A csepeli önkormányzat épületében mutatták be Néző László Bűnszövetség - Elszámoltatás 2002-2010 című kiadványát. A rendezvényre a szerző mellett ellátogatott Budai Gyula államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos, valamint Dr. Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Kiadó vezetője is. Az önkormányzat nevében Ábel Attila alpolgármester Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester az alábbi Szolzsenyicin idézetet tolmácsolta:

“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja”.

Az alpolgármester beszédében párhuzamot vont a csepeli önkormányzat által kiadott Vörös Csepel és a Bűnszövetség - Elszámoltatás 2002-2010 című művek között. Szavai szerint Néző László könyve a Vörös Csepel párja, melyben "egybefüggően" írja le a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok bűncselekményeit, melyek alól Csepel sem volt kivétel. A kerületben ugyanis egy tisztességes iskolaigazgatót és egy tanárt lőttek le azért, mert korrupciós ügyről szerették volna lerántani a leplet.

Jelenleg a könyvben bemutatott ügyek közül egy tart a vádemelésnél, a többi áll, vagy megszüntették a nyomozást. Szavai szerint a jelenlegi fideszes önkormányzat két év alatt két milliárd forintot spórolt meg azzal, hogy minden korrupciós szerződést felbontott és megvált azoktól, akik ezekben az ügyekben érintettek voltak.

A szerző - aki a HírTV felelős szerkesztője, újságíró - közölte, az Elszámoltatás 2002–2010 alcímű kötet megírására az elszámoltatás hiánya miatt érzett társadalmi elégedetlenség késztette. Néző László szerint az elszámoltatási kormánybiztosság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal több száz ellenőrzést, vizsgálatot végzett, majd több száz feljelentés született ezek nyomán.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: „Németh Szilárd polgármester úr kért arra, látogassak el Önökhöz Csepelre. Nagy örömmel jöttem, mert úgy látom, sajnos még itt is vannak lezáratlan ügyek. Elszámoltatási biztosként 1442 ügyben vizsgálódtunk, 47 ember ellen indult eljárás és még mindig vannak olyan ügyek, amelyekben nyomoz a rendőrség".

Czapp József

Vélemények a könyvről

Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos: „A témával már kétszer végigjártam az országot; nem volt olyan szegmense sem a kormányzati szektornak, amely ne lett volna érintett. Jogos volt az emberek elvárása, hogy legyen elszámoltatás – már akkor tudtuk, hogy jogállami keretek közt kell ennek végbemennie. 2000 oldalnyi az a jelentésnagyság, amit írásba foglaltunk annak idején mi hatan a kollégáimmal, a rendszerváltozást követő kormányok egyike sem vállalta fel a megfelelő jogi dokumentáció elkészítését a második Orbán-kormányig. Több mint 100 milliárd forintot szereztünk vissza az adófizetőknek, közben viszont azt is látni kell, hogy a másik oldalon nagyon kifinomultan dolgoztak: Hagyó Miklóstól például hiába próbáltak a nyomozó hatóságok bármit lefoglalni, már semmi nem volt a nevén. Amikor pedig Izrael államnál érdeklődtünk, hogy van-e folyamatban ingatlanügyi eljárás Joav Blum ellen, majdnem nemzetközi botrány lett belőle”.

Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetője: „Azért álltunk a könyv mögé, mert tényszerű, a mi dokumentumainkból dolgozik, közben érdekes módon éppen onnan támadják a munkánkat, ahonnan a leginkább segíteni kellene. 74 témakörben vizsgálódtunk, 81 feljelentést tettünk, 1260 szervezettől kértünk adatot. Olyan helyre is eljutottunk, ahol 20 éve nem járt ellenőr, például a beruházásösztönzési célelőirányzathoz. Ami a legtöbb időt vette igénybe, az az M5-ös autópálya privatizációjának vizsgálata, illetve a Budapest Airport eladása. 35 milliárdnyi közpénzt szereztünk vissza az államnak, ez a 2010-ig terjedő időszak eredményénél éppen 35 milliárddal több. Nehézséget számunkra az jelent, hogy a polgári jogot érintő ügyek 5 éven belül elévülnek, az igazságszolgáltatás malmai pedig sokszor lassan őrölnek, 12 év kellett például ahhoz, hogy elsőfokú tárgyalás legyen a VPOP ingatlanbeszerzése kapcsán”.

forrás: MNO

fotó: Kitzinger Adrienn és Halászi Vilmos