható.
Czapp József