Rendőrként a Csepel-sziget valamennyi kapitányságát megjárta, magát pedig „szigetlakónak” nevezi Papp Péter ezredes, Csepel megbízott új rendőrkapitánya, aki március elsejétől tölti be posztját. A kapitány kinevezését a képviselő-testület egyhangúlag támogatta.

Jó szívvel érkezett Csepelre Papp Péter. Tapasztalt rendőrtiszt, aki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság állományában 23 évig teljesített szolgálatot különféle beosztásokban. Szüleivel együtt serdülőként került Hajdú-Bihar megyéből Szigethalomra, majd 1970-ben beiratkozott a csepeli MÜM 1 Szakmunkásképző Intézetébe (a későbbi Bajáki Szakközépiskola, mai nevén pedig Mansfeld Péter Szakközépiskola). Rendőrként először Szigetszentmiklóson teljesített szolgálatot, később Ráckevére került bűnügyi osztályvezetőnek, utána Szigetszentmiklós rendőrkapitánya volt hét éven át. Onnan léptették elő legutóbbi munkahelyére: a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója lett. Nevéhez olyan jelentős ügyek felderítése fűződik, mint a hírhedt Koszi-klán felszámolása vagy a Kiskunlacházán négy éve történt emberölés tettesének elfogása. Ebben az ügyben sziszifuszi munkával bukkantak a gyilkos nyomára, aki megerőszakolt és megölt egy 14 éves helybeli lányt.

- Milyen érzéssel jött Csepelre?

- Jó érzéssel, ráadásul naponta fél órával tovább alhatok, mert lakóhelyemről, Szigetszentmiklósról nem a Teve utcai központba, hanem Csepelre kell utaznom, amely mégiscsak közelebb van. „Szigetlakó” vagyok, mert a szigetet magaménak érzem, minden települését alaposan megismertem rendőrként. Motivált vagyok, kihívásnak érzem az itteni feladataimat, s komoly terveim vannak.

A rendőri állomány elkötelezett, sikerorientált csapat, Csepel bűnügyi fertőzöttsége pedig közepesnek mondható. A kerület előnyére szolgál a többi fővárosi kerülettel szemben, hogy a Duna határolja, ezért a bűncselekmények elkövetői nem hagyhatják el könnyen a térséget. Ez biztonságot jelenthet a lakóknak.

- Melyek a fő tervei?

- Legfontosabb feladat a kiemelt bűncselekmények visszaszorítása. Ide sorolom a betöréses lopást, a lakásbetörést, a rablást és a gépkocsilopást. A bűncselekmények megelőzésében és a felderítésében sokat segíthetnek a térfigyelő kamerák, amelyeket úgy célszerű bővíteni és korszerűsíteni, hogy lakosságbarátként üzemeljenek. Felfogásom szerint a kamerák nem azért vannak, hogy a polgárokat apróbb szabálysértések miatt „vegzáljuk”. A kamerák célja egyrészt a bűnmegelőzés, másrészt a kerületben lakók biztonságérzetének erősítése. Ha ez így történik, az emberek is bizalommal fordulnak hozzánk, és magukénak érzik a térfigyelő rendszert. Nem teszik tönkre, hanem inkább vigyáznak rá, mert az érdeküket szolgálja. Ahány kamera, annyi rendőr. A kamera ráadásul nem megy betegállományba, és jó a „memóriája”. Szigetszentmiklósi tevékenységem során a városban szintén kiépítettük a kamerák rendszerét, amelyek segélyhívó pontokként is működnek. A helyszínekre vandálbiztos segélyhívókat telepítettünk, melyeken egy gomb megnyomásával a segélykérők egyenesen a rendőrségnél – a kezelőknél – jelentkezhettek be, ahol azonnal felvették velük a kapcsolatot. Ráadásul a mozgatható kamerákkal ráfókuszálhattak a bejelentőre, így a rendőrök pontosan látták és hallották is, mi történik. A rendszer kiépítése minimális pluszköltséggel jár. Külföldön eléggé elterjedtek a segélyhívó pontok, nálunk még újdonságnak számítanak. Szeretném, ha az önkormányzat segítségével Csepelen is létrejönnének ezek a segélyhívó helyek.

- Milyen az együttműködés a közterület-felügyelőkkel?

- Nagyon jó, s az a célom, hogy ezt tovább erősítsük. Új alapokra helyezzük az együttműködést, aminek az a lényege, hogy közösen többet tudunk tenni a kerület biztonságáért. Rendőreink a közterület-felügyelőkkel és a polgárőrökkel együtt járőröznek, így egyszerre több helyszínen lehetünk, és hatékonyabbá válik a feladatok végrehajtása. A térfigyelő kamerák felügyeletét a közterület-felügyelők veszik át, ami azt is jelenti, hogy ők azonnal értesítenek bennünket, ha rendőri intézkedésre van szükség.

- Van-e elegendő rendőr Csepelen?

- A meglévő állomány bővítése folyamatosan történik. Akárkiből nem lehet rendőr: ez nem olyan hivatás, hogy az utcáról beesnek hozzánk a jelentkezők, s mi alkalmazzuk őket. A rendőrnek érettségivel és rendőr-szakiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Hatékony szolgálatszervezéssel kívánjuk biztosítani a folyamatos rendőri jelenlétet. Ennek része, hogy például a helyszínbiztosítás idejét jobb szervezéssel lerövidítsük. A betörések helyszíni biztosítása nemritkán elhúzódik, ennek tartamát azonban csökkenthetjük. Szükség esetén pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól és a készenléti rendőrségtől is kapunk támogató erőket.

Csarnai Attila

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu