Ki ne hallott volna már egy termékbemutatóról? Általában szórólapokon, telefonon invitálják rá az embereket, ahol ajándékokat, ingyen ebédet ígérnek, de vigyázat: sokba kerülhet ez nekünk! Egy megtévesztett asszonyra például egy porszívót sóztak rá 25 ezer forintért, ami még megjárta volna, de kiderült, hogy valójában 200 ezret követelnek rajta. Egyebek mellett ilyen esetekről számolt be Fülöp Zsuzsa, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője a Sétáló utcai könyvtárban megrendezett előadásán szerdán.

A porszívós hölggyel (az illető nem csepeli) az történt, hogy jóhiszeműen elment egy termékbemutatóra, ahol az üzletkötők addig bizonygatták egy porszívó kiválóságát, míg a gyanútlan fogyasztó meg nem vásárolta. A szerződés megkötésekor azonban lényeges információkat hallgattak el előle. Csak utólag közölték vele, hogy a 25 ezer forint csak előleg, s a 200 ezer forint valós árat mindenképpen behajtják rajta. Az asszonynak azt sem hozták tudomására, hogy a vásárlás után 8 napon belül élhet az „elállás jogával”, vagyis visszaadhatta volna a terméket, amelyet az eladó köteles visszavenni és a kifizetett pénzt visszatéríteni. Az eset kapcsán végül a fogyasztóvédők léptek fel a pórul járt hölgy védelmében, s a vásárló megtévesztése miatt eljárást indítottak.

Fülöp Zsuzsa elmondta, hogy a termékbemutató önmagában nem törvényellenes, de a vevőket túlságosan gyakran becsapják. Az üzletkötők elsősorban az idősebb embereket csalogatják el előadásaikra, mert ők óvatlanabbak, a tapasztalatok szerint könnyebben rászedhetők. A szervezők ajándékokat, szép nyereményeket ígérnek, amik általában a szemfényvesztés részei. A felkínált termékeket nem egy esetben bizalmi jeggyel látják el megtévesztő módon, mert nem tehetnék meg. Például olyan címkét ragasztanak rá, hogy „Magyar termék”, ami valótlan. Áradoznak a termékekről, amit azzal a hamis szlogennel egészítenek ki, hogy „Csak most, csak itt, csak önnek!” A kellőképpen összezavart vásárlók egy része pedig alaposan bevásárol. Utólag jön rá, hogy a terméket jóval drágábban adták el neki, mintha egy hagyományos üzletben vette volna meg azt; a nyereményt pedig csak úgy veheti át, ha előbb 100 ezer forintért vásárol. Az ajándékok között pedig csupa olyan limlom van, amelyeket ráadásul tilos forgalmazni termékbemutatón. Ezek közé tartozik az élelmiszer, gyógyszer, táplálék-kiegészítők, ékszer, dohány, italok. A vevőket nem tájékoztatják a már említett „elállási jogukról”, vagyis arról, hogy a terméket indoklás nélkül visszaadhatják az üzletkötőknek 8 napon belül, s a pénzük visszajár. Egy fogyasztót például úgy csaptak be, hogy 30 ezer forint kötbért kértek, amikor visszavitte az árut. Ennél is durvább jogsértés, amikor a vevőket addig nem engedték ki a teremből, amíg nem vásároltak valamit.

Fülöp Zsuzsa megemlítette, hogy tavaly mintegy 400 panasz érkezett a termékbemutatókra, s ezek java része jogos volt. A fogyasztóvédők ellenőrzésképpen nemritkán maguk is megjelennek bemutatókon, ám amikor kiszúrják őket, a szervezők technikai okokra hivatkozva lemondják az előadásokat. Mit tehetnek a fogyasztók saját érdekükben? Legyenek óvatosak, s addig semmiféle szerződést ne írjanak alá, amíg a legapróbb betűket is el nem olvasták. De inkább ne írjanak alá semmit, hanem előtte beszéljék meg a tennivalókat családtagjaikkal. A legjobb megoldás alighanem Ausztriában létezik, ahol – ellentétben a jelenlegi magyar gyakorlattal -- olyan szigorú szabályok közé szorították a termékbemutatók működését, hogy valójában meg is szűntek.

Csarnai Attila