Hetedik alkalommal rendezték meg Balatonföldváron a Térzene Fesztivált, ahol a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar emlékezetes koncerttel kápráztatta el a Jubileum térre összesereglett közönséget, akik szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a XXI. kerületi együttes produkcióját.
A 4 napos monstre rendezvény idejére szinte az összes helyi szálláshely megtelt, így bátran ki lehetett volna tenni a „Megtelt’” táblát a Balaton déli partján elterülő városra. A településen két helyszín adott otthont a muzsikának és az ahhoz kapcsolódó műsoroknak, a közvetlenül a parton található Fesztivál és a város központjában fekvő Jubileum tér.
A csepeli zenekar az előzetes tervek szerint július 7-én a Fesztivál téren lépett volna színpadra, ám a szervezőknél sikerült elérni, hogy a jóval impozánsabb, belvárosi helyszínen lépjenek fel, közvetlenül a 110 éves Magyar Honvédség Központi Zenekara előtt. Az egész napos rekkenő hőséget hűsítő zápor váltotta fel a délutáni órákra, így a 19 órás kezdésre meglehetősen párás, fülledt időben került sor, ám ahogy elkezdte műsorát a Péntek János karnagy vezette társulat, úgy vált egyre elviselhetőbbé az időjárás is.
A repertoárt-immár hagyományosan- Mondvay György: Csepeli Fesztivál Indulójával kezdték, majd Hidas Frigyes. Festive Music, Pongrácz Géza: Kuruc dallamok című művével (tárogatón Illés Mihály játszott) folytatódott az előadás. Ezt követően Farkas Antal: Üveges tánca, és egy „vérbeli spanyol Torrero mutatvánnyal” kiegészített Tufaranka Malaguena című számot adtak elő Tóth Tamás trombitaszólójával, osztatlan sikert aratva. A tér közben zsúfolásig megtelt, így mire a Bon-Bon együttesből jól ismert Szolnoki Péter is bekapcsolódott a csepeliek előadásába, már a hangulat is meglehetősen emelkedetté vált. Tovább emelte az előadás színvonalát Gyenes Béla szaxofonjátéka, aki többek között olyan világsztárokkal játszott már együtt, mint például Barry White.
Az első közösen előadott mű a New York, New York című örökzöld volt, majd Máté Péter: Zene nélkül mit érek én című száma következett, amit Frank Sinatra által sikerre vitt My way követett, melyek mindegyikét kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség.
Ezután egy jól ismert Bon-bon darab, a Valami Amerika szólalt meg eddig kevésbé ismert változatban, majd Tom Jones: Sexbomb című számát énekelte Szolnoki Péter immár a közönséggel együtt, igazi örömzenéléssé változtatva a koncertet. A szűnni nem akaró tapsot követően Szolnoki Péter piccolón is „beszállt” a zenekarba, akikkel az Evocation című spanyol indulóval búcsúztak Balatonföldvár közönségétől, átadva a terepet az időközben megérkezett Magyar Honvédség Központi Zenekarának.
A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar határon innen és túl is egyre több helyen szívesen látott vendég, köszönhetően a közönségszórakoztató, remek előadásoknak, amiben legközelebb július 18-án a kerület lakóinak is lehet része, a Csepel újjáépítésének 300. évfordulójára rendezett ünnepségsorozaton.
Légrádi Gábor