Ez nem valami focimérkőzés eredménye, hanem két jelentős évforduló összecsengése, együtt ünneplése. Hiszen ebben az évben Csepel újratelepítésének 300. évfordulójáról emlékezünk meg. Május 20-án pedig egyházközségünk új templomunk felszentelésének 1 éves évfordulóját ünnepelte.

„Mert 1000 esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel” – írj a 90. zsoltár. 300 év – nekünk milyen soknak tűnik, mennyi mindent jegyeztek fel a történelem lapjaira ennyi év alatt. Mennyi minden történt, lett és elmúlt. Mennyi változás a tudományban, technikában, országok sorsában, népek életében. S a Mindenható előtt mégis egy szempillantásnyi idő. Egy év, bár gyorsan elszalad, mégis mennyi minden történik – s Ő mindent számon tart, kezében tart. Ahogy az ember egész életét – ha hagyjuk.

Talán az a mai ember legnagyobb baja, hogy nem tud jól az idővel élni. Mindennek a rendelt idejét kivárni, megvárni. Azonnal kell minden. Nem a világ gyorsult fel, mi rohanunk – sokszor hiába és feleslegesen. „Hisz nekem van időm, én várhatok, szolgáim a századok...“ - mondja az Úr Babits: Jónás könyvében. S ma még inkább aktuális a zsoltár fohásza: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” Mert aki ilyen bölcs szívvel él, az megtalálja élete értelmét, célt, mennyei kapaszkodót, erőt a mindennapokhoz. Talán tanulhatunk eleinktől, a régi emberektől, akik még valahogy jobban meg tudták élni, becsülni a napokat, heteket, ünnepeket – pedig akkor sem volt könnyebb az élet. Igaz, hogy közelebb voltak a természethez, a teremtettséghez, magához a Mindenhatóhoz. Talán ha elkezdünk mi is közeledni – bölcs szívhez, boldogabb élethez jutunk.

Temesvári Imre

lelkész

Csepel-Királyerdői Református Egyházközség