A sorban immár a harmadik olyan nagy városrehabilitációs programot nyitják meg Csepelen, amely pályázatok segítségével, az EU-nak is köszönhetően valósulhat meg. Az Ady-projekt és a Csepel Kapuja után most a Csepel déli lakóközpontjának szociális rehabilitációja kezdődik el. A beruházás 1690 lakost érint, s megújul a Szent Imre tér is – mondta Ábel Attila alpolgármester a projekt elkezdéséről szóló tájékoztatóján a polgármesteri hivatalban május 9-én.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy úgyszólván már hazajár Csepelre, mert az utóbbi években több beruházást valósítottak meg a kerületben, mint az ezt megelőző évtizedben. A korábbi fővárosi vezetés magára hagyta Csepelt, ez azonban megváltozott Tarlós István főpolgármester idején. A fővárosi önkormányzat a jövőben is támogatja Csepel erőfeszítéseit, amely láthatóan sokat fejlődött az elmúlt két és fél esztendőben.
Ábel Attila alpolgármester elmondta: a Csepel déli lakóközpontjának szociális rehabilitációjáról szóló támogatási szerződést Németh Szilárd polgármester és Bozzay Péter, a Pro Régió ügyvezető igazgatója írta alá február elsején. Ennek a projektnek a keretében Csepel 1 milliárd 350 millió forintot nyert el, amely összeget többek között panelházak korszerűsítésére, zöldfelületek kialakítására, a Szent Imre tér felújítására fordíthatnak. A munkálatok a Vermes Miklós, a Kossuth Lajos, a Karácsony Sándor utca és a II. Rákóczi Ferenc út által határolt területet érintik.
A projekt kiemelt támogatású, önerő nélküli, 100 százalékos intenzitású, a benne megvalósított panelházas felújítások pedig teljes körűek lesznek. Ez azért is fontos, mert Csepel lakosságának nagyobb része lakótelepeken él, de az első komolyabb városrehabilitációs projektre csak 2009 után, a hasonló településektől jócskán elmaradva kerülhetett sor. Márpedig ha a panelházas lakótelepekre igaz, hogy a kevésbé tehetős családok otthonai, akkor Csepelre ez különösen érvényes.
A kerületünkben elsőként megvalósult, hatezer lakost és 1548 lakást érintő Ady-lakótelep szociális rehabilitációja elnevezésű projekt eredményeképpen az elmúlt években jelentősen javult az ott élők életminősége. Hasonló városrehabilitációs projekt indult el a Csepel kapuja szociális célú városrehabilitációs program néven, melynek megvalósítása jelenleg is tart. A mostani program sorrendben a harmadik, amely itt, Csepelen valósulhat meg, de az első, amelyet teljes egészében pályázati pénzből támogatnak.
A munkálatok 664 lakást és 1690 lakost érintenek majd. A terület 72 százalékban önkormányzati tulajdonban van, a többit társasházak, lakásszövetkezetek vagy magántulajdonú albetétei és más tulajdonú részek alkotják. A projekt főbb elemeit a panelrehabilitáció, a zöldfelületi infrastruktúra fejlesztése, új közösségi tér kialakítása, munkaerőpiaci beilleszkedést és iskolai felzárkóztatást elősegítő tevékenységek teszik ki. Ezen belül csak a panelrehabilitációra 615 millió forint jut, de a projekt érinti a civil szervezeteket, és kiemelkedő célja a lakosság életkörülményeinek javítása is.
Ábel Attila utalt rá, hogy Csepel 2010 óta egyre inkább kikerült Budapest mostohagyermekének sorából. Húsz éven keresztül csak hallgatták a főváros fejlesztési ígéreteit, melyekből jóformán semmi nem valósult meg. Ehhez képest 2010 októberétől radikális változások történtek. Uniós, állami és fővárosi támogatással épültek meg a bicikliutak, a gerincút első üteme, sűrűbb lett a HÉV közlekedése, amik mellett számos más fejlesztés is érintette a csepeliek mindennapjait. Jelenleg a végéhez közeledik Csepel teljes csatornázása is, melynek során 54 km csatornaszakasz került rekordidő alatt a földbe. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az eredeti állapothoz képest minden érintett utat jobb minőségben adnak át a kivitelezők, ami külön örömet jelent azok számára, akik régóta ismerik a csepeli utak minőségét.
Cs. A.