K. Tamás, a csepeli kettős gyilkosság életfogytiglani fegyházbüntetését töltő elítéltje gondolkozik azon, hogy a másodfokú perben vallomást tesz, de ha így történik, szerinte „veszélyben lenne az élete”. A felmentésért fellebbező elítélt és védője augusztus elején kapták meg az ítélet 181 oldalas írásos indoklását. Stiller Magdolnát, K. Tamás védőjét a várható fejleményekről kérdeztük.

Mikor találkozott utoljára K. Tamással?

Az ítélethirdetés után beszéltem vele, de a napokban megint meglátogatom, miután megérkezett az ítélet írásos indoklása. Akkor azt mondta, hogy a bíróság megállapítása téves tényálláson alapszik, s nem követte el a gyilkosságot. Szerinte a bíróságnak fel kellett volna mentenie, mert nincs ellene bizonyíték.

Hogyan zajlik le egy találkozó?

K. Tamást a Venyige utcai börtönben őrzik, amelyet már megszokott, s jobban érzi ott magát, mintha elszállították volna. Közvetlenül az ítélethirdetés előtt is találkoztam vele. A börtön rendje szerint történik a beszélő: egy üvegfal választ el bennünket, alul pedig egy nyílás van, amelyen a hivatalos papírokat adjuk át egymásnak. Elméletileg senki nem hallgathatja le a beszélgetésünket. Főként arra volt kíváncsi, hogyan élnek a hozzátartozói, akik egyébként rendszeresen meglátogatják. Élettársa és nevelt lánya sorsa iránt állandóan érdeklődik; minden, amit róluk mondok, láthatóan drámai hatást tesz rá. Más iránt nem mutat érdeklődést, felnőtt gyerekeivel nem tartja a kapcsolatot.

Deme Gábort sem hozza szóba?

Tőlem sosem kérdezte meg, mi van Demével. A börtönben azonban, például séta közben lehetőségük van arra, hogy szót váltsanak. De ilyen a csurma is. A csurma egy várakozó helyiség a börtönben, ahol a vádlottakat összegyűjtik a tárgyalásuk előtt. Deme és K. Tamás a csurmában mindig együtt voltak, mielőtt beszállították őket a bíróság épületébe.

K. Tamás hosszan, majdnem egy óráig és feltűnően összeszedetten beszélt az utolsó szó jogán. Lehetséges, hogy valaki megírta a beszédét?

Az biztos, hogy én nem írtam meg a beszédét… Soha, egyetlen védencem beszédét sem írtam meg. Olyan mondatokat sem adtam soha védenceim szájába, hogy megússza a bűncselekményt. K. Tamás beszédének hossza nem szokványos, de nem is szokatlan. A súlyos bűncselekménnyel vádoltaknál előfordul, hogy akár órákon át beszélnek az utolsó szó jogán. K. Tamással azt közöltem, hogy nincs időkorlátja a megszólalásának, ő pedig kihasználta ezt.

Mire alapozza K. Tamás, hogy fel kéne őt menteni?

A jegyzőkönyvben szerinte olyan ellentmondások vannak, amelyek nem támasztják alá a bűnösségét. Deme Gábor például megváltoztatta az eredeti, még a rendőrségen tett vallomását, hogy K. Tamást látta a gyilkosság elkövetőjeként. Utóbb azt vallotta, hogy nem látta K. Tamást. Egy másik momentum: K. Tamás szerint a diktafonon egy ismeretlen szereplő hangja is felfedezhető. Harmadszor: egy nem beazonosított lábnyomtöredéket is találtak, amely kérdéseket vet fel. Negyedszer: K. Tamás szerint nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy ő a tettes, ennek következtében tehát nem ítélhetik el ilyen súlyos bűncselekmény elkövetéséért.

Milyen szempontok alapján fog mérlegelni a másodfokú bíróság?

Az elsőfokú bíróság alapos indoklást készített el… A másodfokon eljáró bíróság alapvetően négy szempont alapján tekinti át az elsőfokú ítélet részletes indoklását. Az első, hogy valóban megalapozott-e az ítélet. Ekkor kitérnek rá, hogy van-e olyan bizonyíték, amelyet esetleg nem vettek figyelembe. A második az iratellenesség szempontja. Azt vizsgálják, hogy az elsőfokú bíróság tett-e olyan megállapítást, amely ellentétes az eljárási iratokkal. A harmadik szempont az, hogy lehetséges-e: a bíróság a megismert tényekből hibás következtetéseket vont le. A negyedik pedig az, hogy a bíróság megsértette-e a büntetőeljárás szabályait. A másodfokú bíróság tehát megvizsgálja, hogy ezeknek a követelményeknek megfelelt-e az elsőfokú bíróság.

Milyen esélyt lát arra, hogy K. Tamás enyhébb büntetést kapjon?

Megpróbáljuk megtalálni a K. Tamás által felsorolt érvek megalapozottságát a 181 oldalas ítéletben. Azt sem tartom kizártnak, hogy új bizonyítást vetünk fel, de erről még nem döntöttünk. Lehetséges, hogy Deme Gábor és ügyvédje szintén új bizonyítékkal áll elő.

Várható-e, hogy K. Tamás vallomást tesz?

Nekem kétszer említette, hogy gondolkodik rajta, de rögtön hozzátette azt is, hogy előbb meg kell találni az igazi elkövetőt. Azt is közölte, hogy tudja, ki a gyilkos, de ha ezt elmondaná, veszélyben lenne az élete… Többet nem mondott erről, s meg sem indokolta, mire gondol pontosan.

Ahhoz mit szól védence, hogy a bizonyítékok alapján mégiscsak őt ítélték el gyilkosságért?

Hallani sem akar arról, hogy ő volna a tettes. A tanácsvezető bíró is többször rákérdezett, kit ért a valódi gyilkoson, de neki is azt felelte: ha beszélne, veszélybe kerülne…

Hogyan látja, milyen lelkiállapotban van K. Tamás?

Rendkívül rejtőzködő ember, nem lehet belelátni a fejébe. Csak az érdi hozzátartozói sorsa izgatja, egyedül az élettársa és nevelt lánya áll hozzá közel.

Mikor várható a másodfokú per?

Hivatalosan most terjesztik a Fővárosi Ítélőtáblára az ügyet, de elfogultság miatt nem ott, hanem egy vidéki ítélőtáblán tárgyalják azt tovább. Az elfogultság oka, hogy Németh Nándort, az elsőfokú bíróság tanácsvezetőjét a Fővárosi Ítélőtáblára nevezték ki. A másodfokú eljárás jóval rövidebb lesz, mint az első, legfeljebb két-három tárgyalási napra számítok. Csak akkor valószínű hosszabb tárgyalás, ha jelentős új bizonyíték kerülne elő.

Csarnai Attila