Február 16-án, szombaton került sor az Erdei Éva Galéria Kvasznay Péter termében a Tormay Cécile Kör prózás, zenés előadására. Rövid megnyitójában Erdei Éva elmondta, a Bujdosó könyv elolvasása után, annak hatásaként került Mátraházára, ahol a Magyar Örökség Díjas írónő tiszteletére emlékülést tartottak és felavattak egy adományokból felállított emlékoszlopot. Ott ismerte meg Jobbágy Évát, a Tormay Cécile Kör alapító vezetőjét.

Az írónő által szerkesztett Napkelet című irodalmi és kritikai folyóirat megalapításának idén van a 90. évfordulója, ezért úgy gondolta, színvonalas előadással lepi meg csepeli rajongóit.

Jobbágy Éva prózában idézte fel Tormay Cécile egy-egy művének főbb gondolatatit. A felolvasások  között pedig  lánya, - Dévai Nagy Kamilla tanítványa -, Koncsos Melinda, a Krónikás Zenede tagja híres költők idevágó verseit adta elő kellemes énekhangján, amit sajátos gitárjátékával színesített.

Mint megtudtuk, az írónőt kétszer jelölték irodalmi Nobel-díjra, ám itthon művei még a rendszerváltást követő években sem igazán voltak ismertek széles körben hazánkban. Egészen 1945-ig érettségi tétel volt hiteles élete: igazi példaképnek lehetett állítani a magyar ifjúság elé.

Jobbágy Évát arról kérdeztem, miért hozta létre a Tormay Cécile Kört? „A lányom ajánlotta a Bujdosó könyv elolvasását, amelyet megfogadtam. Tartalma nagy hatással volt rám. Szép lassan ki is olvastam. Ekkor határoztam el, hogy minden művét megforgatom és továbbítom a jövő nemzedékének.”

Mindezekhez nem kevés mecenatúra és segítség kell. „Valóban. Nagyon sokan mellém álltak: köztük híres művészek és közéleti emberek is. Neveket nem akarok most felsorolni, mert nem szeretném ha valaki kimaradna, illetve a hely is kevés lenne. Amit kiemelnék: mellém állt a Magyar Írószövetség. Magam is vallom az írónő azon gondolatát miszerint: „egy szál kardban van a többi kard győzelme”- az ő kardja a tolla volt.”

A tapsokból, gratulációkból világossá vált: van létjogosultsága a Tormay Cécile Körnek.

Czapp József

fotó: Zarándi Bence