Tisztelt Konzul úr! Tisztelt Polgármester urak!

Kedves Lengyel Vendégeink!

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Lengyel - magyar két jó barát - Polak, Węgier, dwa bratanki, a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet Lengyelországban és Magyarországon csaknem mindenki ismer, és amely a két nép történelmi barátságát példázza.

A barátság a közös történelmi viszontagságokban gyökerezik. Magyarországnak és Lengyelországnak is meggyűlt a baja a keleti és nyugati hatalmakkal: a Habsburgokkal, az oroszokkal, a németekkel, a szovjet kommunistákkal.

Lengyelország a mai napig kitüntetett és pozitív szerepet tölt be a magyar közgondolkodásban.

Tisztelt Egybegyűltek!

Már a magyar Árpád-ház és lengyelországi Piast-ház története is szinte párhuzamos. Az első, nemcsak legendákban létező uralkodóként számon tartott I. Mieszko – ő volt a lengyelek Szent Istvánja. 966-ban tért át a kereszténységre, nevéhez fűződik a Poznańban felépített első lengyel katedrális is.

A történelem későbbi időszakaiban számos közös pont, történelmi személyiség fonja át a két nép történetét: IV. Béla lánya, Árpád-házi Szent Kinga, akit 1999-ben II. János Pál avatott szentté, aki magyar királylányból lett Lengyelország és a sóbányászok védőszentje. 1370-ben Nagy Lajos magyar király vezetésével létrejött a közös lengyel-magyar királyság. Báthory István erdélyi fejedelem, akit 1576 koronáztak lengyel királlyá Krakkóban.

Szabadságszerető népként tiszteli egymást a magyar és a lengyel. Ez a jelző II. Rákóczi Ferenc személyében kapcsolódik először össze a két ország történelmében. A fejedelem a bécsújhelyi börtönből, a halálbüntetés elől megszökve két évig élt Krakkóban és Varsóban.

Majd 1711-es bukás után Rákóczi fejedelem ismét Lengyelországba költözött, és Sárosi gróf néven élt Gdańskban, mielőtt megkezdődtek volna a törökországi bujdosás keserű évei.

Rákóczi Ferencet kevesen ismerik Sárosi grófként, de tudják-e ki volt Murat pasa, Petőfi Sándor barátja és példaképe, a magyar nemzet védelmezője?

Ezt a nevet vette föl a lengyel származású Jozef Bem, a mi Bem apónk, amikor Törökországban bujdosott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban Bem, mint az erdélyi hadsereg főparancsnoka vett részt. Együtt harcolt a költővel is, aki a magyarok iránti szenvedélyes elkötelezettségéért és lelki erejéért lett odaadó híve Bem tábornoknak.

A II. világháborúban Lengyelország szenvedte el a legnagyobb veszteséget az ország lakosságszámához viszonyítva: Hatmillió állampolgár (ebből hárommillió zsidó) lelte halálát a harcokban a bombázásokban vagy gázkamrákban. Lengyelek százezrei menekültek a németek és szovjetek által megszállt országból, ezt leginkább Magyarországon keresztül tehették.

Ma a Holokauszt Emlékközpontban – velünk egy időben – éppen Henryk Sławik Emlékkonferenciát tartanak. Henryk Slawik volt az a  lengyel politikus, aki a Lengyel Polgári Bizottság vezetőjeként már 1939-től folyamatosan együttműködött a magyar menekültügyi kormánybiztossal, id. Antall Józseffel. Sok ezer ember, köztük ötezer lengyel zsidó életét mentette meg.

A második világháború után mind a két országban a kommunista forgatókönyv szerint zajlottak az események. A lengyelek is elszenvedték a választási csalásokat, a padlássöpréseket, a sztálini terrort. A kommunista blokkon belül a szabadságszeretet is a két legnagyobb történelmi hagyományú országban jelentkezett a leghamarabb.

1956 júniusában kitört poznańi munkásfelkelés, és az azt követő lengyelek melletti budapesti szimpátiatüntetés, az 1956-os forradalom folyamává nőtte ki magát, végleges sebet ejtve az embertelen kommunizmuson.

Kedves Lengyel és Magyar Barátaim!

A lengyel nép történelmének egyik legsötétebb napja 1981. december 13-a. Egy magyar költő által csak „rosszarcú temetőőrként” jellemzett Jaruzelski ekkor jelentette be a rendkívüli- és hadi állapot bevezetését, a katonai puccsot. A bolsevik diktátor bérencei ezreket tartóztattak le, tízezreket internáltak, milliókat indexáltak.

Az állampárt által csődbe vitt országban tízmilliók álltak össze az állampárttól független szabad szakszervezetekbe. Ezek közül az igazi zászlóbontó a Gdańskban alapított Szolidaritás, amelynek vezetője a Nobel békedíjas Lech Walesa volt, aki 1990-ben már egy szabad Lengyelország köztársasági elnöke lett.

Ezekben a vészterhes időkben a lengyel nép legnagyobb támasza és ereje hite, a katolikus hite volt. Az egyház helyzete a szocializmus idején rendkívül nehéz volt, a kommunisták minden eszközzel igyekeztek megfélemlíteni az egyház papjait és híveit.

Tisztelt Emlékezők!

Miután tavaly már egy csepeli utcát neveztünk el róla, Lengyelországon kívül egyedüliként, ma egy rendkívüli ember, egy karizmatikus pap emlékére állítunk haranglábat itt, Csepelen. Az 1947. szeptember 14-én született Jerzy Popiełuszko ma lenne 65 éves. Életében prédikációi és népszerűsége miatt veszélyessé vált a rendszerre. Popiełuszko többször felemelte szavát a hatalom ellen és példamutatóan képviselte egyháza erkölcsi és társadalmi tanításait, a Szolidaritás elkötelezett híve volt. S a legfélelmetesebb az volt benne, hogy mindig a munkások oldalán állt, az egyszerű munkásemberek anyagi és szellemi megbecsülésért, földi és mennyei üdvösségéért dolgozott.

Ma már bizonyos, hogy a kommunista politikai rendőrség parancsára ölették meg 1984-ben. Popiełuszko a rendszer elleni megmozdulás jelképévé vált. Varsóban 2010. június 6-án avatták Boldoggá. Ott van emlékmúzeuma is, amelyben megtalálható az a magyar nemzeti színű szalag, amelyet Popieluszko atya az íróasztala mögött tartott, továbbá a temetésén magyar transzparenst felmutató Molnár Imre által írt szamizdat életrajzi könyve is.

Kedves Lengyelek és Magyarok!

Gránit, fa és vas… Három ősi anyag, amellyel építkeztek elődeink is, és építkezünk napjainkban. És „amellyel” emlékezünk és emlékeztetünk! Csepel önkormányzatának falán egy aranybetűkkel ékesített tábla „tolmácsolja” a lengyel nép köszönetét a Weiss Manfréd gyár dolgozóinak a lőszerszállítmányért, amelynek segítségével vehették fel a harcot a szovjet agresszorok ellen. A varsói tábla pontos mását itt, Csepelen Schmitt Pál és Bronisław Komorowski köztársasági elnökök avatták fel. Az elnök urak látogatása igazi ünnepnap volt kerületünk életében.

És most a fenyőből és tölgyből, Sárossy Tibor sárospataki szobrász által készített harangláb avatásán állunk itt, kedves lengyel vendégeink jelenlétében. A mű alapkövét 2012. március 22-én Bronisław Komorowski elnök úr látogatása napján helyeztük a földbe, ma pedig Jerzy Popiłuszko atya születésének napján avatjuk fel.

A harang kondulása mindig és mindenkor emlékeztessen egy igaz emberre, Boldog Jerzy Popiełuszko atyára!

„A rosszat jóval győzd le!” „Zło dobrem zwyciężaj!” (Jerzy Popiełuszko)