A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolában hosszú szünet után ismét elindult a sportosztály. Jenei János testnevelővel beszélgettünk.

- Szeptemberben 17 fővel – 9 fiúval és 8 lánnyal – indult el ismét a sportosztály. A jelenlegi tagozat diákjait a Vermes, a Karácsony, a Kék és a Széchenyi iskolákból verbuváltuk össze: vannak köztük focisták, kézilabdázók, vívó és vízilabdás is.

Ettől a tanévtől mindennapos a testnevelés óra, így még intenzívebb a sporttal való kapcsolat, ám természetesen ez nem mehet a tanulás rovására. A speciális tanmenet kialakításakor minden szempontot figyelembe vettünk: az egykori testnevelés tagozat tanrendjét fésültük át a kor feltételeinek megfelelően, a sportágak sajátosságait figyelembe véve.

Figyelemreméltó, hogy az osztály háromnegyedének 4,0 feletti a tanulmányi átlaga, ami azt hiszem, önmagáért beszél. Jól jellemzi a tanulás fontosságát az is, hogy heti 3+2 nyelvórájuk van a diákoknak, kiemelt hangsúly kerül a számítástechnika oktatásra, de a többi tantárgy is megfelelő arányban szerepel az órarendben.

- Milyen a viszony a kerületi sportegyesületekkel?

- Nagy segítséget kaptunk az intézmény falain belül működő Csepel DSE kézilabda klubtól, illetve a Csepel FC-től: az edző, Németh Gábor egykoron maga is a Széchenyi iskolába járt sportosztályba, így nem volt nehéz meggyőznie tanítványai közül néhányat, hogy az őszt már nálunk kezdjék el. A csepeli sportegyesületekkel általánosságban jó viszonyt ápolunk, a további cél az, hogy ezt még jobban kiszélesítsük. Nem kis büszkeséggel mondhatom például, hogy egy diákolimpiai bajnok vívó is erősíti az osztályt, remélem az ő példája is „ragadós lesz!” Nélkülözhetetlen segítség a Csepeli Öttusa és Vizi Sport Egyesület támogatása is, akik nagy szerepet vállaltak magukra az osztály népszerűsítésében, és bízunk benne, hogy öttusázó is csatlakozik hozzánk a közeljövőben.

- Hogyan fogadták az osztályt az iskolában?

- Már most hallani olyan, más osztályba járó diákról, aki szívesen jönne át a félévben, annyira megtetszett neki a dolog. A tanárok maximálisan tolerálják, ha egy tehetséges sportolónak egy hosszú hétvégére versenyre, vagy edzőtáborba kell vonulnia, s emiatt kikérik az iskolából. Ilyenkor segítik a felzárkózásban, amit az intézményben működő tanulószoba is elősegít.

- Kire bízták a sportos nebulókat?

- Egy ízig-vérig csepeli kötődésű tanár, Csányi László felügyeli a kis csapatot, aki a Karácsony iskolából érkezett hozzánk, és a Csepel DSE-ben oktatja kézilabdára a fiatalokat.

-  Hosszú volt az út idáig...

- Több éves munka eredménye, hogy most végre ezek a gyerekek, ilyen körülmények között kezdhették el a tanévet. Egy komplex tervet tettünk le az önkormányzat asztalára, ami szerencsére jó fogadtatásra talált, és külön öröm, hogy a döntéshozók ellenszavazat nélkül szavaztak bizalmat 4 évre a sportosztálynak.

- Adottak-e az infrastrukturális lehetőségek?

- Azt gondolom igen, bár természetesen lehetne még min javítani. Ennek egyik fontos mérföldköve lehet a Csepel Diáksport Egyesület tornacsarnok-építési projektje, amit mi magunk is támogatunk.

- Jövőre indulhat egy újabb osztály?

- Minden esély megvan rá! Már most is várjuk az érdeklődőket, és a jelenlegi osztály működésének esetleges hibáiból okulva, a következő tanévben próbálunk még jobb feltételeket biztosítani, felhasználni az idei osztállyal szerzett tapasztalatokat. Nálunk percre pontos heti rend alapján vesznek részt az oktatásban a gyerekek, ami a fegyelemre is megtanítja őket, s ha nem is lesznek belőlük élsportolók, ebből az életben is profitálhatnak majd!

Légrádi G.