Három hónapja tartanak a nagyszabású csatornázási munkálatok a kerületben, amelyek eredményeképpen már 27 kilométernyi csatornát fektettek le, és mintegy 1400 házi bekötést építettek meg. A munkák rekordgyorsasággal haladnak. A lakóknak – ellentétben más településekkel – nem kell csatornafejlesztési hozzájárulást fizetniük. Egyebek mellett ez hangzott el azon a lakossági fórumon, amelyet a szennyvízcsatornázásról tartottak a Királyerdei Művelődési Házban szerdán.
A művelődési házban szép számú közönség gyűlt össze, amely a fórumon tájékoztatót hallgathatott meg a csatornázás jelenlegi állásáról és kérdéseket tehetett fel a konkrét munkálatokkal kapcsolatban. Talán meglepő volt, hogy kritikai hangot jóformán egyáltalán nem lehetett hallani, az érintettek inkább a kivitelezés konkrét megvalósítása iránt érdeklődtek. Az elégedettség egyik oka minden bizonnyal az, hogy a lakóknak nem kell csatornafejlesztési hozzájárulást fizetniük, miközben például a szomszédos Szigetszentmiklóson csak úgy fektetnek le szennyvízcsatornát az utcákban, hogy az ingatlantulajdonosok előre befizetik a közműfejlesztés díját. Más településeken is hasonló a helyzet, többnyire 120 ezer forint körüli összeget kell fizetni. (Csepelen korábban 65 ezer forintot kértek a csatornázásért.)
Németh Szilárd polgármester arról beszélt, hogy a régóta várt csepeli beruházás költségeinek 65 százalékát az Európai Unió, 20 százalékát az állam, 15 százalékát pedig a fővárosi önkormányzat fizeti. A munkálatok tempósan haladnak, egyszerre 40 utcában ássák ki az árkokat. Természetesen ez közlekedési kellemetlenségekkel, porral, sárral jár, de kérik a lakókat, legyenek türelemmel, s viseljék megértéssel az utcai felfordulásokat. A lakókat különféle módokon folyamatosan tájékoztatják a csatornázás menetéről, s azokról a praktikus tudnivalókról, amelyek mindenképpen rájuk tartoznak. A polgármester újra megemlítette, hogy az EU csak a szennyvízcsatorna megépítését támogatja, a csapadékvíz elvezetését nem. Az önkormányzat ugyanakkor törekszik rá, hogy egyre több utcában legyen csapadékvíz-elvezetés is, ez a terv 2016-ig megvalósíthatónak látszik.
A kivitelező a lakossági bekötést az ingatlanon belül egy méterre helyezi el ingyen, onnan a tulajdonosoknak a dolga a csatorna további kiépítése. A házi rákötésekhez kapcsolódó műszaki kérdésekben a Csepeli Városgazda Zrt. (korábbi nevén Csevak) a lakók rendelkezésére áll, s lehetőség van arra, hogy a házi hálózat terveztetését, kivitelezését a lakosok a tőlük rendeljék meg - önkormányzati garanciával. A házi hálózatot tehát először meg kell terveztetni, majd a tervet engedélyeztetni kell a Fővárosi Csatornázási Művekkel, s az ingatlanon belüli munkát is csak az FCSM hozzájárulásával lehet elvégezni. A lakossági rákötések várhatóan 2013 első felében kezdődhetnek el, azaz ekkortól lehet majd használni a korszerű, új csatornát. Szóba kerültek azok az utcák, amelyek kimaradtak a projektből. Jelenleg egyeztetések folynak arról, hogy megoldást találjanak az ottani csatornázásokra is. A házi rákötések kapcsán felmerült, hogy a háztartásoknak anyagi nehézséget jelenthet a bekötés. Az önkormányzat úgy tájékozódott, hogy a banki hitelek túlságosan magasak, érdemesebb tehát családi összefogással, saját erőből előteremteni a pénzbeli fedezetet. Aki nem kívánja bekötni a csatornát, talajterhelési díjat kell fizetnie, ami mindenképpen költségesebb lesz, mintha a csatornát használná.
A fórum fő témáját az ikerházak bekötése jelentette. Erről kiderült, hogy az ikerházak ingatlanonkénti bekötése eredetileg nem szerepelt a projektben. Eddig 150 ikerház tulajdonos jelezte, hogy külön köttetné be a csatornát. A többlet bekötés projekt keretében történő megvalósításhoz szükséges bizonyos műszaki indokoltsági feltételek fenn állása. Ez minden igénybejelentő esetén egyedileg kerül megvizsgálásra, s ezen vizsgálat alapján kerül eldöntésre, hogy a bekötés megépíthető –e vagy sem. Az ikerházban élők október 1-jéig jelezhetik még ez irányú szándékukat. Ha utólag készítenék el a csatornára való rákötést, 150-300 ezer forintjukba kerülne a munka.
A fórumon elhangzott, hogy az utcák helyreállítása két ütemben történik. Az utakat először ideiglenesen állítják helyre, majd a csatornák alapos műszaki ellenőrzése után a második fázisban végzik el a végleges helyreállítást. A hárosi földutcák, amelyek eleve rossz állapotban vannak, martaszfalt felületet kapnak, ami mindenképpen jobb lesz a korábbinál, a királyerdei földutak pedig fagyálló, andezit alapú borítást kapnak.
Cs. A.
fotó: Zarándi Bence