Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés!
Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága nagyon rossz és elfogadhatatlan döntést hozott arról, hogy 2020-tól az olimpiai sportágak listájából „kihagyhatónak” ítélte a birkózást.
Az Egyesült Államoktól Iránig, Oroszországtól Mongóliáig, Bulgáriától Svédországig, és még sorolhatnám, hatalmas ellenállást, tiltakozást és a birkózás melletti kiállást, érvelést, a birkózás olimpián tartása érdekében kifejtett kampányt és lobbyt eredményezett e meggondolatlan és megérvelhetetlen NOB-döntés. Olyan összefogás történt, ami példaértékű az egész világ számára. Az amerikai és az iráni birkózó szövetségek elnökei elhatározták, hogy közösen lépnek fel, s egymást megölelve üzenték a világnak, hogy a birkózás, a sport nyelve a béke és a szeretet.
Ma a Magyar Országgyűlés is azért tárgyalja az előttünk fekvő országgyűlési határozatot, hogy kinyilvánítsa, nem ért egyet a NOB döntésével, ellenben a leghatározottabb módon kiáll az mellett, hogy ez az ősi sportág, amely nagyon komoly hazai tradícióval és eredményekkel rendelkezik, megmaradhasson a nyári olimpiai játékok versenyszámai között.
Tisztelt Képviselőtársaim!
A görög olimpiák öt számából az egyik a birkózás volt, ennek emlékét őrzi ma a kötöttfogás másik elnevezése: a görög-római birkózás.
Az 1896-ban Athénban rendezett első újkori olimpia kilenc sportágából is az egyik szintén a birkózás volt. Azóta is, leszámítva az 1900-as olimpiát, minden nyári játék szereplője. 108 évvel később, a 2004-es athéni olimpián már a női szabadfogású birkózás is bemutatkozott. Tavaly Londonban hét-hét férfi szabad- és kötöttfogású, és négy női szabadfogású aranyérmet osztottak ki. A magyar birkózók összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet nyertek az olimpiai játékokon, ezzel ez hazánk negyedik legeredményesebb sportága. Sorrendben az első aranyat Weisz Richárd szerezte 1908-ban Londonban, az utolsót Majoros István 2004-ben Athénban. Kozma István kétszeres bajnokunk tokiói címét Mexikóvárosban is meg tudta védeni.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Csepeliként, volt ifjúsági birkózóként, s most már a fiáért szurkoló apaként is negyven éve követem nyomon kerületem birkózó életét.
Csepelen nagyon népszerű és eredményes volt a birkózás, de már a 90-es évek legelején komor felhők gyülekeztek a sportág egén. A Csepel Művek pártvezérei alapítványi formába szervezték ki a Csepel SC-t, így annak ingatlanjai, költségvetése szabad prédává vált.
Azonban a csepeli birkózás még azt is túlélte, hogy felelőtlen és minden hájjal megkent MSZP-s politikusok, az elv- és üzlettársi off shore cégekkel összejátszva, a magyar igazságszolgáltatást megcsúfolva, lenyúlták a birkózócsarnokukat, tönkretették anyaegyesületüket, a Csepel SC-t. Egy, azóta elhunyt kiváló mesteredző mindezt így fogalmazta meg. „kilopták alólunk a birkózószőnyeget”.
Birkózóink azonban nem adták fel, mert a birkózás kitartásra, elszántságra, összefogásra és tisztességre nevelte őket. Aki állt már birkózószőnyegen, vagy szurkolt egy birkózóversenyen, az tudja, hogy a győzelem egyik kulcsa a kitartó edzőmunka, a hosszú felkészülés, a másik pedig a pillanatnyi elszántság, a győzelembe vetett hit.
Bár a birkózás egyéni sportág, de a szőnyegen ellenfélként összekapaszkodókat együtt buzdítják csapattársaik, edzőik. S a végső győzelem öröme is közös: az egyesület, a válogatott, a város, az ország, a világ együtt ünnepli és tiszteli a bajnokot.
Kisgyerek-koromból emlékszem, Hegedűs Csaba 1972-es müncheni olimpiai győzelmére. Apámmal néztük a tv-n, hogy mit művel, az egy évvel korábbi világbajnokság Tuskirálya az orosz Nazarenkóval. Végül Hegedűs Csaba szerezte meg hazánk századik olimpiai aranyérmét. Én az ő példájának hatására kezdtem el birkózó edzésekre járni.
Bár nagyon szerény körülmények között éltünk, de az edzésekhez – a már említett példaképen és atyai biztatáson kívül – csak egy klott gatyára meg egy pár tornadorkóra volt szükségem.
Igen, a birkózás a legszegényebb sorban élőknek is lehetőséget ad a kiemelkedésre, a sikerélményre. Igen, a birkózás a leghátrányosabb helyzetűeknek is esélyt ad egy jobb, egészségesebb életvitelre, őket is megtanítja arra, hogyan lehet tisztességgel előbbre jutni. Nekik is megmutatja, ahhoz, hogy sikeresek legyünk, először magunkat kell tudni legyőznünk.
Tisztelt Országgyűlés!
Nekünk, csepelieknek nagy birkózó elődeink, példaképeink vannak. Elég csak, a máig egyedüliként szabadfogású világbajnok Kovács Istvánra gondolnunk. Az 1979-es San Diego-i bajnok, a moszkvai olimpián abszolút esélyesként indult, de már az elején kificamodott a válla. Azonban nem adta fel, s gyakorlatilag fél kézzel végig birkózta az olimpiát, végig verte a világot, s bronzéremmel térhetett haza. Többek között az ő példája adott edzőinknek reményt, hogy nagy erőfeszítések árán, nehéz körülmények között is tovább vigyék a birkózás szellemét. Utánpótlás versenyzőinknek pedig példaképként sugároz erőt az olimpiára, világversenyekre való kijutáshoz.
Ma a Csepeli Birkózó Klub a szabadfogás minden korcsoportjában, a Csepeli Amatőr Birkózó Iskola az utánpótlás területén egyaránt az ország élmezőnyébe tartozik. Nem a véletlen műve, hogy a Magyar Birkózó Szövetség 2011 novemberében a Birkózás Városa címet adományozta Csepelnek.
Tisztelt Országgyűlés!
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága még kijavíthatja szégyenletes döntését, s május végén, Szentpéterváron még visszahelyezheti a műsorba a birkózást. Ehhez azonban olyan nemzetközi és sportdiplomáciai nyomásra van szükség, amely jobb belátásra bírja a NOB-ot. Nekünk, magyaroknak, a birkózás olimpiai sportágként való megtartása viszont nemzeti ügyünk. Ezen a ponton találkozik Magyarország és a Nemzetközi Birkózó Szövetség, a FILA érdeke. Ennek a közös érdeknek a parlamenti és kormányzati képviseletéről szól a Ház előtt fekvő országgyűlési határozati javaslat is.
Másrészről erkölcsi kötelességünk a birkózás melletti kiállás. Nem engedhetjük, hogy Szombathelytől Békéscsabáig, Karcagtól Ceglédig, Ferencvárostól Angyalföldig, Újpesttől Csepelig kárba vesszen a birkózást választó gyermekeink edzésmunkája, kitartó küzdelme, széthulljon mindennapi álmuk, értelmét veszítsék példaképeik verejtékes eredményei.
fotó (birkózók): Kitzinger Adrienn - Csepel.hu