A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók kedden megállapodtak a minimálbérről és a garantált bérminimumról – jelentette be Giró–Szász András kormányszóvivő, szerdán. A kabinet a korábbi bejelentésnek megfelelően elfogadta a gáz, a villany és a távhő hatósági árának 10 százalékos csökkentését. A szóvivő kifejtette: a minimálbér infláció feletti növeléséről állapodtak meg a felek, így 2013-ban az 5,34 százalékkal fog növekedni. Mint mondta: a központi költségvetésre ez az intézkedés mintegy 12,5 milliárd forintos hatással lesz. Hozzátette: a bérminimum 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik.
A kormányszóvivő a szakszervezetek álláspontját ismertetve elmondta, hogy az általuk végzett kalkuláció szerint a bérminimum és a minimálbér emelés az átlag magyar családok vásárlóerejét 2,2 százalékkal növeli a 2013-as évben.
Erre az elmúlt 20 évben nem volt példa
Mindezek mellett a kormány a korábbi bejelentésnek megfelelően szerdán elfogadta a gáz, a villany és a távhő hatósági árának 10 százalékos csökkentését. Giró – Szász ennek kapcsán megjegyezte, hogy az intézkedés szintén a kabinet azon programjának egy újabb eleme, amellyel a magyar családok vásárlóerejét akarja növelni. Ezen döntések nemcsak nemzetgazdasági szempontból értelmezhetőek, hanem a családok terheinek jelentős csökkenését eredményezi, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa – mutatott rá. Hozzátette: a gáz-, a villany- és a távhőár csökkentésének végrehajtására és ellenőrzésére a kabinet egy négytagú bizottságot hozott létre - az NFM, az NGM, az Emmi és a Miniszterelnökség részvételével -, melyet Fónagy János államtitkár vezet.
350 százalékos profitra tettek szert a szolgáltatók
A szigorú ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusok kialakítását a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy biztosítva legyen az, hogy valóban a szolgáltatók viselik a terheket. Ezzel összefüggésben megjegyezte: 1995-ben mintegy 250 milliárd forintért privatizálták a jelenlegi szolgáltatók a teljes szektort, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a magánosítást biztosító kormánydöntés négy nap alatt született meg, és két nap múlva alá is írták a szerződéseket. Mindezek kapcsán Giró – Szász András felidézte azt is, hogy a szolgáltatók az elmúlt időszakban átlagosan évi 20 százalékos haszonra tettek szert, valamint a befektetéshez viszonyított 350 százalékos profitot termeltek ki. Ismertette azt is, hogy 2002 és 2010 között 206 százalékkal növekedett a gázár és száz százalékkal a villanyár. Ugyanakkor szólt arról is, hogy egy átlag magyar család jövedelmének 30 százalékát költi rezsire jelenleg. Giró – Szász András összeghasonlítási alapként egy friss uniós statisztikára hivatkozva kijelentette: a vásárlói paritáson alapuló felmérés azt mutatja, hogy a gáz és villany tekintetében hazánk a második legdrágább ország.
Giró-Szász András kifejtette, Magyarország az egyik legdrágább országnak számít az Európai Unióban a gáz és a villanyárak tekintetében. A visegrádi országok átlagától nagyságrendekkel eltérünk, az uniós átlag pedig a magyar mérőszámok körülbelül kétharmadának felel meg – mondta. Hozzátette, az előző két év gazdaságpolitikájának köszönhetően, amely konszolidálta a magyar államháztartást és megnövelte a kormány mozgásterét, a kabinet egyértelműsítette a közteherviselést, amit stabilan beépített adópolitikájába. Ezek az elemek arra bátorították a kormányt, hogy elég erősnek érezze magát ahhoz, hogy a lakosság érdekében ezeket a lépéseket véghezvigye – utalt a gáz, villany és távhőárak tíz százalékos csökkentésére vonatkozó döntésre a kormányszóvivő.
Minőségi képzés
A diákhitelre vonatkozó kérdésre Giró-Szász András úgy válaszolt, a felsőoktatással kapcsolatos polémia „alapvetően félreviszi a fókuszát ennek a kérdésnek”. Egyértelmű, hogy a magyar felsőoktatási rendszer, abban az állapotban, amelyben a jelenlegi kormány örökölte fenntarthatatlan, nemcsak anyagi, hanem minőségi szempontból is – húzta alá Giró-Szász. Felidézte, 2002-ben a felsőoktatásban a főiskolát végzettek között 8.4 százalékos volt a munkanélküliség, ez a szám 2010-re 31 százalékra, azaz három és félszeresére emelkedett.
A felsőoktatás szerkezete, minősége, a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket, akik nehezen tudnak elhelyezkedni a piacon, mert nem versenyképes a diplomájuk. Vannak olyan szakok Magyarországon, ahol kimutatható, hogy lényegében munkanélkülieket képeznek. Ez megengedhetetlen. Ezért fontos, hogy az állam egy olyan rendszert hozzon létre, amely egyszerre oldja meg azt a kérdést, hogy minőségi legyen a képzés és azt is, hogy aki bekerül az egyetemre, az el is végezze azt – szögezte le Giró-Szász András.
A kormányszóvivő kitért rá, ma az unió 27 tagállamából nyolcban nem kell semmilyen módon fizetni a felsőoktatási képzésért. A többinél vagy tandíjat, vagy egyéb jellegű juttatást kell fizetniük a diákoknak – ismertette Giró-Szász András hozzáfűzve, a diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül léphessenek be a felsőoktatásba.
Számtalan szakmai szervezet fejezte ki ellenérzését a felsőoktatási koncepcióval kapcsolatban. Ezen szakmai szervezetek az esetek száz százalékában azért ellenérdekeltek, mert a saját hatásköreiket csökkenti az új elképzelés – húzta alá Giró-Szász András. Példaként említette, a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok. Elmondta, azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a koncepcióval szemben, amelyeket az nem is érint, mert a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd.
A kormányszóvivő leszögezte: ezen szabályozások világossá teszik azt is, hogy közpénzen – legyen az állami ösztöndíj, félösztöndíj, vagy kamattámogatású diákhitel – meghatározott időt lehet eltölteni a felsőoktatási intézményben. Ösztönözni kell az egyetemekre, főiskolákra járókat, hogy végezzék el ezeket a felsőoktatási intézményeket, és ne forduljon elő, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 9, 11 vagy 12 éve lépett be az felsőoktatásba, és azóta sem hagyta el azt – fűzte hozzá. További példaként említette, hogy van olyan jelenlegi hallgatói önkormányzati vezető is, aki már 2010 márciusában kijelentkezett az egyeteméről. Ezeket az anomáliákat hivatott megoldani az új felsőoktatási koncepció, melynek célja ezen kívül a hosszan fenntartható, minőségi felsőoktatás biztosítása a jövő diákjainak – hangsúlyozta Giró-Szász András.
(fidesz.hu)