Könnyű félrediagnosztizálni, mert a tünetek sokféle bajra utalhatnak. Pszichózis, stroke, infarktus gyanúja is felmerülhet, ha a beteg rossz közérzetre, fejfájásra, szédülésre panaszkodik, hiszen az oxigénhiány, ami ráadásul zavartsággal, bénulásos jelekkel is társulhat, nem csak szén-monoxid-mérgezés következménye lehet.

A fűtési szezonban jóval gyakoribb a szén-monoxid okozta rosszullétek száma, ám nem árt tudni, hogy minden időszakban, akár a kánikula kellős közepén is előfordulhatnak mérgezéses esetek. Több esetben nem csupán az emberi gondatlanság vezethet bajhoz: főleg a viharos szélnek lehet jelentősége a szén-monoxid-mérgezésben, mert ennek hatására megváltozhatnak az épületben a levegőbevezetésének vagy az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok. A következmény pedig az, hogy a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése nem megfelelő. A füst elvezetését egyrészt a kémény eltömődése, vagy a nem megfelelően méretezett kémény okozhatja. S hogy mi akadályozhatja meg az égéstermék távozását? Például egy helyéről kiesett tégla, vagy éppen egy madárfészek okozta torlasz is a baj okozója lehet.

Végzetes hibák

A lakásban a nyitott égésterű tüzelőberendezések okozhatnak bajt, ezek közül is elsősorban a gázkészülékek (cirkók, átfolyós vízmelegítők). Sokszor a kellő körültekintés hiánya miatt alakulhat ki akár életveszélyes mérgezés is, és ez nem csak a gázszerelő, hanem a mi gondatlanságunk következménye is lehet. Hogy csak néhány példát említsünk: ha letakarjuk a fürdőszobai szellőzőrácsokat, vagy légelszívót építünk be egy olyan helyiségbe, ahol fokozott légzárású ablakok vannak, könnyen baj lehet. De az is előfordulhat, hogy az építkezés vagy a lakás átalakítása során önkényesen figyelmen kívül hagyjuk a hatósági előírásokat. Ez utóbbi például akkor fordulhat elő, ha egy új tüzelőberendezést a régi kéménybe kötnek be úgy, hogy ennek sem ellenőrzése, sem esetleg szükséges átalakítása nem történik meg.

Megtévesztő tünetek

Mivel a szén-monoxid teljesen szagtalan, sokszor csak a rosszullét figyelmeztet arra, hogy valami gond van. Fejfájás, hányinger, fülzúgás, szédülés a kezdeti tünetek: ezeket sokan csak múló rosszullét jeleinek hiszik, nem is gondolva arra, hogy mérgezés állhat a gyengeség mögött. Ha továbbra is beszívjuk a szén-monoxidot, erőteljesebb állapotromlás léphet fel: izomgörcs, bénultság, fulladás, eszméletvesztés is kialakulhat, de még ezek a tünetek sem mindig egyértelműek – ezért is fordul elő, hogy infarktus vagy agyvérzés gyanújával érkezik a beteg a kórházba. Abban az esetben mindenképpen szén-monoxid-mérgezésre kell gyanakodni, ha a beteg potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodott (kazánház, garázs, fürdőszoba), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeztek a panaszok.

A gázmérgezést megelőzhetjük az előírásosan telepített és lelkiismeretesen karbantartott, átvizsgáltatott berendezésekkel és a kéményekkel. Ám ezek mellett sem árt, ha olyan érzékelőt is beszerzünk, ami jelzi, ha megemelkedik a levegő szén-monoxid-koncentrációja.

A cikknek szomorú aktualitást ad, hogy október 12-én, Csepelen két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben egy Bajcsy-Zsilinszky úti lakásban.