A 2006-2010 közötti négy évben összesen 19 önkormányzati szociális bérlakást pályázhattak meg a csepeli rászorulók. Ezeknek a száma 2011-ben 20, 2012-ben 30, idén pedig 35 volt, ami az előző önkormányzati ciklushoz képest három év alatt is több mint négyszeres növekedés. De az önkormányzat nem ad semmit feltétel nélkül: a pályázat nyerteseit alaposan leellenőrzik, a munkahely pedig már nem hátrány, hanem előny. Azt is elvárják, hogy az új bérlők megbecsüljék, és úgy vigyázzanak a lakásokra, mintha csak a sajátjuk lenne – mondta el a Csepeli Hírmondónak Ábel Attila alpolgármester.

- Melyek a legfontosabb feltételek, ha valaki szociális lakásra pályázik?

- A pályázaton most is azok vehetnek részt, akik legalább három éve csepeliek, azaz itt rendelkeznek bejelentett tartózkodási hellyel. Érvényesen csak egy lakásra lehet pályázni, de előtte mind a 35 lakást meg lehet nézni. Az elbírálás pontrendszer alapján történik, amelybe – többek között - a család nagysága, a jelenlegi életkörülmények és az egy főre jutó jövedelem is beleszámít. A rendszer azoknak kedvez, akik dolgoznak, nem pedig segélyből élnek. Ezt sokan bírálják, de szerintünk nem azoknak kell lakást adni, akik nem csinálnak semmit. A győzteseket le is ellenőrzi az önkormányzat, méghozzá a lakóhelyükön, hogy a csalás lehetőségét a legjobban leszűkítsük. 2010 októbere előtt nem volt ellenőrzés. Nem csoda, hogy – többek között - előfordult olyan nyertes „rászoruló”, akinek egy új Mercedes meg egy teherautó állt egyszerre az udvarán, meg volt olyan is, aki hat hónap után készpénzen vette meg az ingatlan. Mi az ilyen embereket egyáltalán nem akarjuk szociális lakásban, közpénzből eltartva látni.

Minden ingatlannál adott, hogy maximálisan hány tagú család költözhet be, és mekkora anyagköltséggel újítható fel. A felújítást elvárjuk. Az a tapasztalat, hogy aki megdolgozik a lakásért, az jobban ragaszkodik hozzá, jobban kíméli, megbecsüli azt. Vérforraló, hogy sokan milyen állapotokat hagytak maguk után: ezt szeretnénk elkerülni. A felújításra egy év van, az anyagköltség levonható a lakbérből. Jók a tapasztalataink. A pályázatot megnyerők döntő többsége képes volt megfelelni az utólagos feltételeknek is.

- Évek óta növekszik a megpályáztatott lakások száma. Ez hogyan tudta elérni az önkormányzat?

- Nemcsak növekszik a meghirdetett lakások száma, de közben megszüntettük a köznyelvben csak putrinak nevezett, komfort nélküli helyiségek kiadását is. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a penész és az egészségtelen állapotok miatt ezekben embertelen körülmények vannak. Szégyen, hogy az ilyen önkormányzati putrikra 2010-ig egyáltalán pályázni lehetett.

2010 előtt rengeteg üres önkormányzati lakás volt, és a többségük évekig állt üresen. Ez iszonyatos pénzkidobás. Egy MSZP-közeli cégre bízták ugyanis a lakásfelújításokat, ami csillagászati összegekbe került. Ötmillió forintot is kifizettek egy szociális lakásfelújításért, ami miatt idővel már csak az üres lakások töredékét újították fel. Az elődeinket a szociális lakáskiadás helyett valami egészen más érdekelte...

Az új kerületi vezetés a politikai korrupció és pénzszórás megszüntetésével elérte, hogy Csepel önkormányzati kiadásai a 2010-es évhez képest éves szinten több mint kétmilliárd forinttal csökkenjenek. Ebből a sokkal kevesebb pénzből még növelni is lehetett az önkormányzati szolgáltatásokat. Például a közterületek tisztábban tartásával, a közterület-felügyelet létszámának duplára emelésével, a Csevak létszámának megötszörözésével, a HPV-oltás bevezetésével, út- park- és járdafelújításokkal vagy éppen itt, a szociális önkormányzati lakások területén, a kiadott ingatlanok számának sokszorosára növelésével.

A korrupció megszüntetése triplán volt jótékony hatással. Már nem folyik ki pártközeli cégeknek a közpénz, a megüresedő lakások már nem állnak évekig üresen és a beköltözők, mivel a saját munkájukat is beleteszik a felújításba, jobban megbecsülik a csepeli adófizetőktől kapott lehetőséget.

- a -