Harmincról húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje, és gyorsabb lesz az erkölcsi bizonyítványok kiadása is annak a törvénynek az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését - amely rendelkezik a schengeni rendszerrel összefüggő információcseréről, rendészeti tárgyú törvények módosításáról, valamint a közigazgatás-fejlesztési Magyary-programmal kapcsolatos kérdésekről - 288 igen, 55 nem és egy tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők.
A jogszabály lehetővé teszi a belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági eszközének, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) második generációjának magyarországi alkalmazását.
Emellett a törvénymódosítás - a Magyary-programmal összefüggésben - januártól harmincról húsz napra csökkenti az útlevél kiadásának határidejét, továbbá egységesíti és ezzel gyorsítja az erkölcsi bizonyítvány kiadását, amihez egyszerűbben kitölthető formanyomtatvány is készül majd.
Gyorsul a külföldről behozott járművek származásának ellenőrzése is, az elfogadott jogszabály szerint ugyanis közvetlen kapcsolat lesz a SIS-rendszer és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) között.
A jogszabály továbbá bővíti a diákhitel-szervezet által a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából igényelhető adatok körét. Hosszabb távon ugyanis kapcsolati kód használatának biztosításával a diákhitel-szervezet automatikusan értesítést kaphatna a hitelfelvevő személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából a kölcsönt felvevő adatainak változásáról. Így a diákhitel-szervezet ügyfelei az adatmódosítások személyes benyújtása és egyeztetése helyett elektronikus úton is bejelenthetnék a változásokat.
A jogszabály emellett lehetőséget teremt az Országgyűlési Őrségnek, hogy a személy- és létesítménybiztosítási feladatai során az érintett személyek személyazonosságának kétséget kizáró megállapítása érdekében hozzáférjen a személyi adat- és lakcímnyilvántartáshoz
Adómentesen nyújtható támogatás a rászorulóknak a digitális átálláshoz
Jövedelemadó-mentessé teszi a szociálisan rászorulóknak a digitális átálláshoz nyújtott állami támogatást a parlamentben hétfőn elfogadott törvényjavaslat.
Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő törvények módosítását 288 igen szavazattal, 62 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A kormánypárti és a jobbikos képviselők igennel, az MSZP és az LMP politikusai nemmel szavaztak.
Jelenleg még nagyjából 572 ezer háztartásban kizárólag hagyományos, analóg földfelszíni sugárzású televízióadást néznek az emberek. Ezek zömében szociálisan rászorulók élnek, ők az analóg műsorszórás lekapcsolása után nem jutnának hozzá a tévék adásaihoz. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezért egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatást nyújt a leginkább rászorulóknak a set-top boxok, vagyis a digitális vételt lehetővé tevő készülékek beszerzéséhez.
A most elfogadott változtatások értelmében a jogosultak személyes megkeresését és tájékoztatását, illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi, segítséget nyújtanak hozzá a települési önkormányzatok és a járási hivatalok.
A módosítás emellett tiltja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók külön díjat számoljanak fel a számla kiállításáért, függetlenül a számla formájától vagy a befizetés módjától. Így tilos lesz díjat felszámolni a sárgacsekkes befizetések után. Azt azonban megengedi a jogszabály, hogy a szolgáltató kedvezményt nyújtson az elektronikus számlát igénylőknek, a számlát bankkártyával, csoportos beszedési megbízással fizetőknek.
Az előfizetői szerződések, valamint a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek kizárólag az előfizetőnek előnyös módon változtathatók a jövőben, vagyis a szolgáltató egyoldalúan nem módosíthatja a feltételeket az előfizetők kárára például akkor, ha jogszabály adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő neki.
A frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásokban hozott hatósági döntés bírósági felülvizsgálata az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül. Az elsőfokú bírósági döntéssel szemben rendes jogorvoslatra van lehetőség.
A törvény nagy része a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba, míg a frekvenciajogosultsággal kapcsolatos felülvizsgálat szabályozása 2013. január 1-jén.
Nagyobb hatáskörük lesz a kormánymegbízottaknak a kiemelt ügyekben
Soron kívüli feladatvégzésre vagy mulasztás pótlására utasíthatják a jövőben a kormánymegbízottak az eljáró hatóságok vezetőit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyében.
Az erről szóló törvénymódosítást hétfőn - 243 igen szavazattal, 103 nem ellenében - fogadta el a parlament a fideszes Navracsics Tibor és frakciótársa, Szabó Erika javaslatára.
A kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokra kijelölt kormánymegbízottak a kabinet tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek vezetői esetében nem lesznek jogosultak utasítást adni.
Egy beruházás kiemeltté nyilvánítása azért lényeges, mert ilyenkor a kérelmeket soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő pedig legfeljebb két hónap, sőt bizonyos esetekben ennél is rövidebb.
A hétfőn elfogadott törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(MTI-fidesz.hu)