Polgármester Úr, Kedves Kollégáim és Barátaim!

Az utcanévtábla üzenet, amely arra hív fel, hogy ismerkedjünk a névadóval és tanulni tőle. Mit tanulhatunk Teller Edétől, aki 10 éve távozott el, és éppen 20 éve járt itt, Csepelen?

Vermes Miklós, a mi „Muki bácsink” 3 éves volt, amikor Teller Ede 1908-ban Budapesten megszületett. Már gyermekként szerelmese lett a számok világának, a zenének és a magyar költők verseinek. Amikor tíz évesen a Pázmány Péter Tudományegyetem Trefort utcai gyakorlóiskolájának tanulója lett, már németül és angolul is értett. 1925-ben, amikor érettségizett Teller Ede már a középiskolai matematikai és fizikai versenyek egyik győztese volt, majdnem profi zongorista, és a magyar irodalom legszebb verseinek ihletett tolmácsolója volt.

1925-ben a József Nádor Műegyetem vegyészmérnöki karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, de a következő évben már az akkori világ egyik vegyipari központjának, Karlsruhenak egyetemén tanult matematikát, kémiát és fizikát. Itt ébredt tudatára annak, hogy – ahogy később írja — „ami ifjúságom idején a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, talán még szebb, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene”.

18 évesen belevetette magát az 1926-ra éppen kialakuló új természettudományos világkép, a kvantummechanika tanulmányozásába. Ekkorra Planck, Einstein, Rutherford, Marie Curie, de Broglie, Bohr, Schrödinger és az ifjú Heisenberg munkássága nyomán megszületett az anyag belső világát is megmagyarázó, a kémiát és a fizikát egyesítő kvantumfizika.

A 18 éves Ede kereste a legjobb iskolát, a legkiválóbb mestert. Karlsruhéból a Müncheni egyetemre ment, majd hamarosan Lipcsében jelentkezett az akkor újonnan kinevezett 27 éves professzornál, Werner Heisenbergnél, akinek doktori iskolájában 1930-ban, 22 évesen, a hidrogén-molekula-ion ma is érvényes elméletének  kidolgozásával doktorált.

Göttingában kapott kutatói állást, de a nagyszerűen induló fiatal kutatónak három év múlva, 1934-ban már menekülnie kellett Németországból. Niels Bohr a Koppenhágai Elméleti Fizika intézetébe hívta, ahol nagyszerű csapat dolgozott, többek között George Gamow, a későbbi szerzőtárs és Nobel-díjas jó barát. 1934-ben itt kötött házasságot, Harkányi-Schütz Auguszta Máriával, „Micikével”, aki élete végéig szeretett társa és hűséges segítője lett.

A közben Amerikában, a Goerge Washington Egyetemen professzori állást elnyerő Gamow 1935-ben társ-professzornak meghívta az akkor 27 éves Edét, aki így amerikai egyetemi tanár, 1941-től amerikai állampolgár lett.

Az intenzív kutatómunka évei folytatódtak. 1936-ban Gamow-val együtt adtak magyarázatot az atommagok betabomlására, 1937-ben született a fizikai-kémia ma is fontos JahnTeller-törvénye, és 1938-ban a csillagok, közöttük a Nap energiatermelését a magfúzióval magyarázó GamowTeller elmélet.

33 éves, amikor az atombomba fejlesztését kitűző „Manhatten Project” munkatársaként együtt dolgozott Enrico Fermivel és Robert Oppenheimerrel. Chicagoba, Berkeley-be, majd Los Alamosba vezetett az útja.

1947-től Teller Ede lett az energiatermelő atomreaktorok biztonságával foglalkozó állami bizottság elnöke. Az Egyesült Államok Reaktorbiztonsági Bizottsága minden tervezett reaktort megépítése előtt bevizsgált, mindig az elképzelhető legnagyobb üzemzavarokat is feltételezve. E kutatás kapcsán ismerte fel a „Teller-effektust”, amely a neutron láncreakció megszaladásának veszélyére mutatott rá. A Bizottság javaslata alapján leállították és betiltották az u.n. grafitvíz reaktorok üzemét. A Szovjetúnióban tovább működtek e veszélyes reaktorok, és 1986-ban Csernobilban a Teller által előre jelzett „megszaladás” súlyos tragédiához vezetett.

Az amerikai atomreaktorok biztonságának elérésében Teller Edének elévülhetetlen érdemei vannak. Nevéhez fűződik az inherensen biztonságos u. n. TRIGA reaktorok kidolgozása.

Éppen húsz éve annak, hogy Teller Ede Micikével együtt itt járt Csepelen, a ma már Károli Gáspárról elnevezett, akkor még Tanácsház utcában.

Teller Ede – ahogy a legkiválóbb csepeli fizikatanárok, Vermes Miklós, az itt ülő Krassói Nelli is — mindig szívén viselte a természettudományok tanítását és a természettudományos műveltség terjesztését.

Aggodalommal figyelte, hogy a természettudományos „írástudatlanság”, és a tudománytól és eredményeitől való félelem napjainkban vészesen terjed.

Küzdeni próbált a tudatlanság, az áltudományok és az ostoba tévhitek ellen. „Physical Sciences Appreciation Course”-okat tartott.

A modern természettudomány kritikus problémáit megmagyarázó előadás-sorozatot tartott, amiről könyv is készült: Conversations on the Dark Secrets of Physics címmel. Ezt fordította magyarra Csurgayné Ildikó, és e közös munkához kapcsolódva került sor Teller Ede és Micike csepeli látogatására is.

A magyar fordítás címe A fizika nagyszerű, mert egyszerű. Nem véletlenül.

Teller Ede meggyőződése volt, hogy ugyan sokan azt gondolják, hogy napjainkban a tudás oly gyorsan nő, hogy képtelenség követni, ez egyszerűen nem igaz!

„A természettudomány a logikát és az egyszerűséget keresi – és találja meg – a természetben. A matematika pedig arra törekszik, hogy az emberi gondolkodásban teremtsen rendet és egyszerűséget.”

A természettudományos és matematikai műveltség birtokában, ahogy egyre több dolgot megértünk, egyre egyszerűbbnek látjuk az anyagi világot. Egyre egyszerűbbnek és egyre gyönyörűbbnek.

„A ma tudománya a holnap technológiája” – mondta gyakran. A huszadik század gyermekei ezt sokszor megtapasztalhatták, de a természet megértése nemcsak hasznos. A természet ismerete csodálatos szépségeket tár fel, és tanulásaművelése sok öröm forrása is.

A természettudományos írástudatlanság nemcsak az emberi életet magát veszélyezteti, nemcsak a megélhetéstől fosztja meg a családokat, de az élet sok örömétől is.

Középiskolában tett látogatása során így szólt egy aggódó diákhoz: „Nincs okod a félelemre, ne félj. Van fejed és van szíved. … és én hiszem, hogy a fejed és a szíved jól együtt tudnak működni”.

Amikor 56 éves távollét után, először hazatért, 1990-ben, meghatódva találkozott újra szeretett Budapestjével. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, visszakapta magyar útlevelét, és ezt követően rendszeresen hazalátogatott. Sokan találkozhattunk vele, tanulhattunk tőle, nemcsak fizikát, de bölcs hazaszeretetet is.

„… hosszú éveken át nem léteztem Magyarországon. 80 születésnapom táján újjá születtem. Most, mint ilyen újjá született magyar mutatkozom be önöknek” – mondta.

Az utcanév tábla emlékeztessen bennünket, de különösen az ifjúságot Teller Ede világraszóló eredményeire, hazatérésére, és tanítson a természettudományok, a zene, a magyar nyelv és irodalom szeretetére. Tanítson egymás tiszteletére, azaz a bölcs hazaszeretetre.