Iskolai hétköznapok
Túl vagyunk a 2013/14-es tanév első hónapján. Az idei évkezdéssel járó változások megannyi újdonsággal lepték meg a gyakorló szülőket is. Most számukra kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy a felmerülő számos kérdés mellett hogyan értelmezzék az egész napos iskolát, a mindennapos testnevelést vagy az új tantárgyak (erkölcstan, hit- és erkölcstan) bevezetését. Az iskolai élettel összefüggő tanügyekről Tóth János tankerületi igazgatót kérdeztük.
A tankötelezettségi életkor módosulásával hogyan alakult a kerületben az iskolakezdők száma?
Az új tanévben Csepelen mintegy 5700 általános iskolás – köztük 850-en az első évfolyamosok – és közel 670 gimnazista diák kezdte meg tanulmányait. Örömmel mondhatom, hogy a korábbi évekhez képest növekedett a tanévkezdők létszáma. A kerületben plusz négy első osztályt indítottunk a Karácsony Sándor, a Kazinczy Ferenc, a Kék és a Széchenyi Általános Iskolákban. Felmerült a sajtóban is, hogy több helyen nem sikerült igazgatót választani az országban. Itt Csepelen ilyen helyzet nem állt elő. A hatályos szabályozás szerint vezető nélkül nem működhet intézmény. Ha nincs kinevezett igazgató, akkor a szervezeti és működési szabályzatban rögzített helyettesítési rend lép életbe a következő pályázati ciklusig.
Mi várható a pedagógusok új munkarendjétől?
Az új tanévtől a pedagógusok az ország gazdasági helyzetéhez képest nemcsak jelentős anyagi elismerést kaptak, de egyben új munkaszervezési formát is bevezetett az állam. Ennek alapeleme, hogy a munkavégzés – az eddigi kötelező óraszám helyett – a törvényi negyvenórás munkaidőre épül. A pedagógusoknak hetente 32 órát kell az iskolában tölteniük a jogszabályokban meghatározott, pedagógiai jellegű feladatok ellátásával. A neveléssel, oktatással lekötött munkaidejük, tanítási óráik száma 22 és 26 között lesz. A pedagógusok terhelhetősége szabályozottá, kiegyenlítetté válik és a szakmai minőség rovására vállalt önkéntes vagy kényszerű túlmunka – reményeink szerint – visszaszorul.
Mit jelent pontosan az egész napos iskola?
A nemzeti köznevelési törvény értelmében ez év szeptemberétől az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, azt követően pedig 17 óráig felügyeletet kell biztosítani a tanulóknak. A 16 óráig történő szervezett szabadidős foglalkozásokon, sport és egyéb programokon a tanulóknak kötelező részt venni, de a szülő írásbeli kérésére az igazgató mentesítheti a tanulót a délutáni foglalkozások alól. Amennyiben tanulmányi eredménye romlik, gyermekvédelmi vagy más szakmai ok miatt szükséges, akkor a döntését visszavonhatja. A délutáni foglalkozások célja tehát nem változott: az esélyek kiegyenlítése, a diákok számára értékes, tartalmas új élmények, sokszínű és változatos programok szervezése. Fontos, hogy ezek a kötöttségek nem korlátozhatják a tehetséges gyermekek szervezett művészetoktatását, sportolási lehetőségeit sem. Az alapfokú művészetoktatási intézményeink és a sportegyesületek továbbra is jelen vannak az intézmény falain belül is.
A mindennapos testnevelésórák tartásával elegendő-e a kerületi iskolákban a tornatermek száma?
A gyerekek egészségügyi állapotára vonatkozó adatok már sok éve aggodalomra adtak okot. Ennek orvoslására a tavalyi tanévtől az akkori 1., 5. és 9. évfolyamos tanulók, idén pedig – felmenő rendszerben – a hasonló korosztályok is elkezdték a heti öt testnevelésórán való részvételt. Ez ebben a tanévben még nem igényel kapacitásbővítést. Az önkormányzat jóvoltából a strandon lévő medence lefedése után további lehetőségeket kapunk, és a tervek között szerepel egy „száraz” gyakorló sípálya elkészítése is.
Miért vált fontossá a közoktatásban új tantárgyként a hit- és erkölcstan megjelenése?
A hit- és erkölcstan hosszú évtizedek után ismét megjelent a közoktatásban. Ezt nemcsak jelentős számú szülő, hanem tekintélyes oktatási és egyéb szakterületek szakértői már régóta szorgalmazták, mivel a korábbi évek közoktatási elvárásai nem teljes körűen szolgálták a tanulók elvárható erkölcsi fejlődését. A hittant országosan az 1. osztályos gyermekek esetén a szülők 52, míg az 5. osztályosok esetében 42 százaléka választotta. Ha nem indul olyan felekezeti hitoktatás az iskolában, amit a szülő megjelölt, akkor gyermekének a kötelező erkölcstanórára kell járnia.
Az újonnan kiadott ingyenes tankönyveket sok szülő szeretné megtartani gyermekének. Van-e lehetőség ezek megvásárlására?
Ettől a tanévtől a tankönyvforgalmazás új rendszere lépett életbe. Ennek lényege, hogy az állam közérdekű feladattá tette a tankönyvellátást, korlátozta a profitérdekeket, az olykor tartalmában kifogásolható, minőségében gyenge tankönyvek forgalomba hozatalától eltekintett. A tankönyvárak fajlagosan csökkentek ugyan, de még mindig jelentős összeget kell kifizetniük a családoknak tanévkezdéskor, ezért ennek további mérséklésére szintén történtek lépések. A költségcsökkentés motiválta a kormányzatot az igényes minőségű, tartós tankönyvek nagyobb arányú megjelentetésére, hogy minden iskolai könyvtárban, napközi otthonban, tanulószobán a tanulók rendelkezésére álljanak. Az ingyenesen tankönyvek nemcsak a családoknak jelentenek megtakarítást, hanem az állami költségvetésnek is, hiszen a tankönyvkiadást az állam támogatja. A csepeli tanulók közül sokan ingyenesen kapták a tankönyveket, amire az önkormányzat is jelentős összeget, 5 millió forintot fordított. Jogszabály írja elő, hogy a három vagy több kiskorút nevelő családok, a sajátos nevelési igényű tanulók, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan betegek szülei ne fizessenek a tankönyvért, s ettől a tanévtől az elsős gyermekek sem fizettek az alap tankönyvcsomagért. Ami a tartós tankönyvek megvásárlását illeti, arra a fentiek alapján azt tudom válaszolni, hogy arra az iskolákban szükség van. Nem tartom szerencsésnek, hogy több rászoruló tanuló részére térítésmentesen biztosított, még használható tartós tankönyvet valaki megvásárolja, mert ezekre a tankönyvekre másoknak is szükségük van, a későbbiekben az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetővé válnak.
Antal Zsuzsa