Súlyosbította K. Tamás és Deme Gábor büntetését másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla április 25-én meghozott jogerős ítéletében. K. Tamás soha többé nem kerülhet szabadlábra, Deme Gábor pedig leghamarabb 36 év múlva bocsátható szabadon feltételesen. K. Ildikó harmadrendű vádlottat, akit a sikkasztás ügyében találták bűnösnek, két év – négy évre felfüggesztett – börtönre ítéltek. Deme Gábor az ítélet indoklása közben rosszul lett; öklendezési roham fogta el, de rövid szünet után folytathatták a tárgyalást.

K. Tamást és Deme Gábort előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolták. A bűncselekmény 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában. A két vádlottat első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék azzal, hogy K. Tamás leghamarabb 40, Deme Gábor pedig 32 év múlva szabadulhat feltételesen. A Fővárosi Ítélőtábla Czine Ágnes tanácsa et az ítéletet súlyosbította.

Czine Ágnes indoklásában azt emelte ki, hogy a csepeli kettős gyilkosság „példátlan bűncselekmény”: noha a tragédia perceit diktafon rögzítette, amely döntő bizonyítékul szolgált, a vádlottak mindvégig tagadták az emberölés elkövetését. A hangfelvételen pontosan hallható, mi történt; még a hangszínekből is jól kivethető, hogy az elkövetők milyen érzelmi állapotban voltak. „Minden szó, minden lövés, minden mozdulat egyértelműen értelmezhető.”

Deme csak a másodfokú perben tagadta, hogy nem az ő hangja hallható, korábban elismerte ezt. K. Tamásnak is utólag „jutott eszébe”, hogy talán mégsem ő beszélt a felvételen. A többi bizonyíték is a két vádlott bűnösségére utal. K. Tamás vérével voltak szennyezettek azok a lövedékek, amelyeket az iskola udvarán rejtett el. A hatalmas lábnyom szintén K. Tamásra vall. A bíróság szerint bizonyított tény, hogy Deme a gyilkosság után cipőt váltott, ezért nem volt véres a lábbelije. Amikor visszatért a gyilkosság helyszínére, eljátszotta, hogy semmi köze a bűncselekményhez.

Czine Ágnes kitért a két vádlott közötti kapcsolatra. Minden amellett szól, hogy K. Tamás feltétlenül lojális volt Deméhez, s csak őt tudta elfogadni főnökének. „K. Tamás Deme érdekében követte el a bűncselekményt, s ez volt az ő igazi motívuma” – fejtette ki a bírónő. K. Tamás hivatkozása, hogy úgymond nem volt érdeke a gyilkosság elkövetése, az ítélőtábla súlyosbító körülményként vette figyelembe. A motiválatlanság ugyanis közveszélyt jelenthet. Az ítélet súlyosítását indokolja az is, hogy K. Tamás hidegvérűen, kivégzésszerűen, tettének megbánása nélkül vett részt a bűncselekményben. Enyhítő körülményt nem találtak.

Deme esetében szintén nem említettek enyhítő körülményre utaló momentumot a gyilkosság kapcsán. Büntetési tételének emelését az indokolja, hogy „magatartása felbujtásra utal”, az eljárás folyamán nyilvánvalóan végig tagadott és semmiféle megbánást nem tanúsított.

Csarnai Attila