„A romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokkal Dunát lehet rekeszteni, de ez nekik sem jó, és az országnak sem” – jelentette ki a parlamentben Orbán Viktor, aki a földkérdés kapcsán hangsúlyozta, kormánya a szocialistákkal szemben a kisbirtokosok mellett áll.

A földbérletpályázatokat és a kormány gazdaságpolitikáját kérték számon tegnap a parlamentben, az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor miniszterelnökön ellenzéki képviselők. A szocialista Gőgös Zoltán szerint a pályázatokkal a nagybirtokosokat hozták helyzetbe, ellentétben a helyi gazdákkal. A kormányfő válaszában azzal vágott vissza, hogy mindenki tudja: az MSZP áll a nagybirtok pártján, méghozzá meggyőződésből. „A szocialistáknak szakmai és politikai meggyőződésük, hogy csak akkor lehet sikeres a mezőgazdaság, ha a nagybirtok keretei között zajlik a földművelés. A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig kiegészítő elemmé szorul vissza” – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint ez a vita érhető tetten a földbérleti pályázatoknál is. 

„A kommunista politika kézikönyvében az van írva, hogy ha olyat tettél, ami védhetetlen, akkor vádold meg vele az ellenfeledet. Ennek az esetével állunk szemben”– tette hozzá a kormányfő. Hangsúlyozta, a kormány a helyben lakókat akarja földhöz juttatni, és ahol korábban egy bérlő kezében volt a föld, ott most húszan-harmincan kapnak lehetőséget a földművelésre. A jobbikos Volner János és az LMP-s Jávor Benedek is a kormány gazdasági lépéseit támadta. Volner szerint a kabinet nem az értékteremtésre koncentrál, Jávor pedig úgy vélte, a kormány a tudásalapú társadalom megteremtése helyett a munkavállalókat sújtó kaszárnyakapitalizmust folytat. A jobbikos képviselő kérdésként tette fel, hogy a közmunkásokkal miért nem élelmiszereket termeltetnek. 

Orbán Viktor válaszában kormányzati intézkedéseket sorolt, hangsúlyozva, hogy szakítottak a megszorításokkal, amelyek tönkretették az országot. Az intézkedések nyomán csökkent az államadósság, a hiányt pedig 2001 után először ismét három százalék alá sikerült szorítani. Jávornak címezve a kormányfő azt hangsúlyozta, a kormány felfogása szerint hazánk a tudás földje, céljuk pedig, hogy a magyarok jó szellemi képességüket valóban kamatoztatni tudják.

„A romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokkal Dunát lehet rekeszteni, de ez nekik sem jó, és az országnak sem” – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, azért újították meg az oktatási rendszert, hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé is lehet válni. Felidézte azt a márciusi statisztikát, amely szerint Magyarországon több mint 45 ezer betöltetlen álláshely volt olyan szakmákban, mint rakodómunkás, gépészmérnök, forgácsoló, lakatos, hegesztő, lángvágó, tehergépkocsi-vezető. „Ez nem maradhat így” – szögezte le a miniszterelnök.

Röviden

- A pártok költségvetési támogatásából fizetheti ki a magyar állam a strasbourgi vöröscsillag-perben kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló módosító indítványt.

- Az Országgyűlés Hivatalának közlése szerint az Izraeli Nagykövetség tegnap 11.44-kor küldte el a hivatalhoz Reuven Rivlinnek, a Kneszet elnökének Kövér László házelnökhöz írt levelét, amelyben a hírek szerint lemondta a házelnök iz­raeli meghívását.

- Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament tegnap ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést.

- Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadta az új büntető törvénykönyvet (Btk.). A jelenleginél szigorúbb kódex szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Az új Btk. szerint jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.

- A parlament megszavazta azt a módosító indítványt, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint jobbikos képviselők kezdeményezése nyomán a pótlékot akkor kellene megszüntetni, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenységet, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá.

Új közigazgatási államtitkárok

Vízkelety Mariann, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Miniszterelnökségen folytathatja a munkát – értesült a Magyar Hírlap. Helyére a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Farkas Imre érkezik. Úgy tudjuk, Farkas Imre utódjáról még nem döntöttek, több jelölt neve is felmerült a posztra. Az Emberi Erőforrás Minisztériumából távozik Jávor András közigazgatási államtitkár, aki egészségügyi okok miatt nyugdíjba vonul. Őt a szolnoki kormányhivatal vezetője, Lengyel Györgyi váltja. Az új Orbán-kormány szinte első lépésként állította vissza a posztot. A pozíció azért fontos, mert a minisztériumokban a szakmai vezetést a közigazgatási államtitkárok látják el. Az egyes szakpolitikai területekhez kapcsolódó törvények szakmai részéért felelnek, minden szabályozástervezet a közigazgatási államtitkári értekezletek után kerül a kormány elé. Tegnap elsőként írtuk meg, hogy a közeljövőben három minisztériumnál várható változás közigazgatási államtitkári szinten. A kormányátalakítás részeként bekövetkező változtatások része az új közigazgatási államtitkárok kinevezése is. A folyamat célja a politikai kormányzás létrehozása, amelynek lényege a hatékonyabb működés kialakítása. Ennek eredményeképp erősödött meg a Miniszterelnökség, amelyet Lázár János vezet. Ide került például az uniós pénzek felhasználásának koordinációja, a külföldi magyar hírszerzés irányítása, a teljes kormánykommunikáció, de minden kormánybiztos is itt fog dolgozni. (PT)

Arányosság és mértéktartás

Kormányzati javaslat készül arról, hogy egyetlen egyház se vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban arra a felvetésre, miszerint a Hit Gyülekezete egyre több iskolát vesz át. Megírtuk, a közelmúltban az ajkai és a hajdúsámsoni önkormányzat is a felekezet fenntartásába adott át oktatási intézményt. Emlékezetes ugyanakkor, az egyházak fenntartásába történő iskolaátadásokat megnehezítő egyes törvényi kikötések felszámolását éppen a 2010-es kormányváltás után javasolták kormánypárti képviselők, s a Ház el is fogadta kezdeményezésüket. A kormányfő tegnap kifejtette, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet „hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól”. A részletekről nem szólt, ám megjegyezte, mindezt nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. „Az arányosságot és a mértéktartást kell majd szem előtt tartani” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzáfűzve, a készülő szabály révén nem kell attól tartani, hogy egy-egy kisebb befolyással rendelkező egyház a tényleges szellemi hatása alapján vett súlyához képest sokkal nagyobb arányú intézményfenntartást vállal. „A kettőnek valahogyan kézen fogva kell járnia” – szögezte le Orbán Viktor. (MH)

Baranya Róbert