„Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!” – mondja a híveknek a pap a mai liturgia keretében, miközben homlokukra hamuval keresztet rajzol. Hamvazószerdával megkezdődik a húsvétra felkészítő, negyvennapos böjt.Ma, azaz hamvazószerdán veszi kezdetét a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt. Ez az időszak a bűnbánat, a kiengesztelődés, a hitben való elmélyülés és a lemondás ideje a keresztények számára.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, valamint nagyböjt első vasárnapján, keresztet rajzol a hívek homlokára, közben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, porból vagy és porrá leszel!” 

Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Hogy miért pontosan ennyit, azt a Biblia „határozta meg”. A Szentírás szerint ugyanis a Megváltó nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, ahol a Sátán megkísértette. Ugyancsak negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép az egyiptomi fogság után, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.

A keresztény világban a negyedik századra vált általánossá a nagyböjt megtartása, és a kilencedik századig rendkívül szigorú volt, a szabályok természetesen mára enyhültek, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A tizennyolc és hatvan év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezni, s egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén a tizennégy évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a tizenharmadik század óta jelképezi a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomokat ekkor nem díszíti virág. Húsvétra készülve a keresztények a böjt mellett az imát és az alamizsnálkodást is gyakorolják.

Erdő Péter bíboros ma este ötkor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.

Megújulva tanúságot tenni a szeretetről

„A nagyböjt ismét alkalmat ad arra, hogy a keresztény élet középpontjáról elmélkedjünk: a felebaráti szeretetről. Ez ugyanis alkalmas időszak, hogy Isten igéje és a szentségek segítségével megújulva folytassuk hitbeli utunkat, személyesen és közösségileg egyaránt. Ezt az utat az imádság és a megosztás, a csönd és a böjt jellemzi, miközben várjuk, hogy átéljük a húsvéti örömet” – írta nagyböjti üzenetében XVI. Benedek pápa. Hozzátette, egy olyan világban, amelynek szüksége van arra, hogy a keresztények megújulva tegyenek tanúságot a szeretetről, „mindenki érezze annak sürgető szükségét, hogy megelőzzük egymást a szeretetben, a szolgálatban és a jótettekben”. (MH)

Fotó: Horváth Péter Gyula

Kapcsolódó cikkünk:
Ma szigorú böjt, holnap „tobzódás”

MH-összeállítás