Magyarországon 42 faja honos annak az apró vérszívónak, melynek támadására leginkább Vas, Zala, Somogy megyében, a Balaton-felvidéken, valamint Budapesten és környékén számíthatunk. A kullancsfajok egy része kizárólag bizonyos erdei állatokból szív vért, de féltucatnyi fajuk a háziállatokat és az embereket is támadja.
Magyarországon általában márciusban kezdődik a kullancsszezon, és késő őszig tart, a nyári időjárás ugyanis kedvez a kullancsok szaporodásának, de a klímaváltozás miatt a vérszívók egész évben aktívak lehetnek. A kullancsok a hűvös, párás, dús aljnövényzetű helyet szeretik: itt rejtőzködnek addig, míg a melegebb idő be nem köszönt. Az, hogy manapság már a főváros terei, közparkjai sem kullancsmentesek, annak köszönhető, hogy a hétvégi házak kertjéből, vagy egy erdei kirándulás után a kutyák behurcolják a kullancsokat a városba. Ez ellen a gazdák védekezhetnének, akár kullancsriasztó nyakörvvel, akár az állat bőrére csepegtetett folyadékkal. Mindannyiunk érdeke lenne, hogy a házi kedvenceink kullancsmentesek legyenek: ma már egyébként több európai ország is kormányzati szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel. A kutyák és a macskák védelme azért is lenne fontos, mert a városba beköltöző erdei állatok is sok élősködőt hurcolnak be magukkal. A legfrissebb példa a sünök által elterjesztett vérszívó, a sünkullancs, ami tömegesen lepte el a háziállatokat: egyelőre nem tudni, hogy ez milyen következményekkel jár majd az emberekre. Mindenesetre megdöbbentő az adat, miszerint nincs ma az országnak olyan utcája, ahol ne lakna kullancsfertőzött ember vagy kutya.
A fokhagyma nem véd
A kullancsoknak több száz fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében vesznek részt világszerte. Magyarországon a vírusos agyvelőgyulladás, valamint a Lyme-kór kialakulásban játszhatnak aktív szerepet: az első betegség ellen a három oltásból álló sorozat teljes védelmet nyújt. Két oltást egy hónap különbséggel kell beadni, majd 6-12 hónap múlva a harmadikat. Hogy a védettség fennmaradjon, három év elteltével emlékeztető oltásra van szükség. Még mindig sokan úgy gondolják – bár ezt eddig minden tudományos vizsgálat cáfolta –, hogy a B-vitamin, a pálinka, vagy éppen a fokhagyma fogyasztása megvéd a kullancsok csípésétől. Az a legjobb, ha igyekszünk elkerülni az élősködővel való találkozást: ha lehet, kerüljük a bozótos, párás helyeket, s ha erdőn-mezőn sétálunk, vagy kertben dolgozunk, lehetőleg a ruhánk fedje az egész testünket. A legjobb, ha nadrágot viselünk és kalapot teszünk a fejünkre. Mindenestre este alaposan vizsgáljuk át a testünket – a hajlatokra és a hajas fejbőrre különösen figyeljünk!
Zsírral ne!
Ha minden óvintézkedés ellenére is kullancsot találunk a bőrünkbe fúródva, ne essünk kétségbe, hanem távolítsuk el az élősködőt. A szakemberek azt tanácsolják, hogy kullancscsipesszel – patikában kapható – vegyük ki a bőr alól a vérszívót, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk össze a testét, mert a Lyme-kór baktériuma az állat gyomrában található a legnagyobb számban, így a nyomómozdulat növeli a fertőzés kockázatát. Ugyanez történhet akkor is, ha zsírral, krémmel kenjük be a kullancsot: a vérszívó fuldokolni kezd, és kínjában kórokozót tartalmazó nyálat enged az áldozatába. Tehát lassan, óvatosan húzzuk ki: közel a bőrhöz fogjuk meg, anélkül, hogy megszorítanánk a kullancs testét és nyálmirigyeit.
Fontos, hogy jegyezzük fel a csípés helyét, és az eltávolított kullancsot őrizzük meg egy dobozban. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha az eltávolított kullancs helyén esetlegesen kialakuló pír vagy csomó pár nap alatt nem múlik el, hanem tartósan megmarad, vagy növekedésnek indul. Ilyenkor többnyire arról van szó, hogy a bőrben néhány mikroszkopikus méretű tüske marad az állat szájszervéből, de ezt mindenképpen szakember döntse el. Az is jelzés lehet, ha olyan panaszok lépnek fel, amelyek mással nem magyarázhatók: ilyen lehet a láz, a szédülés, a fejfájás, az izomfájdalom, a fáradékonyság. A Lyme-kór – ez ellen nem véd a már említett oltás – lappangási ideje egy naptól három évig terjedhet.
- máger -