Az ügyész vádbeszédével folytatódik a K. Tamás és Deme Gábor elleni per a Fővárosi Törvényszéken pénteken reggel, miután Németh Nándor tanácsvezető bíró lezártnak nyilvánította a bírósági bizonyítási eljárást a legutóbbi tárgyaláson. Az egy éve húzódó per tehát a végéhez közeledik, s várhatóan a jövő héten már az ítélet is megszületik.

Az egész országot megrázó brutális bűncselekmény 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában, ahol megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. A két vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel végrehajtott emberöléssel, illetve bűnsegédlettel vádolják.

Ez lesz a huszonötödik tárgyalási nap a tavaly májusban elkezdődött perben. A bíróság csaknem száz tanút, köztük a korábbi csepeli szocialista vezetés szinte valamennyi tagját beidézte. A sort bővítik a különféle szakértő tanúk meghallgatása, akiknek a megállapításaik döntő súllyal esnek latban a bizonyítás terén. A bizonyítékok közül különös jelentőséggel bír az a diktafon, amelyet az egyik áldozat vitt magával a végzetes napon, s amely rögzítette a gyilkosság perceit. A magyar bűnügyi krónikákban példátlan, hogy hangfelvétel készült egy kegyetlen gyilkosságról.

Szokolai Gábor ügyész valószínűleg több órán át sorolja majd fel azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy valóban a két vádlott követte el a bűncselekményt, és pontosan úgy, ahogyan a vádiratban szerepel. Feltételezhető, hogy mindkét vádlott esetében a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását kéri. A büntető törvénykönyv szerint nemcsak K. Tamást, az emberölés tényleges elkövetőjét, hanem Deme Gábort mint bűnsegédet is akár életfogytiglani börtönre ítélhetik.

A tárgyalásokon K. Tamás és Deme Gábor végig ártatlannak vallotta magát a gyilkosságok elkövetésében, az ellenük szóló bizonyítékok azonban megdönthetetlennek tűnnek. K. Tamás egyáltalán nem, Deme Gábor pedig csak a pénzügyi visszaélések terén tett beismerő vallomást. Feltűnő volt, hogy a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatták, noha bűnrészességük vitathatatlan. Az áldozatok hozzátartozóitól sem bocsánatot nem kértek, sem az együttérzésre utaló megnyilvánulásuk nem volt. Megjegyzendő, hogy a vádlottak egyetlen rokona, ismerőse sem vett részt a tárgyalásokon.

És essék szó a sértett fél ügyvédi képviseletéről is, amely az európai joggyakorlatban újdonságnak számít. Az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak jogi chartáját 1990. február 22-én fogadta el, s azóta számos országban ez a nap a bűncselekmények áldozatainak napja. A jelenlegi konkrét ügyben az elhunyt Takács József hozzátartozóinak jogi képviseletét az ismert ügyvéd, Magyar György látja el. Az áldozatok hozzátartozóinak védelme egyrészt a gondoskodást jelenti, mivel a sértett fél gyakran a legkiszolgáltatottabb személy egy per folyamán. Emberi méltóságát sérthetik a vádlottak vallomásai, az áldozatra tett igaztalan megjegyzései, amelyek ellen a hozzátartozó személyesen nem védekezhet a bíróságon, az ügyvédje ellenben kiállhat mellette. A sértettek gyakran soha nem tudják feldolgozni az ellenük elkövetett cselekményeket és a vádlottakkal való találkozás is nemritkán kitörölhetetlen nyomot hagy bennük. A sértett fél ügyvédjén keresztül jogosult arra, hogy a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságoktól felvilágosítást kapjon a büntetőeljárás menetéről, az érvényesíthető jogairól. Az ügyvéd adott esetben anyagi kártérítési igényt nyújthat be az elkövetőkkel szemben. Magyarországon még aránylag ritkán fordul elő, hogy a sértettek ügyvédet fogadjanak, de néhány nagyobb bűncselekmény után már megtették ezt. Példa erre a móri mészárlás vagy az olaszliszkai emberölés ügye, amikor az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédjei jogilag és áldozatsegítő magatartásukkal eredményesen védelmezték megbízóikat.

Csarnai Attila