Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét, Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Debrecenben hirdet igét, Gáncs Péter evangélikus püspök pedig Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tart ünnepi istentiszteletet. Erdő Péter bíboros szerint az egyháznak minden kommunikációs csatornán szólnia kell, és olyan nyelven, amelyet a legszegényebbek is megértenek. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: pünkösdkör "megváltozik a menetrend", ki kell lépni a tétovaságból és a kiábrándultságból. Gáncs Péter prédikációjában a legszemélyesebb ünnepnek nevezte a pünkösdöt és kiemelte: az Istennel való találkozásból igazi élet születik.

Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak ma és holnap országszerte, a keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.

Erdő Péter: az imádságból közös karitatív munka, egymás iránti segítő szeretet fakad

A nyelvek ajándékát kérjük a Szentlélektől, mert szólnunk kell a mai világhoz, a segítő szeretet nyelvén, amely a legszegényebbek számára is érthető - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban. "A kommunikáció minden csatornáján kell tudnunk szólni. És nyíltan ki kell mondanunk Jézus Krisztus nevét. Szenvedélyesen kell ragaszkodnunk történelmi személyéhez, élete példájához és tanításához, amelyet az egyház őrzött meg számunkra a Szentlélek segítségével" - jelentette ki a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt.

Erdő Péter arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak a minket körülvevő világért, hogy a szomorúság adja át helyét az örömnek. "Legyünk hálásak Istennek mindenért. Dicsőítsük őt, ne csupán kérés legyen az imádságunk. Tudjunk köszönetet mondani, tudjunk hálát adni neki!" - tette hozzá a bíboros. Beszédében Erdő Péter hangsúlyozta, a katolikus egyházban, a lelkiségi mozgalmakban, a szerzetesrendek életében és a plébániai közösségekben egyre világosabban mutatkoznak a pünkösdi vonások. "Örömmel látom, hogy az imádságból közös karitatív munka, egymás iránti segítő szeretet fakad" - mondta a bíboros. A bérmálkozókat arra kérte, hogy kövessék és mérlegeljék a Szentlélek sugallatait az egyház vezetésével és kövessék a jó indításokat. A bazilikában esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében.

Pünkösdhétfőn hagyományosan a Budapest második kerületében található máriaremetei kegytemplom kertjében rendezik meg a főegyházmegye ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét, amelynek mottója: a hit kapuja mindig nyitva áll előttünk. Erdő Péter a hit évéhez kapcsolódóan tart előadást 13.30-kor, majd szentmisét mutat be a jelenlévő papokkal.

Bölcskei Gusztáv: Elég a tétovaságból és a kiábrándultságból!

Pünkösdkor Isten legfőbb üzenete az, hogy meg kell változni, hogy "új menetrend szerint és új menetirányba" kell elindulnunk a tétovasággal, a bezárkózással, a haszontalansággal és a léleknélküliséggel szemben - mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök pünkösdvasárnapi igehirdetésében Debrecenben. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Nagytemplomban összegyűlt hívek előtt azt mondta: ha megtartjuk Isten parancsát, megkapjuk a lélek ajándékát. A régi irány, a reménytelenség és a kiábrándultság a lemaradást jelenti. "Új menetrend van, tessék elindulni" - intett a püspök. Jézus szavait idézve azt mondta: "ilyen egyszerű: ha megtartjátok az én parancsolataimat, akkor lélekben egy közösség lesztek. Ha nem, akkor haragos, fásult, lélek nélküli és sokszor lelketlen emberek lesztek, akiknek nincs fogalmuk arról, hogy mi az a menetrend, amit Isten az ő népének ajándékoz és azt mondja, induljatok."

Bölcskei Gusztáv bemutatta a Magyarországi Református Egyház egy idei plakátján látható képet, ahol Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményéhez hasonlóan nem Krisztus tanítványai, hanem ma élő emberek ülnek együtt. "Idősek, fiatalok, fogyatékosok, elesettek. Mind egy asztalnál ülünk" - hangoztatta. Hozzátette: amikor németországi protestánsokhoz is elvitték ezt a képet, akkor sok nyelven indult el párbeszéd fogyatékosok, cigányok, rabok, magyarok és németek között, mindenki meghallgatta a másikat. "A képen ott vannak azok is, akik nem tüntetni mennek a menekülttábor elé, hanem bemennek oda, hogy törődjenek azokkal, akik ide kényszerültek, nem önszántukból" - utalt a püspök a Jobbik szombati demonstrációjára, amelyen a debreceni befogadóállomás elköltöztetését követelték.

Elmondta: Isten akarta szerint tehát pünkösdkor "változik a menetrend", a tanítványainak pedig a nehézségek, a kudarcok, a kiábrándultság ellen újra és újra szólni kell. De hirdetniük is kell az igazságot. Azt az igazságot "amely nem kizárni akar, hanem befogadni, egy asztalhoz ültetni és azt mondani: enyéim vagytok" - hangoztatta a Nagytemplomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt Bölcskei Gusztáv. A püspök utalt a 2009. május 22-i református egység évfordulójára, amikor "a mi menetrendünk változott meg", mondván, ma már elképzelhetetlen lenne a református egyház az egység nélkül. Bölcskei Gusztáv Isten áldását kérte az ünneplő gyülekezetre, majd az istentisztelet a hagyományos úrvacsoraosztással ért véget.

Gáncs Péter: forrássá válhatunk, ha rátalálunk az élővíz forrására, a föltámadott élő Jézus Krisztusra

Pünkösd nem a tömegek ünnepe, hanem a legszemélyesebb ünnep, így találkozik Isten az emberrel - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi prédikációjában Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. Az ünnepi liturgián a püspök igehirdetésében azt mondta: pünkösd az a csoda, amikor ketten találkoznak, elkezdenek beszélgetni és egyre őszintébben választ adni. Ez a két beszélgető fél az Isten és az ember. Gáncs Péter hozzátette: pünkösd arról a csodáról szól, hogy mi, kiszáradt, kiszikkadt, talán kiüresedett, megfáradt emberek egyszer csak forrássá válhatunk, ha rátalálunk az élővíz forrására, a föltámadott élő Jézus Krisztusra.

Az Istennel való találkozásból, párbeszédből, közösségből, kommunikációból igazi élet, új élet születik - fogalmazott a püspök. Az ember rátalál az Istenre, mert az Isten megszólította és emlékeztette arra a küldetésére, hogy "te is adhatnál inni, te is lehetnél forrássá, ha az igazi, tiszta forrásból merítenél". Pünkösd az anyaszentegyház születésnapja. Gáncs Péter az ebből az alkalomból kiadott pünkösdi pásztorlevélből idézve elmondta: napjainkban is létszükséglet az egészséges kommunikáció, hogy "jobban megértsük egymást családban, egyházban, hazában. Nélkülözhetetlen a közös nyelv annak érdekében is, hogy érthetően tudjuk továbbadni a reánk bízott örömhírt".

Az elnök-püspök hangsúlyozta: a legutóbbi népszámlálás adatai azzal szembesítették az evangélikusokat, hogy egyre többen közömbösek az egyház tanítása és szolgálata iránt. Több tízezren vallották magukat evangélikusnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, akikkel - mint fogalmazott - még nem találtak utat egymáshoz. Küldetésük, hogy minden evangélikus érzésű testvérük láthatóan evangélikus legyen, igazi lelki otthonra találjon valamelyik helyi gyülekezetükben. "A pünkösdi lélek mozgósíthat, hogy a jó pásztor nyomában induljunk el az elveszett, elrejtőzött családtagok felkutatására" - közölte. Ebben a kereső szolgálatban segítség lehet a szerveződő hit- és erkölcstan oktatása éppúgy, mint a korszerű kommunikációs eszközök, amelyek azonban nem pótolhatják a személyes kapcsolatot - tette hozzá Gáncs Péter.

A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét. Az ószövetségi korban, Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a "hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét.